K+F

K+F

VEKOP-1.2.6-20-2020-01220

  • A kedvezményezett neve: H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Korlátolt Felelősségű Társaság
      • A projekt címe: A H1 Systems Kft. technológiai fejlesztése és modernizációja nemzetközi szinten is versenyképes, tudás alapú szolgáltatás portfoliójának bővítése céljából (Modern H1 program)
      • A szerződött támogatás összege: 62.045.952, – Ft visszatérítendő támogatás
      • A támogatás mértéke (%-ban): 70 %
      • A projekt tartalmának bemutatása:
        A cég két fő szolgáltatási fókuszterülete az adatközponti/szervertermi kiszolgáló infrastruktúra és a biztonságtechnikai rendszerek tervezése, kivitelezése, üzemeltetése. A cég dinamikus növekedési stratégiájának megvalósítását célozza a Modern H1 program, amely komplex módon foglalja magába az üzletfejlesztést, a termék- és szolgáltatás portfolió fejlesztést, a szervezet-, működés- és folyamatfejlesztést, a HR stratégiai kérdéseket és humán kompetencia fejlesztést, a dolgozói elégedettség növelést és az ehhez szükséges céginfrastruktúra fejlesztéseket.
      • A projekt keretében megvalósul:ESZKÖZRENDSZER MODERNIZÁCIÓ – MUNKA ÉS IRODAI KÖRNYEZET TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE, MODERNIZÁCIÓ
        • Smart irodai környezet kialakítása (smart metering, adatgyűjtő és elemző eszköz, energiafelhasználást és épület üzemeltetés optimalizációt támogató eszközök)
        • Irodatechnikai eszközök – Tárgyalók felszerelése videokonferencia eszközzel
        • Home Office / Iroda – hibrid munkavégzést támogató IT eszköz fejlesztések (monitorok, fülhallgatók, webkamera beszerzések)
        • Egészséges, komfortos munkahely – Légtechnikai rendszer fejlesztése
        • Belső mérnöki, szakmai oktatásokhoz teszt rendszer

    HATÉKONYSÁGNÖVELÉS – FOLYAMAT- ÉS PROJEKTTÁMOGATÓ ESZKÖZÖK BEVEZETÉSE, FEJLESZTÉSE

        • CRM software
        • Tervező software-ek – AutoCAD, Architecture Engineering & Construction
        • Információtechnológiai fejlesztések

    TUDÁS ÉS KOMPETENCIA FEJLESZTÉS – KÉPZÉSEK

      • Együttműködő team
      • Szakmai képzések

    A Modern H1 program komplex, holisztikus megközelítése biztosítja azt, hogy a vállalati működés széles körét lefedő, konzisztens, egymás hatását erősítő fejlesztésekkel, jelentős eredményeket tudjunk elérni a munkahelyek megőrzésében, számuk gyarapításában és a hozzáadott érték növelésben.

    A projekt tervezett befejezési dátuma: 2021.12.31.

    A projekt tényleges befejezési dátuma: 2021.12.31.

    A projekt azonosító száma: VEKOP-1.2.6-20-2020-01220

Energia-, nyersanyag- és költséghatékony fenntartható adatközpontok létrehozását és üzemeltetését támogató eszköz fejlesztése (Digital twin for DC energetics)

  • Kedvezményezett neve: H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

    Projekt címe: Energia-, nyersanyag- és költséghatékony fenntartható adatközpontok létrehozását és üzemeltetését támogató eszköz fejlesztése (Digital twin for DC energetics)

    A támogatás összege: 373.500.000, – Ft

    A támogatás mértéke: 62,25%

    A Projekt tartalmának bemutatása:

    A projekt eredményeként létrejövő mérnöki szolgáltatás keretében a versenytársaknál rövidebb határidővel (meglévő modell esetén akár 50%-kal, új modell esetén 20-30%-kal gyorsabban), és a legnagyobb energia-, és költséghatékony üzemeltetési megoldásokat bemutatva nagy energiahatékonyságú adatközponti létesítmények tervezése vagy meglévő adatközponti létesítmények auditja és optimalizálása valósulhat meg. A szolgáltatás gyorsaságát és a leghatékonyabb fenntarthatósági szempontok együttes biztosítását egy olyan audit támogató és prediktív tervezői eszköz (adatközponti infrastruktúramenedzsment szimulációs rendszer) biztosítja, amely segítségével lehetővé válik az adatközponti létesítmények energiafelhasználásának, gazdasági eredményeinek, környezeti hatásainak modellezése és virtuális szimulálása, az adatközponti létesítmények technológiai sorainak hosszútávú üzemeltetésének energetikai/gazdasági optimumának keresése révén, bármilyen földrajzi elhelyezkedés mellett, dinamikusan változó környezeti feltételek és IT terhelési viszonyok között, valamint bármely – a megszokottaktól lényegileg eltérő – kiépítés mellett is amely új idősorokat jelnet. Ekkor az új input karakterisztika egyszerűen betöltésre kerülhet és a modellben ezen új adatok segítségével szimulációk akár az előzőekkel összehasonlítva futtathatók. Projekteredményünk, a Digital twin for DC energetics (~digitális iker az adatközpontok energiahatékonysága támogatására) megkönnyíti, gyorsabbá és megbízhatóbbá teszi a számításokat azáltal, hogy az energia-, anyag- és pénzügyi folyamatokat egyetlen szoftver eszközbe integrálja.

    A Projekt tervezett befejezési dátuma: 2023.01.14.

    Projekt azonosító száma: 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00022

VÉSZHELYZETEKBEN ALKALMAZHATÓ, KONTÉNERBE ÉPÍTETT, MODULÁRIS KOMMUNIKÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA ÉS TECHNOLÓGIA KIALAKÍTÁSA

  • Támogatási program: NKFI alapból megvalósuló projekt (2018-1.3.1-VKE-2018-00034)
    Projekt időtartama: 2019-01-01 to 2020-12-31
    Projekt teljes költségvetése: 2 024 201 992 Ft
    Teljes támogatás összege: 1 375 936 105 Ft
    Ebből a H1 Systems 274 822 725 Ft támogatásban részesült.
    A projekt koordinátora a BM HEROS Zrt.

    A Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések pályázaton támogatást nyert a „Vészhelyzetekben alkalmazható, konténerbe épített, moduláris kommunikációs infrastruktúra és technológia kialakítására és a fejlesztés fenntartására képes kutatási együttműködés létrehozása valamint prototípus termékcsalád kifejlesztése” című projekt.

    A BM HEROS Zrt. mint konzorcium vezető, a H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft-vel és az Óbudai Egyetemmel közösen közel 1.376 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a „Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések” című pályázati kiíráson. A 2.024 millió forintot meghaladó összköltségvetésű beruházásból nagy mobilitással rendelkező, moduláris felépítésű konténercsalád fejlesztése valósul meg.

    Az éghajlatváltozás, a különböző természeti és ipari katasztrófák környezetünkre gyakorolt negatív hatásai egyre markánsabban jelentkeznek és indukálnak új kihívásokat a katasztrófakezelésben, mentésben, megelőzésben résztvevő szervezetek részére. Az újonnan kialakult veszélyhelyzetek operatív és hatékony kezelése érdekében a beavatkozó erő- és eszközállomány minőség- és mennyiségbeli átgondolását szorgalmazzák a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában megjelenő szervezetek (Katasztrófavédelem, Magyar Honvédség, Rendőrség, Önkéntes Civil Szervezetek).

    Természeti, ipari és humán katasztrófák idején, különösen az infrastrukturálisan hiányos területeken (IT, telekommunikáció, Internet, tápellátás hiánya) a védekezésben résztvevő erők, a lakosság infokommunikációs igényeinek kiszolgálására egy nagy mobilitással rendelkező, moduláris felépítésű konténercsalád tagjait fejleszti ki a konzorcium nagy sebességű adathálózati eléréssel és adatközponti szolgáltatásokkal. Rendszer szinten a konténerek képesek lesznek minimális idő alatt nagy kapacitással, a legmodernebb IT-felszerelésekkel, moduláris kialakítással a helyszínre érkezni és hatékonyan végrehajtani a kárfelszámolást, a lakosság részére infokommunikációs, és szükség esetén értesítési-tájékoztatási adathálózat biztosítására.

    Projektünk ennek segítése érdekében új, komplex infokommunikációs technológiák integrálásán keresztül eddig még sosem alkalmazott szolgáltatások biztosítására irányul. Jelen projekt megvalósításával egy olyan katasztrófavédelmi eszköz rendszerbe állítására nyílik lehetőség, amely magasabb szinten képes biztosítani az állampolgárok biztonságát a klímaváltozás, az ipari és természeti katasztrófák által okozott hirtelen kialakuló veszélyhelyzetek esetén is.

BODENTYPE DC – KUTATÁSI PROGRAM KERETÉBEN ÉPÜL A VILÁG EGYIK LEGENERGIAHATÉKONYABB ADATKÖZPONTJA)

  • Támogatási program: Horizon 2020
    Projekt időtartama: 2017-10-01 to 2020-09-30
    Projekt teljes költségvetése: 3 090 534,25 EUR
    EU hozzájárulás: 2 568 663,10 EUR
    Ebből a H1 Systems 874 099,10 EUR
    támogatásban részesült. A projekt koordinátora a H1 Systems.

    Az utóbbi évek során több európai projekt folyt az adatközpontok energiahatékonyságának javítása érdekében. Látva a világszinten növekvő adatforgalmat és annak várható energiaigényét, nem is kérdés, hogy ez a kutatás-fejlesztési tevékenység egyik legfontosabb fókusza. A BodenTypeDC projekt keretében európai együttműködés teremti meg az adatközponti infrastruktúra új generációját. A projektet megvalósító konzorcium a magyarországi adatközpontok mérnöki specialistájából (H1 Systems), az angol székhelyű hűtőrendszer-szolgáltatóból – (EcoCooling), német kutató intézetből – (Fraunhofer IOSB), egy svéd kutatóintézetből – (RISE SICS North), illetve egy svéd infrastruktúrafejlesztőből (Boden Business Agency) áll. A BodenTypeDC projekt azon kevés nyertes közvetlen uniós projektek egyike, (sőt, tudomásunk szerint jelenleg az egyetlen), ahol magyar KKV által vezetett konzorcium egy hazai ötlet alapján nyert el közvetlen brüsszeli forrást.

    A projekt végrehajtása során létrejövő adatközponti technológiai mix a projektünk értelmezésében egyfajta technológia know-how, amelynek elsődleges célja, hogy a kutatás eredményeit összegezve mintegy ajánlásként segítsen az adatközponti koncepció megalkotásban. Ez az egyedi technológiai megoldás fenntartható adatközpont-épületeket biztosít, amik kifejezetten energia- és (nyers/alap) anyag hatékonyak egész életciklusuk alatt, olcsón kiépíthetők és fenntarthatók.

    A kutatás eredményei alapján megfogalmazható az idealizált adatközponti technológiai sor hipotézise. Sztochasztikus folyamatok hatásának empirikus vizsgálata érdekében (időjárás, géptermi terhelésváltozás) adatközponti prototípus is megépítésre kerül. Az 500 kW-os prototípus-épület egy kísérleti laborként és bemutatóteremként fog majd szolgálni, ami az empirikus vizsgálatok elvégzésén túl lehetőséget biztosít a végfelhasználóknak az infrastruktúra tesztelésére valós környezeti feltételek mellett, folyamatosan mérve a működtetés összes aspektusát. A fizikai infrastruktúra megvalósításának fontos elemeként a létesítménybe telepítésre kerül az EcoCooling evaporatív hűtési rendszere, ami a svédországi klimatikus viszonyok közt az egyik leghatékonyabb hűtési technológiának számít ma a világon.

    Ezt a fejlett és teljes körű mérési és adatgyűjtő felügyeleti rendszerrel ellátott kísérleti adatközpontot, a Fraunhofer intézet által létrehozott terhelési sémákkal (load patternekkel) fogjuk tesztelni. A kutatási program mérési eredményeire támaszkodva pedig tökéletesítjük azt a szimulációs modellt, amely a projekt egyik végeredményeként jön létre. Ez a valóságban is működő adatközpont, és az arra épülő, tudományos megalapozottságú IT-terheléses sémákkal tesztelt szimulációs modell lehetővé teszi, hogy a svédországi adatközpont elvét, fizikai infrastruktúráját az Unió tetszőleges helyszínein „virtuálisan felépítsük”, és az adott lokációra jellemző környezeti, éghajlati adottságok paramétereivel teszteljük.

    Egyre több megoldást látunk a megújuló energiaforrások felhasználására is az adatközponti működés terén. Ennek előnye, hogy jelentősen csökkenti az adatközponti tevékenység ökológiai lábnyomát, szén-dioxid-kibocsátását. Azonban hátrány, hogy a nap- illetve szél-erőművek nem képesek állandó energiaellátást szolgáltatni, meglehetősen változó a teljesítményük. Ezért fontos, hogy mind a megelőző szimulációk, mind az üzemeltetés során figyelembe vegyük és optimalizáljuk a megújuló energia-felhasználás módját és mértékét. A projekt során a helyi kedvező adottságokat kihasználva egy vízerőmű, illetve a svédországi szolgáltatói magas feszültségű betáplálás biztosítja a létesítmény rendkívül stabil redundáns áramellátását.

    A projektünk további újítása, hogy az adatközponti működést moduláris struktúrában valósítjuk meg, méghozzá az egyes modulokon belüli technológiai szeparálhatósággal együttvéve. Így a rendszer rugalmassága nemcsak abból áll, hogy az IT-eszközök által indukált energiafelhasználási igény alapján rugalmasan reagál a rendszer, hanem annak belső kialakítása is ad egy további rugalmassági tényezőt, hiszen az adatközponton belül is az igényeknek megfelelően változtathatók a technológiai és erőforrásigények.

    A projektek során létrejött technológiai mix és annak tanulságai egyrészt jelentős haszonnal jár az adatközponti szektor számára, hiszen egy jelentős megtakarításokkal és rugalmassággal működethető infrastruktúrát hoz létre. Másrészt az energiaszektor számára fontos hozzáadott értékű újításokat hoz létre, beleértve a tervezhetőség javulását, a megújuló energiaforrások integrálhatósági módjait és az energia-hatékony működés szélesebb, akár európai szintű elterjesztését.

    Ez a projekt az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramjában a 768875 számú támogatási szerződés keretében kapott támogatást.

DCTECH MAGAS ENERGIAHATÉKONYSÁGÚ MAGYARORSZÁGI ADATKÖZPONTI TECHNOLÓGIAI MIX KIFEJLESZTÉSE

  • Támogatási program: Széchenyi 2020
    Projekt időtartama: 2014-01-01 – 2015-12-31
    Projekt teljes költségvetése: 614 millió HUF
    EU hozzájárulás: 424 millió HUF
    A projekt a H1 Systems saját kutatása.

    Az adatközpontok összetett energiaellátó infrastruktúrájának kialakítása, és a koncentrált, folyamatos és jelentős energiaigény kielégítése állandó kihívást jelent a létesítmények tervezőinek és üzemeltetőinek. Az adatközpontok létrehozása során manapság nem csak a gazdaságos működtetés, hanem a fenntarthatósági szempontok is egyre hangsúlyosabbak.

    A projekt eredményeként születő state-of-the-art technológiai tudásanyag mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten versenyképessé teszi a magyar adatközpont beruházásokat, miközben keresletet generál a magas színvonalú know-howra épülő, tervezői, kivitelezői és üzemeltetői szolgáltatások iránt.
    Célunk, hogy Magyarország preferált helyet foglaljon el az adatközpontok nemzetközi térképén, és új piaci pozíciókat teremtsünk cégünk és hazánk számára, ezen a magas tudásigényű szakterületen.

     

    DCSIM®

     

    A projekt eredményeként létrejövő DCSim® felület (integrált műszaki és gazdasági modelljének segítségével) lehetővé teszi, hogy azon – szabadon megválasztott peremfeltételek mellett – szimulációkat lehessen futtatni, ezáltal pedig ki lehessen dolgozni az adott alkalmazási körülmények között leghatékonyabban működő adatközponti technológiai mixet. Az optimális kiépítés minimalizálja az IT- és a kiszolgáló gépészeti és egyéb fogyasztók ellátásának veszteségeit, megteremti a lehetőségét a megújuló energiaforrások hasznosításának, a hulladékhő-hasznosításnak és/vagy tovább értékesítésnek.

     

    PUE és a külső hőmérséklet viszonya (kompresszoros hűtésnél).

     

    Éves vásárolt villamos energia grafikon és mellette az oszlopdiagram mutatja, hogy adott hónapra mennyi volt a villamos energia költsége.

     

     

    Hőtároló (feljebb) és villamos energia tároló (lejjebb) kisütési fázisban.

     

     

    A grafikonon a terhelés, PUE, vásárolt villamos energia, hőmérséklet látható egy éves ciklusban.

     

    A DCSim® jellemzői:

    • Adatközpontok részletes felépítésének lehetősége,
    • Peremfeltételek meghatározása,
    • Lokáció szerinti hőmérséklet adatsorok integrálása,
    • Háttérprogramozási lehetőség,
    • SI mértékegységek alkalmazása,
    • Részletes műszaki elemzés riportokba foglalva,
    • Gazdasági megtérülés számítása.

    A felület használata ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet a dcsim.hu oldalon egyszerűen elvégezhet.


     

    DCLOC®

     

     

    A kutatás egyik részfeladataként előálló DCLoc® egy olyan internetes felület, amely a külső környezeti paraméterek elemzésével olyan kiértékelést tesz lehetővé, amely segíti a magyarországi lokáció adatközponti szempontú kiértékelését. Ezen az általunk végzett K+F projekt keretében összegyűjtésre kerültek mindazon főbb szempontok, amelyek befolyásolják egy legalább közepes méretű (1-2MW feletti) adatközponti lokáció kiválasztását országos szinten. Az egyes szempontokhoz összegyűjtésre kerültek a publikus forrásból elérhető térképek és adatbázisok, amelyek alapvető információt nyújtanak az egyes térségek értékeléséhez.

     

    DCLoc® kezelőfelület.

     

    A térképen a hazai publikus adatok alapján jelenleg több mint 35 feltételt alkalmazva végezhetünk szűréseket, így könnyen figyelembe lehet venni például a belvíz-veszélyes területeket, az éves csapadékösszeget, maximális és minimális hőmérsékleteket, szélsebességet és számos további feltételt.

     

    Lehetőséget biztosítunk továbbá egyes helyszínek beépített logika mentén történő értékeléséhez, melyeket kívánt súlyozás szerint vehetünk figyelembe. A súlyozási szintek figyelembe vételével az egyes lokációk osztályozása pontszámokkal történik, így egyszerűen láthatóvá válik az általunk rögzített peremfeltételek melletti legoptimálisabb helyszín.

     

    DCLoc® helyszíni értékelési szempontok beállítása

     

    A felület használata ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet a dcloc.hu oldalon egyszerűen elvégezhet.


    EXTRÉM ENERGIAHATÉKONYSÁGÚ ADATKÖZPONT

    AAz adatközponti technológiai mix egyfajta technológia know-how, amelynek elsődleges célja, hogy a kutatás eredményeit összegezve mintegy ajánlásként segítsen az adatközponti koncepció megalkotásban, ezért ennek üzleti hasznosulása közvetett módon a magasabb hozzáadott értéket képviselő mérnöki szolgáltatásokban testet öltve jelentkezik.

    A kutatás eredményei alapján megfogalmazható annak az idealizált adatközponti technológiai sornak a hipotézise, amely hatékonyan képes kihasználni az energiatárolásban rejlő kedvező lehetőségeket. Az így felépített adatközpont helyszíne egy természetes, vagy mesterséges hőtárolóhoz kötött, adiabatikus kiegészítéssel bíró szabadhűtésre alapozott, kompresszoros csúcsüzemi hűtéssel működik, kedvező csúcs- és völgyidei villamos tarifarendszerű környezetben. Képes a hőtárolót a hűtőrendszer hatékonyságnövelésére felhasználni, valamint hőforrást biztosítani a hűtőgépek kiesésének idejére. Saját belső okos hálózati megoldásokat alkalmaz, és része olyan okos villamosenergia és hőellátó hálózatoknak, amelyekkel együttműködve az externális anyag-, és energiaáramokat hasznosítva, valamint biomassza alapú és napelemes energiatermeléssel lokálisan profitot termelve járul hozzá a globális károsanyag-kibocsátás csökkenéshez.

    A kutatás első szakaszában a fentiekben megfogalmazott cél elérése érdekében definiáltuk az adatközpont energetikai összefüggések vizsgálata szempontjából meghatározó technológiai elemeit és meghatároztuk az általános energiaáramok sémáját is.

    IT modul: az ábrán külön nem jelölt, mert jellemzően az IT objektumból áll egyedül. Amiért mégis modulként is értelmezzük az az, hogy lehetőség van a PDU objektummal közösen is értelmezni a villamos fogyasztásmérés megvalósulásának helyétől függően.

    DS modul: vagy közvetlen szolgáltató modul (Direct Service). Ezek az objektumok közvetlenül az IT objektum, illetve modul működéséért felelősek.

    IS modul: vagy indirekt szolgáltató modul (Indirect Service). Az itt található objektumok a létesítmény fenntartásáért felelősek elsősorban, mint pl. a portaszolgálat, vagy éppen a kültéri világítás.

    JNT modul: az adatközponti működéshez kapcsolt egyéb szolgáltatásokat modellezi ez a fogyasztó (Jointed) első lépésben egyszerű villamosenergia-fogyasztóként. A kutatás későbbi szakaszában tervezzük a séma bővítését a hőfelhasználással is, ami praktikusan hulladékhő lehet.

    TRF modul: a kezdeti energiaátalakításokat és elosztást végző egységek kerültek ebbe a modulba (Transformation). Ezek feladata az alapvető energiaelosztás és szükség esetén átalakítás.

    GEN modul: vagy termelői modul (Generation), amelyben a saját energiatermelés és energiaátalakítás eszközei kaptak helyet, a modell kimeneteinkén szolgáló vásárolt energiahordozókat megadó BUY objektumokkal.

    A kiemelten energiahatékony adatközponti infrastruktúrák létesítésének logikailag kötött módszertana van, amely mintegy szavatolja a létesítmény műszaki, gazdasági és környezetvédelmi célfüggvények melletti optimálását. A kutatás egyik legfontosabb eredménye ennek a módszertannak a megalkotása volt, és ez képezi a disszemináció, az eredmények továbbhasznosításának alapját is. A módszertan a projekt teljes időhorizontján belül feltárt számos ok-okozati kapcsolat hálózatára épül, és hasznosulása a tervezői gondolkodásmód irányításán keresztül valósul meg.

    Sztoachtikus folyamatok hatásának empirikus vizsgálata érdekében (időjárás, géptermi terhelésváltozás) adatközponti prototípus is megépítésre került. Ennek legfontosabb céljai a DC_SIM prediktív szimulációs eredmények valós mérési adatokkal történő összevetése, azaz validálása; illetve DCTech adatközponti technológia innovációs elemeinek úgy, mint:

    • Evaporatív hűtés esővíz gyűjtéssel
    • Koncentrált energia tárolás
    • Megújuló energia közvetlen integrációja
    • ICT infrastruktúra változásainak hatásvizsgálata
    • Hatásfok függvény algoritmus fejlesztés

    kísérleti fejlesztése voltak.

    A rendszer egyik leginnovatívabb eleme egy a hűtőrendszerbe integrált 3,5 m3-es tartály, amelyben ~3,3 dl-es, közel gömb alakú PET palackokban 17-19°C tartományban fázist váltó paraffin alapú anyag található. Így 15°C-os hűtővízzel a rendszer tölthető, és a betárolt hidegenergia 20°C hőmérsékletű hűtővíz formájában visszanyerhető.

    Ez a projekt a SZÉCHENYI 2020 program keretében, az NKFI Alap finanszírozásával valósult meg.