Manapság a modern ember majdnem minden tevékenységét adatközpontok segítségével végzi, legyen szó a munkájáról, szórakozásról, közlekedésről vagy a közösségi média használatáról. Sokan viszont nem is tudják, hogy mi is egy adatközpont és hogyan szolgálja mindennapi kényelmüket.
Takács Gábort, adatközpont gépész tervező és létesítményenergetikai szakmérnökünket hívtuk segítségül, aki a tervezéstől a kivitelezésen át, a problémamegoldásig minden munkafolyamatát átlátja egy adatközpontnak, hogy megismerkedjünk a világot mozgató rendszerrel.
Mi az az adatközpont, mire szolgál?
Az adatközpont egy számítógépes rendszerek és a kapcsolódó komponensek, például szerverek, tárolóeszközök és hálózati berendezések elhelyezésére szolgáló dedikált létesítmény. Lényegében egy gépterem, ami lehet hálószoba és repülőgép hangár méretű is, attól függően, hogy mennyi adatot tárol és mekkora erőforrást biztosít.
Hogy biztonságos legyen, redundáns tápegységekkel, hűtőrendszerekkel és tartalék generátorokkal tervezik, hogy minimálisra csökkentsék a leállás kockázatát. Fejlett tűzvédelmi és biztonsági rendszerekkel vannak felszerelve, hogy megvédjék a tárolt adatokat a fizikai és virtuális fenyegetésektől.
Az adatközpontok döntő szerepet játszanak a különböző iparágak és szervezetek támogatásában azáltal, hogy nagy mennyiségű adatot tárolnak és kezelnek, és lehetővé teszik az online szolgáltatások rendelkezésre állását.
Ha egy képet tovább küldünk, a közösségi médiában megosztunk, majd a barátaink megnézik, esetleg letöltik azt a képet, akkor az a 3 MB-os kép szervereken át sokszorozódik. A kényesebb adatok, például a bankok esetében, többszörösen tükrözve, georedundánsan vannak tárolva, hogy egy esetleges leállásnál máshol is elérhetőek legyenek. Ezek szervergépeken tárolt elemek, amely gépeknek különlegesen fontos, hogy megfelelő áram- és internetkapcsolat álljon fent, és a környezetben is ideális pára és hőmérséklet uralkodjon.
Mennyire vannak jelen az életünkben adatközpontok?
Sokkal jobban, mint gondolnánk. Lényegében a nap 24 órájában kapcsolatban vagyunk velük. Reggel felkelünk, megnézzük az e-mailjeinket vagy a naptárunkat, utána a Waze segítségével elnavigálunk a munkahelyünkre, közben zenét hallgatunk a Spotify-on, az irodában megosztott fájlokon dolgozunk, munkaidő után pedig megnézünk egy filmet a családdal az okos TV-n. Ezekhez a szolgáltatásokhoz mind adatközpontok segítségével jutunk hozzá
Mi kellett ahhoz, hogy ezek létrejöjjenek?
Leginkább a kényelemre való törekvése az embereknek. Minden applikáció, ami adatközponton fut át valamilyen könnyebbséget nyújt, például nem kell elmenni a tékába kikölcsönözni egy filmet és visszavinni, csak rá kell nyomni egy streaming felületen és már indul is.
Régebben nem tudtunk azonnal utalni sem, hanem bizony kellett átfutási idő a rendszernek, mire megkapta a pénzt a címzett. Sőt, hétvégén egyáltalán nem tudtunk utalni, csak külön, drágán vásárolt szolgáltatások segítségével. Manapság szinte azonnal és akármikor meg tudjuk ezt tenni. 15 évvel ezelőtt dőlt meg az a Nokia által akkoriban erősen hangoztatott elképzelés, miszerint nincs szükségünk nagy kijelzőre és a gombok használata a legideálisabb. Azóta robbanásszerű változás következett be és lényegében a telefonunk kézi laptoppá alakult.
Mindenkinek kényelmes és kívánatos lett, hogy tudjon táblázatokat nézni a telefonján munkaidőn kívül is, tudjon levelezni, videókat küldeni vagy a tőzsdét ellenőrizni. Amit most felsoroltam, mind adatközpontok létrejöttében csapódott le, amikhez a telefonunk csak egy kliens, ami csatlakozik hozzá. Ezt egészen addig nem vesszük észre, míg lemegyünk mondjuk egy pincébe és meg szeretnénk mutatni valakinek ezt vagy azt, át szeretnénk küldeni vagy meg szeretnénk nézni valamit. A térerő hiánya miatt már nem csatlakozunk az adatközpontokhoz és így rengeteg dolgot nem tudunk elérni.
Persze kellett továbbá a sávszélesség robbanásszerű fejlődése is, hiszen anélkül a fentebb említett dolgok mind elérhetetlenek lettek volna. Megannyi szolgáltatás kaptunk, egyre gyorsabb és kényelmesebb megoldásokkal, és amik nem ilyenek voltak szépen sorban kikoptak és kihaltak.
Ha már gyorsaság, mi a különbség a cloud és az edge computing között?
Az edge computing az adatok feldolgozását és a forráshoz közelebbi tárolását jelenti, ami csökkenti a várakozási időt és lehetővé teszi a valós idejű feldolgozást. Ilyen megoldás esetében a számítási kapacitás és az adattárolás jellemzően az adatokat generáló eszközök vagy érzékelők közelében helyezkednek el.
Lényegesebben kisebb erőforrást jelent, ugyanakkor sokkal több van belőle. A legrosszabb esetben is lassabb elérést vehetünk észre ilyen technológiánál, leállást szinte soha. Ha például a Netflixen böngészünk, akkor a toplistákat nagyon gyorsan be fogja tölteni az applikáció, mivel azok hozzánk közelebb vannak tárolva, mint egy újonnan megjelent és rétegműfajnak számító koreai művészfilm. Ahhoz, hogy azt betöltse az applikáció, többet kell majd várni, mert tőlünk távolabb eső szerverről tölti át nekünk. De fontos az edge technológia önvezető autók, okos városok és IoT-eszközök használata esetén is, pont a gyors válaszidő fontossága miatt.
A cloud computing, vagyis a felhőalapú számítástechnika, ezzel szemben igény szerinti hozzáférést biztosít az interneten keresztül a számítástechnikai erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz, beleértve a szervereket, a tárhelyeket, az adatbázisokat, a hálózatokat, a szoftvereket. Ahelyett, hogy a vállalatok saját, fizikai infrastruktúrájukat üzemeltetnék és kezelnék, a felhőszolgáltatók segítségével igény szerint hozzáférhetnek ezekhez az erőforrásokhoz.
Minden esetben egy rendkívül nagy adatközpontról beszélünk, óriási hűtési igényekkel és hatalmas termekkel, ahol a gépeket el tudják helyezni. Nem ritkán 20 megawattnál is nagyobb nagyságrendű rendszereket kell elképzelni, amik igazi gócpontok és a szinte elképzelhetetlen teljesítményre képesek.
A felhőalapú számítástechnika skálázhatóságot, rugalmasságot és költséghatékonyságot kínál, mivel lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy igényeiknek megfelelően gyorsan rendelkezésre bocsássák és csökkentsék a számítási erőforrások számát. Megszünteti az előzetes infrastrukturális beruházások szükségességét, és platformot biztosít az alkalmazások futtatásához, az adatok tárolásához és a különböző szoftverszolgáltatások eléréséhez.
Míg a felhőalapú számítástechnika központosítja az adatfeldolgozást és -tárolást az adatközpontokban, addig az edge technológia közelebb hozza a számítást az adatforráshoz, lehetővé téve a gyorsabb feldolgozást és a kisebb késleltetést. Mind az edge computingnak, mind a cloud computingnak megvannak a maga előnyei, és gyakran együtt használják őket egy olyan hibrid számítástechnikai architektúra létrehozásához, amely optimalizálja a teljesítményt és a hatékonyságot a különböző alkalmazások és felhasználási esetek számára.
Az előbbiekből láthatjuk, hogy mindannyiunk életét behálózzák az adatközpontok és azt, hogy éppen ezért milyen fontos a kifogástalan működésük. A H1 Systems teljeskörű adatközpont megoldásokat szolgáltat a tervezéstől az üzemeltetésig és világszínvonalú szakemberei segítségével 30 éve a leginnovatívabb megközelítésben mutatja az utat a piacon.
További érdekes tartalmakért látogasson el a H1 Systems blog oldalára.