Interjú Takács Gábor tervezési vezetővel
Takács Gábor több, mint tíz évvel ezelőtt a H1 Systems üzemeltetési csapatában kezdte, tavaly decemberben pedig a H1 Systems tervezési vezetőjévé lépett elő. Nemrégiben pedig Magyarországon elsőként szerezte meg az Uptime Institute ASA (Accredited Sustainability Advisor) minősítését a már sikerrel alkalmazott ATD (Accredited Tier Designer) mellé. A minősítés a digitális infrastruktúra – azon belül is különös tekintettel az adatközpontok fenntarthatóságával (például: szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, energiahatékonyság, megújuló energia) kapcsolatos szakértelem növelésére összpontosít.
Több, mint 10 éve erősíted a vállalatunkat. Mesélj arról, hogy indult a pályád a H1 Systemsnél. Milyen úton jutottál el a tervezési vezető pozícióba, és milyen lépések, változások jellemezték ezt az utat?
A pályám a cégnél 2013 közepén kezdődött, amikor csatlakoztam a CERN@Wigner adatközpont üzemeltetési csapatához Csillebércen. Ez az adatközpont akkoriban az ország legnagyobbika volt.
A cég ebben az időszakban szélesítette kompetenciáját az adatközpontok kapcsán, így már nem csupán a létesítmények kivitelezése és projektmenedzsmentje terén, hanem azok üzemeltetésében is hangsúlyosabb szerepet vállalt. Kezdetben kizárólag a saját építésű géptermek üzemeltetésére koncentráltunk, azonban hamarosan bővült a tevékenységi körünk: elkezdtünk más, piaci géptermek üzemeltetésén is dolgozni, valamint különféle géptermi karbantartási feladatokat vállalni. Ez magában foglalta a gépészeti és elektromos munkákat is, így fokozatosan egyre szélesebb körű és összetettebb projektekben vettünk részt. E fejlődés következtében szükségessé vált az üzemeltetési, projektvezetési és tervezési feladatok szétválasztása. Ebben a folyamatban én az üzemeltetési és projektvezetési feladatokra specializálódtam elsőként.
A projektvezetés során felismertem a szükségességét annak, hogy ne csak külső forrásokra támaszkodjunk vagy folyamatosan másoktól kérjünk visszaigazolásokat, segítséget vagy engedélyeket a tervezési döntésekhez. Ez vezetett a tervezői jogosultság és az ATD megszerzéséhez, amely lehetővé tette számomra, hogy közvetlenül foglalkozzam a géptermek tervezésével. 2023 decemberében pedig tervezési vezetői pozícióba léptem elő.
Miben más ez az új tervezési vezetői pozíció?
A tervezési vezetői szerepkörben az egyik fő feladatom, hogy pontosan meghatározzam a kollégáim számára, milyen tervezési feladatokat kell elvégezniük. Ebben a pozícióban egyfajta szűrőként is működöm, ami azt jelenti, hogy eldöntöm, mely feladatok igénylik a tervezők bevonását, és melyeket lehet még további egyeztetésekkel, például a projektvezetőkkel vagy az értékesítési csapattal előkészíteni anélkül, hogy tervező kollégák erőforrásait használnánk. Az elsődleges cél, hogy irányt adjunk a projekteknek az első szakaszban, ahol még nem konkrét elképzelésekkel, hanem lehetőségekkel dolgozunk, hogy a végeredmény a lehető legjobban megfeleljen az ügyfél igényeinek és hatékonyan megvalósítható is legyen.
Magyarországon elsőként tudhatod magadénak az Uptime Institute Accredited Sustainability Advisor (ASA) minősítését. Mesélsz arról, hogy mivel foglalkoztál a képzés keretében, milyen kompetenciákat sajátítottál el?
Az ASA egy új képzés az Uptime Institute kínálatában, kifejezetten az adatközpont üzemeltetők számára lett kialakítva. Ez a program nem csak a gépészeti és elektromos rendszerekre összpontosít, hanem az IT üzemeltetésre is, így rendkívül hasznos számunkra.
Egy adatközpont üzemeltetőjének figyelembe kell vennie az IT üzemeltetés sajátosságait is, például azt, hogy egy modern szerverterem üzemeltetője általában négyévente cseréli le a teljes szerverparkot. Ez IT oldalról teljesen új környezetet hoz létre, ami magasabb szolgáltatási szintet (SLA) és nagyobb figyelmet igényel az üzemeltetéstől, beleértve a redundanciákat, a karbantartásra való fokozott odafigyelést, és esetleges megelőző karbantartásokat, amelyek egy átlagos működési periódusban nem merülnének fel.
Az egész tapasztalat arról szólt számomra, hogy ki kell lépni a komfort zónámból, és ez valóban sikerült. Bár sejtettem, hogy a képzés nem lesz egyszerű, hiszen az Uptime Institute nem arról híres, hogy könnyű vizsgákat és anyagokat állít össze, de pont ez tetszett benne a legjobban. Meg kellett értenem, milyen nézőpontból látják a dolgokat azok, akikkel eddig csak a tárgyalóasztal másik oldalán ültem szemben. Hatalmasat segített az ügyféloldal és az ügyféligények megértésében. Amikor ők a hatékonyság növeléséről beszélnek, az egy komplex háttérrel rendelkező, és nem csak műszaki feladat, amit át kell látniuk ahhoz, hogy minden jól működhessen. A képzés jobban rávilágított arra is, hogy az ügyfelek milyen berendezéselőnyökre, mérőszámokra, kulcsszavakra fókuszálnak amikor beruházás vagy fejlesztés mellett döntenek.
Mit jelent a fenntarthatóság az adatközpontok esetében?
A fenntarthatóság szorosan kapcsolódik a hatékonyságnöveléshez, hiszen a cél az energiafelhasználás optimalizálása. Ha egy autó 10 litert fogyaszt 100 kilométeren, és ezt a fogyasztást egy felújítás során 5 literre csökkentjük ugyanazzal a teljesítménnyel és kényelemmel, akkor jelentősen javul a jármű hatékonysága. Ez az analógia érvényes az adatközpontokra is, ahol a cél, hogy ugyanazon energiafelhasználás mellett több ügyfelet szolgáljunk ki anélkül, hogy további erőforrásokat vagy új hűtőrendszereket kellene igénybe vennie. A hatékonyságnövelés és a fenntarthatóság ezen megközelítése lehetővé teszi, hogy a létesítmények kevesebb erőforrással többet érjenek el, csökkentve ezzel az ökológiai lábnyomot és javítva az üzemeltetés gazdaságosságát.
Ez a fajta fenntarthatóság koncepció hogyan kapcsolódik össze a CO2-kibocsátással kapcsolatos törekvésekkel?
A CO2-kibocsátás csökkentése ma már teljesen alapvető elvárás az adatközpontok esetében is. A lényeg, hogy a hatékonyság növelésével, és nem a termelés vagy fejlődés visszafogásával csökkentjük a CO2-kibocsátást. Az adatközpontok esetében például a kétszer annyi ügyfelet tudunk kiszolgálni pusztán a szerverek cseréjével, anélkül, hogy az épület méretét vagy a hűtési igényeket növelnénk. Emellett a megújuló energiák használata is kulcsfontosságú. Lehetőség van saját megújuló energiaforrások létrehozására vagy zöld energia vásárlására, például napelemparkokkal vagy szélerőművekkel való szerződések révén. Ezáltal az éves energiafelhasználásunk jelentős részét zöld energiából fedezhetjük, ami szintén hozzájárul a CO2-kibocsátás csökkentéséhez, anélkül, hogy ez befolyásolná a szolgáltatásaink minőségét vagy a fejlődés ütemét.
Milyen szakmai célkitűzéseid vannak 2024-re?
Egyszerűsítés és hatékonyságnövelés. Most éppen egy tervezési folyamatmenedzsment és dokumentációs rendszer létrehozásán dolgozunk. Ez a dokumentum egyfajta sorvezetőként funkcionál majd, amely előírja, hogy egy adott projekt során milyen tevékenységeket kell végrehajtani, milyen dokumentációs hátteret igényelnek, és mit fogunk átadni az ügyfélnek. A tervezési program világossá teszi, hogy mit vállalunk, ezzel egyértelműsítve a kínált szolgáltatásaink minőségét és tartalmát.
Másik fontos célunk 2024-ben, hogy továbbra is kiemelt figyelmet fordítsunk a képzésekre, különösen a modern műszaki tervezési eszközök és módszerek alkalmazására. Kiemelt hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden projektet a Revit programban 3D-ben dolgozzunk fel, valamint a Building Information Modeling (BIM) rendszer szerint végezzük a tervezést.
Ágoston Gergő, a H1 Systems vezető villamos tervezője is beszélt interjújában a BIM használatáról, arról bővebben itt lehet olvasni.