Milyen érzés pályakezdőként belépni az adatközpontok nagy precizitást igénylő, dinamikus világába? Hogyan válik egy szakdolgozat valós fejlesztési döntés részévé vagy mit tanulhat egy junior projektmenedzser a helyszíni projektvezetés mindennapjaiból?
Fodor Lilla energetikus gyakornok és Váczi Martin junior projektmenedzser meséltek nekünk arról, hogyan találták meg a helyüket a H1 Systems csapatában, milyen élmények, felismerések és kihívások érték őket az első hónapokban, és miért érzik úgy, hogy ez a szakmai közeg valóban elindította őket a saját útjukon.
Meséljetek kicsit magatokról! Milyen háttérrel érkeztetek a H1 Systems-hez, és mivel foglalkoztok most nálunk?
Fodor Lilla: 2023-ban kezdtem a H1 Systems-nél gyakornokként. Ez volt az első munkahelyem. Olyan helyet kerestem, ahol az egyetemen tanultakat valóban hasznosítani tudom. Azóta két területen is dolgoztam: először az adatközpont üzemeltetésen, most pedig a tervezésen. Mindkettőt nagyon szeretem, rengeteget tanulok belőlük. Közben megszereztem az energetikai mérnöki diplomát a BME-n, most pedig mesterszakon folytatom épületgépészeti és eljárástechnikai szakirányon.
Váczi Martin: Tavaly végeztem az Óbudai Egyetem gépészmérnöki alapszakán. Az egyetem mellett négy évig dolgoztam az Avis-nél, de gépészként a H1 Systems az első igazi szakmai munkahelyem. Itt az adatközponti projektmenedzsment csapatban vagyok, egy futó projekten segítem a projektvezetőket a helyszínen.
Hogyan találtatok rá a H1 Systems-re? Milyen volt az interjú, a bekerülés folyamata?
Fodor Lilla: Én aktívan kerestem azokat a cégeket, ahol energetikusokat is alkalmaznak. Az egyetemen kaptunk egy listát a lehetséges munkahelyekről és abból választottam ki a H1 Systems-et. Mivel ez volt az első munkakeresésem, izgultam, de az interjún hamar megnyugodtam, mert mindenki nagyon kedves volt. Attól féltem, hogy kevés a tapasztalatom, de ezt abszolút figyelembe vették és a tudásomhoz mérten vontak be a munkába.
Váczi Martin: Én egy állásportálon láttam meg a gyakornoki hirdetést és mivel pont ilyet kerestem, jelentkeztem. Természetesen izgultam az interjún, szerintem ez normális, de utólag visszanézve nem éreztem nehéznek a bekerülést. Így végül 2023 decemberében kezdtem gyakornokként.
Milyen volt az első időszakotok a H1 Systems-nél? Mik voltak az első benyomások?
Fodor Lilla: Már az első nap nagyon jól éreztem magam. A csapat, ahova kerültem, rögtön befogadó volt, érdeklődtek arról, hogy miket tanultam, mihez értek, és próbáltak ehhez illő feladatokat adni. Éreztem, hogy van értelme annak, amit csinálok, kapcsolódik a tanulmányaimhoz, és tényleg bevontak a projektekbe. A légkör is nagyon barátságos volt. Még a kávé- és ebédszünetekben is sok olyan emberrel beszélgettem, akikkel nem is ugyanazon a részlegen dolgoztunk, de mindenki nyitott volt, segítőkész.
Váczi Martin: Ugyanazt tudom mondani, mint Lilla: nagyon nyitott, befogadó közegbe kerültem. Az elején a szakmai gyakorlat megszerzése volt a célom, de később egyre jobban megtetszett a cég portfóliója és úgy döntöttem, hogy maradni szeretnék.
Volt valaki, aki különösen sokat segített az elején?
Fodor Lilla: Amikor beléptem, pont a nyári szabadságolások időszaka volt és a közvetlen felettesem épp nem volt elérhető. De volt egy nagyon kedves villamosmérnök kolléga, aki szinte azonnal a szárnyai alá vett. Nagyon jól kijöttünk és később ő volt az, aki a legtöbb projektbe bevont. Mindig vitt magával a partnerekhez, hogy lássam a folyamatokat, a tárgyalásokat – ezért nagyon hálás vagyok neki.
Váczi Martin: Amikor beléptem, pont akkor kezdett nálunk egy gépész projektvezető kolléga. Mivel viszonylag közel laktunk egymáshoz, ő vitt magával többször is a projektekre. Tőle tanultam a legtöbbet az elején, sokat segített az indulásban.
Mennyit dolgoztok terepen, és mennyire szeretitek a helyszíni munkát az irodaihoz képest?
Fodor Lilla: Amikor az adatközpont üzemeltetés részlegen voltam, elég gyakran mentünk terepre, heti vagy kétheti rendszerességgel. Most, a tervezésen kevesebb ilyen alkalom van, alapvetően az irodában dolgozom. De amikor mégis sikerül kimenni egy építkezésre, azt mindig nagyon élvezem. Különösen szeretek tetőre felmenni, mert onnan általában szuper a kilátás.
Váczi Martin: Az elején inkább bent voltam az irodában, most már főleg a helyszínen dolgozom. Egész nap az építkezésen vagyok, a helyszínen segítem a projektvezetőket. Felügyeljük az alvállalkozókat, én leginkább adminisztratív feladatokat csinálok: terveket nézek át, segítek 3D-s rajzokat nyomtatni, és ütemterveket készítek a projekthez.
Milyen különbséget tapasztaltatok az elméletben tanultak, és a valós munkakörnyezetben szerzett tapasztalat között?
Fodor Lilla: Meglepett, hogy mennyi minden, amit az egyetemen tanultunk, tényleg hasznos a gyakorlatban. A suliban sosem mondták, hogy „na, ezt majd itt és itt fogod használni”, de amikor idekerültem, sorra jöttek a felismerések, hogy „hoppá, erről tanultunk”.
A második évem után kezdtem itt dolgozni, így a képzés második felét már úgy csináltam végig, hogy jobban értettem, minek mi a gyakorlati haszna. Például a Carnot-ciklusra sosem gondoltam úgy, hogy valaha is előkerül – azt hittem, csak egy elméleti dolog. Aztán a második hetemen már hűtőkörfolyamatokat beszéltük át a kollégákkal és ott visszaköszönt.
Váczi Martin: Nekem az volt érdekes tapasztalat, hogy az egyetemen máshogy kaptunk visszajelzést – ott a tanároknak kellett megfelelni, itt viszont a megrendelők elvárásaihoz kell igazodnunk. Előfordul, hogy olyan igények merülnek fel, amik szakmai szempontból kérdéseket vetnek fel, de ilyenkor is az a feladatunk, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást az adott keretek között.
Melyik volt eddig a legizgalmasabb, vagy legtanulságosabb projektetek a cégnél, amiben részt vettetek, vagy mélyebben ráláttatok?
Fodor Lilla: Általában kisebb feladatokat kaptam különböző projekteken belül, így ritkán láttam, mi lett a vége annak, amiben segítettem. Most viszont volt egy nagy banki projekt – talán ennyit mondhatok róla –, ahol egy adatközpont tervezése és minősítése volt a feladatunk és végre elejétől a végéig követhettem a folyamatot. Kint voltam a helyszínen, amikor még semmi nem állt ott, láttam a terveket, picit bele is szerkeszthettem, és aztán visszamentünk, amikor már elkészült minden. Nagy élmény volt látni, hogy amit korábban a tervrajzon rajzoltunk, az most ott áll a valóságban.
Váczi Martin: Ez az első projektem itt, és egyben eddig az egyetlen is, amiben részt vettem, de pont emiatt az egész folyamat nagyon tanulságos volt számomra.
Mire vagytok eddig a legbüszkébbek itt a cégnél?
Fodor Lilla: Nem is egy konkrét projektre vagyok a legbüszkébb, hanem arra, hogy a szakdolgozatom témája az irodaházunk energetikai felújítása volt. A számításaimat végül a vezetőség is figyelembe vette, amikor erről gondolkodtak és jó érzés volt látni, hogy amit az íróasztalnál összehoztam, annak lett gyakorlati haszna is. A konzulensem egyébként az adatközponti tervezési vezetőnk, Takács Gábor volt.
Váczi Martin: Konkrét eredményt most nem emelnék ki, de arra büszke vagyok, amikor elismerést kapok a vezetőmtől. Jó érzés, hogy amit csinálok, azzal elégedettek – ezek a visszajelzések sokat jelentenek.
Merre haladnátok tovább szakmailag? Mik a következő lépések?
Fodor Lilla: A következő célom most egyértelműen az, hogy befejezzem a mesterképzést és tovább mélyítsem a tudásomat mind az energetikai, mind az épületgépészeti területen. Később olyan munkakört szeretnék, ahol ezt a két irányt ötvözni tudom. A H1 Systems erre szerintem tökéletes hely, hiszen az adatközpontoknál a pontos tervezés mellett az energiahatékonyság is kiemelten fontos – nekem ez a terület abszolút bejött.Váczi Martin: Most elsősorban az a célom, hogy lezárjuk a jelenlegi projektet, ez az elsődleges fókusz. Aztán jöhet a következő.
Mit szerettek a legjobban a munkátokban?
Fodor Lilla: Azt szeretem a legjobban, hogy változatos munkát végzek. Nincs két ugyanolyan projekt, így mindig új feladatokkal találkozom. Az is tetszik, hogy nem vagyunk egész nap irodához kötve, néha terepre is megyünk. És talán a legfontosabb: olyan kollégákkal dolgozhatok együtt, akiktől rengeteget lehet tanulni és mindig lehet kérdezni.
Váczi Martin: Nálam is a változatosság az, amit a legjobban szeretek. Napi szinten történik valami új, akár a kivitelezés során, akár a megrendelői igények változnak. Emiatt sosem unalmas, mindig van valami új kihívás.
Mi lenne az a tanács, amit most adhatnátok a jövőbeli gyakornokoknak, akik most lépnek be a céghez?
Fodor Lilla: Szerintem az a legfontosabb, hogy ne féljenek kérdezni, ha valamit nem értenek. Legyenek proaktívak, például jelezzék, ha épp nincs feladatuk. Nálam is előfordult, hogy mindenki azt hitte már kaptam valamit, de ha körbekérdeztem, mindig akadt, amiben segíthettem. Érdemes figyelni, hogy a tapasztaltabb kollégák hogyan dolgoznak, mert rengeteg hasznos apróságot el lehet lesni tőlük. Ami még nagyon jó, hogy itt tényleg senkitől sem kell tartani, mindenki nyitott és segítőkész.
Váczi Martin: Szerintem is bátran oda lehet menni bárkihez kérdezni. Én még nem találkoztam olyannal, aki elutasító lett volna. Nagyon jó szakemberekkel dolgozunk együtt, tényleg értik, amit csinálnak, úgyhogy nagyon érdemes tőlük tanulni.
Az adatközponti világból van olyan trend, vagy technológia, ami különösen izgat benneteket?
Fodor Lilla: Nagyon elkezdett érdekelni a hűtés kérdése: hogyan tudjuk megoldani a folyamatosan melegedő környezetben az adatközpontok hűtését? Emellett izgalmasnak találom azt is, hogy a mesterséges intelligencia hogyan fog hatni erre a szektorra.
Váczi Martin: Szerintem én is ugyanezt mondanám. Engem is leginkább a hűtési rendszerek fejlődése foglalkoztat. Ez most egy igazán izgalmas és fontos terület.
