Mi az a PUE és miért fontos, hogy minél alacsonyabb értéket mutasson? Hogyan tudja kihasználni egy adatközpont a helyi sajátosságokat és hogy fordítja ezt előnyére? Miért jó ez az egész az ügyfeleknek? Béres Zoltán adatközpont szakértőt kérdeztük a trendekről és a piac alakulásáról.
Mióta dolgozol a cégnél és milyen területért vagy felelős?
13 éve csatlakoztam a H1 Systems csapatához, előtte 6-7 évig a telekommunikációs iparban dolgoztam, leginkább bázisállomások tervezésében vettem részt, majd a Nestlé üzemeltetési és projektvezetői pozícióját töltöttem be.
Jelenleg adatközpont szakértőként dolgozom a cégnél és lényegében azok teljes életciklusát követem végig. Talán a legfontosabb és legkritikusabb része a feladatkörömnek az ügyfél igényeinek pontos felmérése, hiszen itt dől el nagyjából minden lényegi kérdés, az adott rendszer tulajdonképpeni felépítése. Erre fókuszálok legtöbbet, elengedhetetlen, hogy tökéletes alapokra építkezzünk.
Milyen trendek figyelhetőek meg az adatközpontok területén?
Ez a terület mindig változik és nagyon dinamikusan. Nagyjából úgy kell elképzelni, mint a mobiltelefonok piacát, az a telefon, ami 6-7 éve még szuper volt, az ma már elavult technológiának számít. Ezzel szorosan összefügg, hogy ez egy komplex terület is egyben, sok kisebb részből áll össze az, amit adatközpontnak hívunk.
Két fő irányvonal rajzolódik ki az elmúlt pár évben: a szakmaiság és az energiahatékonyság fontossága. Egyrészt a piacon egyre jobban felértékelődik a releváns szaktudás. 5-6 évvel ezelőtt láttunk olyan tendereket, amelyeket komoly referencia nélkül, alacsony ajánlati árral pályáztak és nyertek el cégek. Vagy saját, vagy mások kárán, de az ügyfelek megtanulták a nem kellőképpen megtervezett, megépített vagy épp üzemeltetett adatközpontok piaci hatását és már inkább kifizetik a minőségi és valós szaktudással rendelkező szereplőket, még akkor is, ha ez nagyobb költséget jelent. Ráébredtek a valós értékére annak, hogy milyen, ha egy adatközpont leáll, nem működik megfelelően, vagy nem elég hatékony.
Az energiahatékonyság felértékelődése is szembetűnő. Nagyon régóta mérik és régóta fontos az adatközpontok hatékonysága, de nagyon sok esetben nem ez volt a fő irányadó szempont, hanem sokkal inkább a költségvetés. Az ukrán háború szerencsétlen kitörése óta egyértelmű prioritást élvez rengeteg esetben az energiahatékonyság és ebben a közeljövőben nem látok változást.
Hogyan tud ezekhez a trendekhez alkalmazkodni a H1 Systems?
Már alkalmazkodtunk. Vagyis pontosabb úgy megfogalmazni, hogy mindig is készen álltunk rájuk. Mi a H1 Systemsnél már jó ideje képesek vagyunk előrejelzéseket készíteni arra, hogy egy adatközpont milyen energiahatékonysági mutatókkal fog rendelkezni, már a projekt tervezési és koncepció készítési fázisában, ezzel bemutatva az ügyfeleknek, hogy a beruházási költségek mellet milyen fenntartási költségekkel számolhat a jövőben. Erre még nagyon kevés szakértő cég képes Magyarországon és nagyon fontos hozzátenni, hogy ezek nem egyszerűen becsült számok, hanem olyan értékek, amiket utána be is tartunk és mérhetően igazolni tudunk.
A legfontosabb ilyen érték az adatközpontok energiahatékonyság mérőegysége, a PUE. Ez egy egyszerű, évtizedek óta ismert és bevett mérőszám, ami a teljes infrastruktúra fogyasztásának és az IT fogyasztásának hányada. Tehát, ha egy helyiség összesen 150 wattot fogyaszt minden ellátó infrastruktúrát beleértve és azon belül a szerver vagy kritikus IT eszközök 100 watt fogyasztással rendelkeznek, akkor 1,5 lesz a PUE értéke.
Régebben a 2 és 3 közötti értékek is jellemzőek voltak a piacon, ma már 1,6 körüli átlagokat figyelhetünk meg, persze vannak extrém szituációk és igények is. A H1 Systems például Vietnámban, ahol szubtrópusi éghajlat van, 1,3-as értéket tudott elérni egy 12.000m2-es infrastruktúránál, ami azért kiemelkedő teljesítmény, mivel egy adatközpontnál rendkívül fontos a lokáció és a hűtéstechnológia, hiszen ez utóbbi felel az energiafogyasztás legnagyobb részéért. Ezen az éghajlati övön nagy hűtési igényekkel találkoznak az adatközponttal rendelkező ügyfelek, tehát nagy lesz a fogyasztás is. Egyedülálló, különleges műszaki megoldásokat dolgoztunk ki számukra, amelyek kifejezetten csak ilyen éghajlati körülmények között alkalmazhatók.
Svédországban a világ legenergiahatékonyabb adatközpontját hoztuk létre, 1,01-es PUE értékkel, ez alatt az érték alatt már csak a kriptobányász központok vannak, de azok sok szempontból ,,igénytelenebb” felépítésűek, az adatbiztonság vagy épp a fizikai biztonság például nincs igazán a fókuszukban. Az általunk megvalósított központ környékén van egy ilyen kripto-létesítmény is, amelyet egy egykori helikopter hangárban alakítottak ki, ahol úgynevezett „miner” szerverek vannak elhelyezve magas polcokra, a hűtéstechnológia pedig annyiból áll, hogy időnként felemelik a hangár ajtajait, majd leengedik. Nyáron magasra felhúzzák a hangárajtókat és 25-26 fokban átjárja a levegő az egész létesítményt, voltaképpen a hűtést ennyivel valósítják meg, míg télen a mínuszokban ~1 méterre nyitják csak őket. Ennél egyszerűbb megoldás nincs. Ráadásul kiszámolták, ha havi több tucat gép tönkremegy, még akkor is megéri nekik. A professzionális adatközpontok többségében ilyen feltételek megengedhetetlenek, mi ilyen infrastruktúrával egyértelműen nem foglalkozunk.
Tehát kijelenhető, hogy mindig a helyszínhez és az ügyfelek igényeihez igazodva tervezitek a technológiai megoldásokat?
Igen, abszolút, ez a legfontosabb paraméter munkánk során. Alapvetően 2 fajta megközelítés van, ami irányítja a helyszín és az adatközpont kapcsolatát:
- nem fontos, hogy közel legyen az adatközpont a felhasználóhoz, mivel nagyrészt adattárolásra használják. Ezeket a legoptimálisabb helyeken építik meg, például Svédországban. Ilyenek a Facebook és a Google adatközpontjai, vagy a kriptobányász központok.
- fontos, hogy közel legyen az adatközpont a végfelhasználóhoz, hiszen nem engedhető meg a nagy idejű késleltetés. Ilyenek tipikusan a tartalomszolgáltató cégek adatközpontjai, ahol sokszor úgynevezett EDGE hálózatot építenek fel, ami lényegében egy szétdarabolt adatközponti topológia. De fontos ez akár kormányzati, bizonyos államigazgatási szervek esetében is, akik nem engedhetik meg, hogy az országon kívülre vigyék az adatokat és komoly erőforrások árán őrzik a fizikai lokációt is. A bankok esetében is hasonló a helyzet.
Európa nagy részét már sikerült feltérképeznünk, de sok azon kívül eső területet is, így előre tudjuk jelezni, hogy adott helyen, adott ügyfél igények mellett, adott technológia használatával milyen PUE értékeket tudunk biztosítani majd egy ügyfélnek.
A PUE értéket mérni rettentő egyszerű, tervezni annál nehezebb. Korábban nagy adattáblákkal dolgoztunk, több szakemberünk többhetes munkájának eredményeként kalkuláltunk értékeket. Ma már rendelkezünk olyan speciális, erre a célra kifejlesztett szoftverrel, amely segítségével 1 nap alatt tudunk PUE-t kalkulálni, sőt, ha technológiát váltunk benne, például más gyártó hűtési megoldására vagyunk kíváncsiak, akkor szinte pillanatok alatt meg tudjuk mondani, hogy a drágább gép vagy technológia behozza-e adott időn belül az árkülönbözetet vagy sem. Ez egyedülálló képességünk a piacon és itt visszakanyarodunk a beszélgetés elejére, miszerint a szakértelem és az energiahatékonyság hatalmas felértékelődésen ment keresztül. A H1 Systems mindkét területen olyat tud nyújtani, amivel az ügyfél is lépéselőnybe kerül rövid és hosszú távon egyaránt.
További érdekes tartalmakért látogasson el a H1 Systems blog oldalára.