HEATWISE

HEATWISE zárókonferencia 2026. november 18., Budapest – meghívó grafika regisztrációs QR-kóddal

HEATWISE zárókonferencia 2026: adatközponti hulladékhő-hasznosítás Budapesten

HEATWISE zárókonferencia 2026: adatközponti hulladékhő-hasznosítás Budapesten 1200 630 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

A HEATWISE zárókonferencia 2026. november 18-án lesz Budapesten: itt zárja le hároméves munkáját a H1 Systems koordinálásával zajló HEATWISE Horizon Europe-projekt. A „Three Years of HEATWISE – From thermal waste to energy asset” című egynapos rendezvényen bemutatjuk a projekt öt európai pilotjának eredményeit. Emellett szó lesz az adatközponti hulladékhő épületekben történő hasznosításáról, a hibrid és kétfázisú hűtésről, valamint a szabályozási és szabványosítási kérdésekről is. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Röviden:

  • Időpont: 2026. november 18. (szerda), 9:00–16:00
  • Helyszín: H1 Systems iroda, 1117 Budapest, Budafoki út 62.
  • Téma: adatközponti hulladékhő-hasznosítás, hibrid és kétfázisú hűtés, épületenergetika, digitális iker, szabványok
  • Előadók: RISE, Empa, ZutaCore, Kontron, D&S Tech, Aalborg University, ASRO, HUNDCA, HuGBC, H1 Systems; a kerekasztalokon a MEKH és a Magyar Telekom is részt vesz
  • Nyelv: angol, regisztrációkor tolmácsolás igényelhető
  • Részvétel: ingyenes, regisztráció: h1systems.hu/heatwise

Mi a HEATWISE innovációs program?

A HEATWISE (Holistic Energy management And Thermal Waste Integrated System for Energy optimization) az Európai Unió Horizon Europe keretprogramjából finanszírozott hároméves kutatási és innovációs projekt, amely 2024. január 1. és 2026. december 31. között fut. A projektet a H1 Systems koordinálja. A konzorciumban 12 partner vesz részt 8 országból, köztük kutatóintézetek, egyetemek, technológiai cégek és ipari felhasználók.

A program arra keresi a választ, hogyan lehet a nagy IT-terhelésű épületekben – például irodákban, egyetemi kampuszokon, kutatóközpontokban, kórházakban és szállodákban – a szervertermek hulladékhőjét visszanyerni és az épület energiarendszerében hasznosítani. A cél ezért az, hogy az IT- és az épületgépészeti rendszerek egyetlen, integrált egészként működjenek. A projekt ambíciója a PUE (Power Usage Effectiveness) 1,05 alá szorítása, valamint az ERF (Energy Reuse Factor) 95% közelébe emelése.

A HEATWISE innovációs program számokban: 3 év, 12 konzorciumi partner, 8 ország, 5 európai pilot helyszín

Mit fejlesztett a HEATWISE?

A projekt öt, egymásra épülő megoldást fejlesztett, amelyeket a pilot helyszíneken valós üzemi körülmények között is kipróbált:

  • Hibrid hűtési technológia: folyadék- és léghűtés kombinációja, beleértve a ZutaCore kétfázisú direct-to-chip hűtését
  • Digitális ikerrel támogatott adatkezelési rendszer az adatközpont és az épület üzemének modellezésére
  • Integrált, többcélú épületenergetikai menedzsmentrendszer
  • Önértékelő és optimalizáló eszköz (FluxTwin™) KPI-alapú teljesítményértékeléshez és szabályozási megfeleléshez
  • Tudásmegosztó platform a replikációhoz és a piaci bevezetéshez
A HEATWISE konzorcium 12 partnere Európa térképén: H1 Systems, RISE, Aalborg University, Högskolan i Gävle, ASRO, D&S Tech, Empa, ZutaCore, TOFAŞ, MG Sustainable Engineering, PSNC
A HEATWISE konzorcium partnerei: 12 szervezet 8 országból

Az öt európai pilot helyszín

A fejlesztéseket öt országban, eltérő épülettípusokban és hűtési architektúrákban tesztelték. Így az eredmények folyadék- és léghűtéses környezetben egyaránt összevethetők:

  • Empa, NEST épület (Svájc): hibrid hűtésű edge adatközpont egy többfunkciós épületben; a hulladékhő kb. 70%-át dielektromos folyadékhűtés, kb. 30%-át léghűtés gyűjti, majd az épület hőhálózatába táplálja
  • RISE (Svédország): kétfázisú direct-to-chip hűtés és hulladékhő-hasznosítás ipari épületben
  • Aalborg University (Dánia): léghűtéses adatközpont, CFD-alapú retrofit
  • PSNC (Lengyelország): léghűtéses szuperszámítógépes környezet, CFD-modell validálása és retrofit
  • Tofaş (Törökország): ipari környezetben működő léghűtéses adatközpont, CFD-modell validálása

Eddigi eredmények

A projekt első jelentési időszakának nyilvános eredményei (CORDIS, 2024. január – 2025. június) szerint:

  • a nyílt forráskódú könyvtárakra épülő CFD-eszköz szimulációiban a hűtési energiafelhasználás 26,92%-kal (AAU), 16,4%-kal (PSNC) és 4,21%-kal (Empa) javult;
  • a terheléselosztással optimalizáló MOTA-algoritmus szimulációkban akár 17,1%-kal több hőt nyert vissza, és akár 53,2%-kal csökkentette a hűtési terhelést;
  • a kétfázisú hőátadáshoz tervezett mikroterelő a Nusselt-számot 57,4%-kal, a kritikus hőfluxust 66,4%-kal javította;
  • az Empa hibrid hűtésű pilotja 2025 májusa óta üzemel.

A HEATWISE zárókonferencián ezért már a teljes projektidőszak végső, mért pilot-eredményei hangzanak el. Emellett a technológia üzleti modelljei és skálázhatósága is terítékre kerül.

A HEATWISE zárókonferencia teljes programja

2026. november 18. (szerda), 9:00–16:00 · H1 Systems iroda, 1117 Budapest, Budafoki út 62. Mivel az előadások angol nyelvűek, a címeket eredeti formájukban közöljük.

Délelőtt a HEATWISE zárókonferencián: szakpolitika, piac és hűtés

A nap a tágabb kerettel indul: először a szabályozás, az AI-terhelés és a hűtéstechnológia korlátai, majd az ingatlanpiac nézőpontja kerül sorra.

  • 9:00–9:10 · Welcome notes – Németh Mihály (CEO, H1 Systems)
  • 9:10–9:25 · Are policies a driver or a threat? Will there be winners and losers? – Kiss Ferenc (HUNDCA)
  • 9:25–9:40 · How AI re-shapes the local AI deployment – Valentin Czuczumanov (Kontron)
  • 9:40–9:55 · Limits of cooling and prospects of cooling technologies – Tor Björn Minde (RISE)
  • 9:55–10:10 · Heat reuse from the building’s perspective – Noéh Gábor (HuGBC, White Star Real Estate)
  • 10:10–10:30 · Kávészünet

A HEATWISE eredményei és a pilotok

A második blokkban a projekt eredményei következnek. Ezt követően két pilot – az Empa és a RISE – mutatja be a gyakorlati tapasztalatokat, végül a hőhasznosításra épülő üzleti modellekről lesz szó.

  • 10:30–10:40 · HEATWISE at a glance: goals, achievements and results – Mórotz Attila (H1 Systems)
  • 10:40–11:00 · Waste heat use in practice in a multi-purpose building (Empa pilot) – Binod Koirala, Gabriele Humbert (Empa)
  • 11:00–11:20 · Waste heat use in an industrial building (RISE pilot) – Cagatay Yilmaz (RISE)
  • 11:20–11:40 · Business models and value creation by thermal integration – Seres Tamás (H1 Systems)
  • 11:40–12:00 · Kávészünet

Kerekasztal: szervertermekből energiaközpontok

12:00–12:40 · How to transform server rooms to energy hubs? What are the real drivers and barriers of the new ecosystem model?

A beszélgetésen a szabályozó, a távközlési szolgáltató, az ingatlanfejlesztő és a kutató oldal egy asztalhoz ül. Résztvevők: dr. Zoboky Péter (MEKH), Tor Björn Minde (RISE), Tarczay Klára (Magyar Telekom), Kiss Ferenc (HUNDCA) és Noéh Gábor (HuGBC, White Star Real Estate). Moderátor: Németh Mihály (H1 Systems). Ezután 12:40 és 13:20 között ebédszünet következik.

Délután a HEATWISE zárókonferencián: eszközök és szabványok

A délután a gyakorlati eszközökről szól: digitális iker, megfelelőségi és felújítás-tervezési eszközök, valamint chipszintű hűtés. A napot a szabványokról szóló kerekasztal zárja.

  • 13:20–13:40 · DC side: digital twin and other tools for optimisation of heat production – Henrik Batestrand, Richa Upadhyay (RISE)
  • 13:40–14:00 · Evaluation tools for policy compliance and retrofit planning – Ender Demirel (D&S Tech)
  • 14:00–14:20 · The core of cooling technology – Lilach Butchmits (ZutaCore)
  • 14:20–14:50 · Kerekasztal: Do we need to change anything on standards? How ISO, ASHRAE and Open Compute may shape the future? – Simon Pommerencke Melgaard (AAU), Takács Gábor (H1 Systems), Cagatay Yilmaz (RISE); moderátor: Speranta Stomff (ASRO)
  • 14:50–15:00 · Closing remarks – Mórotz Attila (H1 Systems)
  • 15:00–16:00 · Networking és kiállítás
A HEATWISE zárókonferencia teljes programja, 2026. november 18., 9:00–16:00, H1 Systems iroda, Budapest
A HEATWISE zárókonferencia programja grafikus formában – kattintson a nagyításhoz

Kiknek ajánljuk a HEATWISE zárókonferenciát?

A program elsősorban azoknak szól, akik az adatközpontok és az épületek energetikáját együtt kezelnék:

  • adatközpont-üzemeltetőknek, -tervezőknek és -fejlesztőknek
  • épülettulajdonosoknak, ingatlanfejlesztőknek és facility managereknek
  • távhő- és energiaszolgáltatóknak
  • épületenergetikai és épületfelügyeleti (BMS) rendszerek fejlesztőinek
  • szabályozóknak és szakpolitikai döntéshozóknak
  • kutatóknak és egyetemi szakembereknek

Miért most aktuális az adatközponti hulladékhő hasznosítása?

Adatközponti hulladékhő-hasznosítás illusztráció: szerverrack és a belőle áramló hő

Az átdolgozott uniós energiahatékonysági irányelv (EED, (EU) 2023/1791) alapján az 500 kW feletti adatközpontoknak rendszeresen jelenteniük kell energiahatékonysági mutatóikat. Az 1 MW feletti névleges teljesítményű adatközpontoktól pedig az irányelv a hulladékhő hasznosítását várja el, hacsak az műszakilag vagy gazdaságilag nem megvalósítható.

Ráadásul az AI-terhelés miatt nő a rack-sűrűség és a hűtési igény, miközben a folyadékhűtés magasabb hőmérsékletű, ezért jobban hasznosítható hulladékhőt állít elő. A HEATWISE eredményei így közvetlenül hasznosíthatók a hazai adatközpont- és ingatlanpiacon is. Erről a témáról a H1 Systems a Data Center Event 2026-on is beszélt.

Gyakori kérdések

Mikor és hol lesz a HEATWISE zárókonferencia?

2026. november 18-án, szerdán 9:00 és 16:00 között, a H1 Systems budapesti irodájában (1117 Budapest, Budafoki út 62.).

Mennyibe kerül a részvétel a HEATWISE zárókonferencián?

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött: h1systems.hu/heatwise.

Milyen nyelven zajlik a HEATWISE zárókonferencia?

A konferencia nyelve angol. A regisztrációs űrlapon azonban tolmácsolás is igényelhető.

Mi a HEATWISE projekt?

Egy hároméves, a H1 Systems által koordinált Horizon Europe kutatási és innovációs projekt (támogatási szerződés száma: 101138491). A projekt az adatközpontok és a nagy IT-terhelésű épületek hulladékhőjének visszanyerésére és épületenergetikai integrálására fejlesztett megoldásokat öt európai pilot helyszínen.

Mit jelent a PUE és az ERF?

A PUE (Power Usage Effectiveness) az adatközpont teljes energiafelhasználásának és az IT-berendezések energiafelhasználásának aránya. Minél közelebb van 1-hez, annál kisebb a hűtésre és a kiszolgáló rendszerekre fordított többlet. Az ERF (Energy Reuse Factor) pedig azt mutatja meg, hogy az adatközpont teljes energiafelhasználásának mekkora része hasznosul újra, például épületfűtésben.

Kik lesznek a HEATWISE zárókonferencia előadói?

A RISE, az Empa, a ZutaCore, a Kontron, a D&S Tech, az Aalborg University, az ASRO, a HUNDCA, a HuGBC és a H1 Systems szakemberei. Emellett a kerekasztalokon a MEKH és a Magyar Telekom képviselői is részt vesznek.

Regisztráció a HEATWISE zárókonferenciára

A helyek száma korlátozott, ezért kérjük, regisztráljon előre: h1systems.hu/heatwise. A projekt háttéranyagai a heatwise.eu oldalon, a hivatalos projektadatok pedig a CORDIS adatbázisban érhetők el.

A HEATWISE projekt az Európai Unió Horizon Europe kutatási és innovációs programjából részesül finanszírozásban a 101138491 számú támogatási szerződés keretében. A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerzőké, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökség (CINEA) álláspontját.

H1 Systems stand a Data Center Event 2026-on – szakmai beszélgetés az NVIDIA, Vertiv és Uptime Institute partnerfal előtt

H1 Systems a Data Center Event 2026-on: Közép-Európa esélye és a HEATWISE hőhasznosítási tapasztalata

H1 Systems a Data Center Event 2026-on: Közép-Európa esélye és a HEATWISE hőhasznosítási tapasztalata 1600 1067 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

Szeptember 29-én a HUNGEXPO adott otthont a Data Center Event 2026-nak. A H1 Systems idén saját standdal jelent meg, az NVIDIA, a Vertiv és az Uptime Institute partnereként. A stand üzenete az „Operating the Future” volt. A látogatókat a legújabb Vertiv 360AI ökoszisztéma kicsinyített modellje fogadta. A makett azt szemléltette, hogyan oldja meg a H1 egy adatközpont hűtését a tervezéstől a kivitelezésig.

Látogatók a Vertiv 360AI adatközpont-makett körül a H1 Systems standján

Csapatunk a standon régi ügyfeleket, partnereket és új érdeklődőket egyaránt fogadott. A futó és tervezett projektek egyeztetése mellett számos szakmai beszélgetés is zajlott. Ezek gyakran ugyanazokat a kérdéseket érintették, amelyek a pódiumon is elhangzottak. Szó esett a hulladékhő hasznosításáról, az AI-terhelés hűtéséről és a régió adatközponti esélyeiről. Ezek a találkozások legalább annyira értékesek voltak, mint maguk az előadások. Köszönjük mindenkinek, aki megállt a standnál!

Szakmai beszélgetés az adatközpont-makett mellett a H1 Systems standján

A kiállítás mellett idén két H1-es szakember is pódiumra lépett. Németh Mihály, a H1 Systems ügyvezető igazgatója a HUNDCA (Magyar Adatközpont Szövetség) alelnökeként szólalt fel. Kovács Mátéval közösen a régió jövőjéről tartott előadást. Ökrös Imre, a H1 adatközponti üzletágának vezetője a HEATWISE uniós kutatási projektről beszélt. Azt mutatta be, hogyan válhat egy adatközpont és egy épület egyetlen, közös energiarendszerré.

A H1 Systems és a Vertiv közös standja felülnézetből

HUNDCA a Data Center Event 2026-on: miért éri meg a régiónak és Magyarországnak?

Németh Mihály a Data Center Event 2026 pódiumán nem H1-es, hanem HUNDCA-s szerepben lépett fel. A szövetség alelnökeként Kovács Mátéval közösen egy kérdést járt körül: „Why the CEE region, why Hungary?”. Az előadás egy tudatos elhatárolással indult. A globális figyelem ma a gigakampuszokra irányul. Ezek 500 megawattos, akár 1 gigawattos AI-tréningkampuszok. Ott épülnek, ahol a villamos kapacitás a legolcsóbb és leggyorsabban elérhető. Túlnyomórészt Észak-Amerikában és Ázsiában összpontosulnak. A bejelentett, 100 MW feletti projektek teljesítményének 64 százaléka Észak-Amerikára esik. Közép-Európa – legalábbis egyelőre – nincs versenyben értük.

Németh Mihály, a HUNDCA alelnöke és a H1 Systems ügyvezető igazgatója előadást tart a Data Center Event 2026-on

Négy hajtóerő a régió növekedése mögött

Németh Mihály és Kovács Máté szerint ettől még van esélye a régiónak. A kereslet egy másik, kevésbé látványos rétege is létezik. Ide tartozik az AI-inferencia, a felhő-régiók, a vállalati és szuverén kapacitás és az operátori edge-létesítmények. Ez a réteg a felhasználók közelségét keresi, nem a legolcsóbb villamosenergia-forrást. Az előadás négy hajtóerőt nevezett meg, amelyek a régió növekedését biztosítják:

  • Uniós politika: az EU meg akarja háromszorozni adatközponti kapacitását. Ezt az AI Continent Action Plan és a Cloud and AI Development Act alapozza meg. A cél a tagállamok közötti kiegyensúlyozott elosztás.
  • Piac: a nyugat-európai FLAP-D csomópontok (Frankfurt, London, Amszterdam, Párizs, Dublin) telítettek. A kereslet 63 százaléka már ma is máshová kerül.
  • Technológia: az AI-munkaterhelések négyötöde valamilyen formában a felhasználók közelségét igényli.
  • Vállalati gazdaságtan: a nagyvállalatok fele már ma is privát infrastruktúrán futtatja termelési AI-alkalmazásait. Ennek oka a bizalmasság és a költség.

Hol tart ma Magyarország?

A Data Center Event 2026 közönsége azt is hallhatta, hol tart ma Magyarország. A Hungary’s Scorecard szerint az energia és az engedélyezés területén még „úton van” az ország. Az internetes csatlakozás, a vízhasználat és fenntarthatóság, valamint a szakemberállomány terén már „készen áll”. Egyetlen valódi hiányosságként az átláthatóságot nevezték meg. Nincs országos, nyilvános adatközponti nyilvántartás. Ennek pótlására a HUNDCA már most vállalkozik.

A zárás a skandináv adatközpont-szövetségek tapasztalatára épült. Az operátorok versenyezhetnek egymással az ügyfelekért, az alapokat azonban csak közösen lehet megteremteni: hálózati kapacitást, engedélyezést, adatokat, közbizalmat. Ehhez az iparági, állami és önkormányzati szereplők összefogására van szükség.

A HEATWISE és a nemzetközi referenciák: „a legnehezebb klíma az otthoni”

Ökrös Imre Data Center Event 2026-on tartott előadásának címe: „The Hardest Climate Is Home”. Már a cím is meglepő állítás. Egy adatközpont hűtésénél a legnagyobb kihívás nem a sarkvidék vagy a trópusok, hanem a hazai, mérsékelt kontinentális éghajlat. A H1 Systems ezt három, teljesen eltérő klímazónában szerzett saját tapasztalattal támasztotta alá:

  • Vietnam (trópusi): 10–140 megawattos kereskedelmi és felhő-létesítmények.
  • Észak-Svédország (sarkvidéki): a BodenType DC kísérleti projekt a Horizon 2020 programban. Egy 500 kW-os moduláris blokkon 1,028-as PUE-t ért el, a hulladékhőt fafeldolgozáshoz hasznosítva.
  • Magyarország (mérsékelt): 1–5 megawattos kereskedelmi és kormányzati létesítmények. A H1 becslése szerint itt a jellemző PUE ma 1,5–1,6, hulladékhő-hasznosítás nélkül.
Ökrös Imre, a H1 Systems adatközponti üzletágának vezetője a HEATWISE projektről tart előadást a Data Center Event 2026-on

Szabályozás: Európa két sebességgel

Erre a három referenciapontra épül a H1 által koordinált HEATWISE Horizon Europe projekt. A projekt öt kísérleti helyszínen, négy európai klímazónában teszteli a hulladékhő-hasznosítás modelljeit. Az előadás országonként is összevetette az uniós szabályozást. Az EU-ban a jelentett átlagos PUE 1,36. A hőpotenciálnak becslések szerint mindössze 1,8 százalékát hasznosítják újra. Németország már konkrét célokkal dolgozik: 2026-ra legfeljebb 1,2-es PUE, 2028-ig 20 százalékos hulladékhő-hasznosítás. Franciaországban az 1 megawatt feletti adatközpontoknak már kötelező a hulladékhő legalább 20 százalékát hasznosítani. Magyarországon egyelőre csak az uniós Energiahatékonysági Irányelv (EED) jelentési kötelezettsége érvényes. Ez az 1 megawatt feletti létesítményekre vonatkozik, saját hazai célérték még nincs.

Egy energiarendszer: adatközpont és épület együtt

Ökrös Imre Data Center Event 2026-os előadásának csúcspontja a HEATWISE „egy energiarendszer” koncepciója volt. Ebben az adatközpont és a kapcsolt épület egyetlen, közösen vezérelt energiarendszerként működik. A hőelvonás mintegy 70 százalékát kétfázisú, chip-közvetlen folyadékhűtés végzi. A fennmaradó 30 százalékért zárt szekrényes léghűtés felel. Így a rendszer az IT-hulladékhő 80–90 százalékát nyeri vissza. Az adatközpont oldalán 1,05 alatti PUE érhető el, az épület oldalán alacsonyabb fűtési költség. Együttesen mintegy 20 százalékos primerenergia-megtakarítás adódik.

Két előadás, egy üzenet a Data Center Event 2026-on

A két előadás első ránézésre más közönséget szólít meg. Az egyik a HUNDCA színeiben tartott régiós jövőkép, a másik a HEATWISE-ra épülő műszaki mélyfúrás. Valójában ugyanazt az üzenetet erősítik két irányból. Németh Mihály és Kovács Máté megmutatta, miért van helye Magyarországnak a következő évtized adatközponti térképén. Ökrös Imre pedig azt, hogy a H1 ehhez már ma rendelkezik a szükséges tudással. Ez a tudás három klímazónából származik, és kutatás-fejlesztési háttér támasztja alá. A jövő hulladékhőt hasznosító, energiahatékony létesítményeinek tervezéséhez pontosan erre van szükség. A Data Center Event 2026-on a H1 Systems két lábon állt: iparági képviselet és műszaki szakértelem. Ez jelenti a standon hirdetett „Operating the Future” üzenetet a gyakorlatban.

Data Center Event 2026 kiállítótér a HUNGEXPO-n, háttérben a H1 Systems „Operating the Future” standjával

Gyakori kérdések a Data Center Event 2026-ról

Mi az a HEATWISE projekt? A HEATWISE a H1 Systems által koordinált Horizon Europe kutatási projekt. Öt kísérleti helyszínen, négy európai klímazónában teszteli az adatközponti hulladékhő hasznosítását. Célja, hogy az adatközpont és a kapcsolt épület egyetlen, közös energiarendszerként működjön.

Miért nevezte Ökrös Imre a hazai klímát „a legnehezebb”-nek? A H1 referenciái trópusi és sarkvidéki klímából is származnak. Ezek alapján a mérsékelt kontinentális éghajlat sem egyszerűbb a szélsőségeseknél. Ez energetikailag és a hulladékhő-hasznosítás szempontjából is igaz. A hazai létesítmények PUE-je ma még 1,5–1,6 körül mozog, hulladékhő-hasznosítás nélkül.

Mit jelent a „második réteg” kereslet, amelyről Németh Mihály beszélt? A gigakampuszok (500 MW feletti AI-tréninglétesítmények) mellett létező, kisebb léptékű keresletet. Ide tartozik az AI-inferencia, a felhő-régiók, a vállalati és a szuverén kapacitás. Ez a kereslet a felhasználók közelségét keresi. Erre Közép-Európának és Magyarországnak is valós esélye van.

“Mi is sokat fogunk tanulni ebből a projektből”

“Mi is sokat fogunk tanulni ebből a projektből” 768 465 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

Çağatay Yılmaz és Henrik Barestrand a svéd RISE intézet szakemberei az EU energiahatékonysági irányelvéről

Hogyan hidalhatja át a RISE a tudományos és az ipari szféra közötti szakadékot? Melyek a fenntartható digitalizáció jelenlegi trendjei? Hogyan kell használni a fenntarthatósági mutatókat az adatközpontokban? Çağatay Yılmazzal, az ICE adatközpont (RISE) projektvezetőjével és Henrik Barestranddal beszélgettünk a budapesti HEATWISE Meetupon.

Mondanátok néhány szót a RISE Intézet szerepéről a HEATWISE projektben? Mit csinál az intézet Svédországban, és hogyan működtök együtt a többi projektpartnerrel?

CY: Ami Svédországot illeti: RISE a svéd kormány tulajdonában van. Megpróbáljuk áthidalni az akadémiai és az ipari szféra közötti szakadékot. Alapvetően a technológiai felkészültség szintjét próbáljuk növelni a nyílt innovációs gyakorlatokkal. Különféle szervezetekkel dolgozunk együtt, és segítünk nekik abban, hogy termékeik piacképesek legyenek és megfeleljenek a szabványoknak.

A RISE Kutatóintézet meglehetősen nagy szervezet: 3300 munkatársunk van. A mi egységünk, ahol én dolgozom, az ICE Data Center, északon, Luleå városában található. Az ICE Data Center a fenntartható digitalizációval foglalkozik, különös tekintettel az adatközpontokra. Ez a szerepünk a HEATWISE projektben is. Úgy is mondhatnám, hogy mi képviseljük az adatközpont-üzletágat. De ez a projekt nem csak az adatközpontokról szól, hanem általában az épületek szén-dioxid-mentesítéséről. Éppen ezért vannak más partnerek is az együttműködésben, akik az inkább épületek fejlesztőit, üzemeltetőit képviselik, és akik az irányítási kommunikációval foglalkoznak.

HB: Amit mi csinálunk, az az, hogy segítünk a vállalatoknak a termékfejlesztésben. Például start-upoknak, nagyvállalatoknak, kutatási részlegeknek. Rengeteg céggel dolgozunk együtt. Az elv az, hogy támogatjuk a kutatási részlegeiket. Tegyük fel, hogy van egy startup cég egy termékkel, és mi ezt a terméket az adatközpontokkal összefüggésben is értékeljük. Segítünk nekik a technológia fejlesztésében, mint ahogyan azt a HETAWISE projektben is tettük.

Térjünk el egy pillanatra a HEATWISE projektről! Az előadásodban említetted, hogy az egyik fókuszterületed a fenntartható digitalizáció. Meg tudnád nevezni a fenntartható digitalizáció néhány fő trendjét vagy fókuszterületét? Mit lehet ma elmondani erről a területről?

CY: Az EU dekarbonizálni akarja az ipart. Nem hiszem, hogy korábban az adatközpontok előtérbe kerültek volna, de most már megértették, hogy ezek is nagy energiafogyasztók. És nem csak az adatközpontokról van szó, hanem mindenféle digitális technológiáról, amely világszerte terjed. Gondoljunk csak a hűtőszekrényre, vagy akár a porszívóra: ezek jó eséllyel már mind intelligensek. Ezeknek a technológiáknak azonban fenntarthatóbbnak kell lenniük. Mi inkább a felhőoldalra összpontosítunk, ahol a tárgyak internetének (Internet of Things; IoT) adatait gyűjtik. Az EU azonban nemrég rámutatott, hogy ez kockázatot jelent.

Az egyik fő trend a digitális technológiák szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése. Ezért támogatja például az EU a digitális technológiák felújítását. A kulcsszavak itt a javítás és az újrafelhasználás. Egy másik példa, amikor rákényszerítették az Apple-t, hogy a saját csatlakozói helyett USB-C-t használjon; a cél az volt, hogy minden eszközünkben használhassuk az összes adaptert, és csak egy adaptert vásároljunk. Ilyen kezdeményezések vagy intézkedések történtek a digitális kontinuum IoT-oldalán.

Most azonban egy kicsit másról van szó: az energiaigényes iparágakról. Mondhatok egy példát. Egy akkora rack, mint ez az asztal, energiaigény tekintetében ma már elérheti a 200, 300 kilowattot. Ez óriási szám, különösen ha figyelembe vesszük, hogy egy kazán fogyasztása, amely nem is működik egész nap, körülbelül 2 kilowatt. Most az EU azt szeretné, ha arra összpontosítanánk, hogy hatékonyabbá tegyük ezeket a rendszereket, de ami a legfontosabb, hogy újrahasznosítsuk az energiaigényes informatikai eszközökből származó hulladékhőt. Így a teljes energiafogyasztás csökkenhet. Ha újrahasznosítjuk a hulladékhőt, akkor például az edge adatközpontok akár kiválthatják az épületek kazánjait. Ez mindenki számára előnyös helyzetet teremtene. Ez az egyetlen módja annak, hogy hosszú távon elérjük a klímasemlegességet.

Számos olyan piac van, amelynek szüksége van erre a hulladékhőre, és a HEATWISE projekttel megpróbáljuk megvizsgálni a különböző felhasználási eseteket. Rasmus (Rasmus Lund Jensen, a projektben szintén szerepet vállaló Aalborg University szakértője; a vele készült rövid interjú itt megtekinthető – szerk.) további információkat tud adni arról, hogyan lehet ezt a hulladékhőt felhasználni üvegházakban, gyárakban, kereskedelmi épületekben, mindenben. Mindegyiknek más-más hőterhelésre van szüksége. 

HB: Mi lényegében az új technológiákat értékeljük, és az adatközpont kontextusába helyezzük őket. És amit megpróbálunk elérni, az az energiaharmónia az összes szereplő között. Képzeljük el a felhőalapú számítástechnikát, ahol olyan nagy szereplők vannak, mint a bankok vagy az orvosi szolgáltatások. Talán a jövőben lehetővé tehetjük számukra, hogy a munkaterhelés egy részét kis közösségekben lévő helyi szerverekre helyezzék, és ez mindenki számára előnyös legyen, ahelyett, hogy kizárólag nagy adatközpontok lennének a városokon kívül. Így keressük a módját annak, hogyan lehet integrálni ezeket a városi rendszerekbe a fűtés érdekében.

CY: Mondhatok egy másik példát. Azt hiszem, ez hasznos lehet. Képzeljük el, hogy van egy autóflottánk. 10 autó, amelyek egy csomagszállító céget látnak el. Hasonló a helyzet az adatközpontokkal és az infrastruktúránkkal is. Attól függően, hogy mekkora terhet szállítanak, eltérő fogyasztási profiljaik vannak, ebben az esetben üzemanyag- és energiafogyasztási profiljuk. Ha az autó nem megy sehova, de a motor jár valamiért, akkor is fogyaszt energiát. Az adatközpontok világában a csúcs energiafogyasztásnak akár 30%-a is lehet a készenléti üzemmód energiaigénye.

Az intelligens munkaterhelés-összehangolás és az infrastruktúra intelligens használata hatalmas energiahatékonysági előnyökkel járhat. Egy bizonyos pontig az infrastruktúra hardverének használata olyan, mint ahogyan a személyi számítógépet használjuk. A felhő alapú számítástechnikában azonban elkezdtük virtualizálni. Ez nagy lépés volt az iparágban. Ez rengeteg hatékonyságot hozott, mivel több felhasználó is csatlakozhatott egy hardverhez. Ez az ún. többszemélyes használat, ami nagyon fontos lépés. Azonban mindig megpróbálunk egy lépéssel még tovább menni. Megpróbálunk jobb munkát végezni az IT-infrastruktúra összehangolásában és kezelésében, valamint az általunk a piacra hozott hatékonyságnövelésben. Ez az egyik dolog, amit a HEATWISE projektben és általánosabban a saját ICE Data Center-ben próbálunk megvalósítani.

Előadásodban említetted az EU energiahatékonysági irányelvét. Összefoglalnád ezt néhány mondatban?

CY: Úgy vélem, hogy az adatközpontok tulajdonosait vagy üzemeltetőit csak egy dolog érdekli: az üzemidő. Nem kritizálom az indítékaikat. Nem akarják, hogy a kritikus infrastruktúrájuk meghibásodjon, mert mindenki függ ezektől a rendszerektől. Gondoljunk csak egy légiforgalmi irányító vállalatra vagy a helyi hatóságokra. Ha nem lennének elérhetőek ezek a digitális rendszerek, hát, bajban lennénk. Korábban túl tudtuk élni ezek nélkül a digitális rendszerek nélkül, de most már nem. Azért függünk tőlük, mert a műveleteink nagy részét automatizáltuk. Az adatközpontok tulajdonosai és üzemeltetői olyan ökoszisztémát építettek ki, amely csak arra összpontosít, hogy ne legyen leállás, amikor nem tudjuk elérni az alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat.

Ha nem kényszerítjük a piacot arra, hogy az üzemidő mellett az innovációval is törődjön, garantálom, hogy senki nem fog semmit sem tenni a fenntarthatóság és a hatékonyság érdekében. Ha én lennék az ICE Data Center informatikai vezetője, nem érdekelne, hogy mennyi energiát használok, hiszen az én feladatom az üzemidő, az adatközpont működésének fenntartása lenne.

Az EU fontos kezdeményezést tett, az első lépést a fenntarthatóbb jövő felé. Sokan vitatkoztunk arról, hogy ez egy jó kezdeményezés-e vagy sem. Ez egy versenypiac, és olyan globális szereplőkkel versenyzünk, mint az USA, Kína, Japán és Dél-Korea. Ha a versenyképességünkre gondolunk ezekkel a piacokkal szemben, a hatékonysági intézkedések által okozott új kihívás kétségtelenül sok kérdőjelet vetett fel. De úgy gondolom, hogy meg kellett tennünk ezt az intézkedést. Most nehezebb dolgunk lesz, mert kilépünk a komfortzónánkból. Változtatnunk kell: versenyképesebbnek kell lennünk. Úgy gondolom azonban, hogy hosszú távon azok az európai vállalatok, amelyek alkalmazkodtak az európai energiahatékonysági irányelvhez, és megpróbáltak hatékonyabb termékeket bevezetni, versenyelőnyre tehetnek szert más piacokon működő versenytársaikkal szemben. És ez jó dolog. Én a teljes képet próbálom látni. Próbálom motiválni magamat és a piacot, hogy ezt a kezdeményezést meg kellett tenni.


Előadásodban az adatközpontok fenntarthatósági mutatóiról is beszéltél. Mit gondolsz róluk? Létezik egy univerzális adat, amely mindent megmutathat, vagy a különféle mutatók kombinációjában hiszel?

CY: Létezik olyan mindent átfogó formula, amely a hatékonyság minden aspektusára kiterjed? Mint a mindenség elmélete, egyetlen sor, amely mindent megmagyaráz. Szerintem nincs ilyen, mert az adatközpontokban különböző szempontok érvényesülnek. Javíthatsz egy KPI-t, de ezzel tönkre teheted a többit. Például feltornázhatod az egyik KPI-t, de ezzel adott esetben csökkentheted a termékek élettartamát, így a végén magasabb lesz a szén-dioxid-kibocsátás az új termékek ún. beépült karbonja miatt. Sajnos a megoldás nem ilyen egyszerű. Amikor először kezdtem adatközpontokkal dolgozni, a PUE volt az első KPI, amellyel megismerkedtem. És az egyik találkozón – akkor még nem tudtam róla – találkoztam azzal az emberrel, aki a PUE-t elfogadó európai szabványokat írta. És elkezdtem panaszkodni róla. Mondtam, hogy ez képtelenség, nem alkalmazhatunk egyetlen KPI-t, és nem alapozhatjuk az egész stratégiát egyetlen KPI-ra. Szerintem ezt a dokumentumot javítani kellene. Azt mondta: „Ki tudná ezt fejteni? Mert én írtam ezt a dokumentumot.” Képzelheted, hogy elkezdtem izzadni. De végül nagyon jól alakult minden. Megvitattuk a kérdést, és arra jutottunk, hogy ha általános hatékonyságot akarunk látni, akkor egyszerre több kulcsfontosságú teljesítménymutatót kell vizsgálnunk.

Amikor valaki elmegy az orvoshoz, az nem csak egy tablettát fog adni. Először is megpróbálja megérteni, hogy mire van szükség. Mik a tünetek, mi a probléma. Ugyanez a helyzet az adatközpontokkal és az infrastruktúrával: függ a mérettől, attól, hogy milyen hálózatra akarjuk csatlakoztatni, felhasználhatja-e a hulladékhőt és így tovább. A válasz a körülményektől és az infrastruktúrától függ.

Ami az egyes KPI-okat illeti, őszintén szólva nem vagyok nagy rajongója például a PUE-nak, mert az nem összehasonlító mérőszám. Nem lehet két adatközpontot összehasonlítani a PUE-értékük alapján. Ez a KPI megmutathatja, hogy ez az adatközpont jobb az energiahatékonyság szempontjából, de ugyanez az adatközpont minden más szempontból rosszabb lehet. A mutató könnyen manipulálható. Például menj be az adatközpont hűtőrendszerébe, és növeld az adatközpont hideg folyosóinak hőmérsékletét. Mit eredményezne ez? Az informatikai infrastruktúra szenvedne, mert nem kapna elég hűtést, de a PUE-értéke tökéletes lenne (hiszen közelebb lenne az 1-hez). Több energia kellene az IT-nek, mert a számítógépek a belső ventilátorokat használnák, és megpróbálnának küzdeni a meleg ellen.


Úgy vélem, hogy minden infrastruktúra egyedi, és az adatközpontot működtető csapatoknak tudniuk kell, hogy mit csinálnak, és rendelkezniük kell egy mestertervvel az általános hatékonyság javítására.

HB: Van egy történet arról, hogyan fejlődtek az adatközpontok a kezdetektől fogva. Azt hiszem, a múltban a hűtés volt velük kapcsolatban a fő probléma, mert maga a hűtés sok energiát fogyasztott. Tehát a PUE-számnak régebben konkrét célja volt: a hűtés hatékonyságának kimutatása. De ezt a célt ma már jobban alkalmazzák más KPI-okkal kombinálva. Ha valaki egy új adatközpontot épít, és azt akarja, hogy az uniós szinten fenntarthatónak és jövőbiztosnak minősüljön, akkor emiatt más KPI-okra is szükség lenne. Tehát, mint ebben a projektben is, sok KPI-t vizsgálunk. És talán felfedezzük a különböző KPI-k közötti kapcsolatokat, és találunk valamit, ami egyszerűbb lehet, vagy valamit, amit jobban figyelembe kell venni a teljesítmény összefüggésében. Úgy gondolom, hogy mi is sokat fogunk tanulni ebből a projektből.

Seres Tamás

Veszteségből nyereség az épülettechnológiában

Veszteségből nyereség az épülettechnológiában 1200 630 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

HEATWISE: az IT eszközök veszteséghőjének innovatív hasznosítása

Az Európai Unió Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramjában nyert támogatást a H1 Systems vezette 12 tagú nemzetközi konzorcium HEATWISE pályázata, amelynek célja a nagyobb IT-hőterheléssel működő épületek (adatközpontok, egyetemi kampuszok, irodaépületek, középületek) energiamenedzsmentjének kialakítása a keletkező veszteséghő és megújuló energia felhasználásával. A pályázat részleteiről Seres Tamás, üzletfejlesztési vezetőnk számol be.

Mi a HEATWISE pályázat célja, és milyen területre fókuszál?

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy ez nemcsak IT, illetve adatközponti innovációs projekt, hanem a tágabban vett épülettechnológia terén is fontos újításokat tartalmaz.

Azokon a helyeken, ahol nagy IT terhelés van, legyen az adatközpont, gyár, egyetem vagy irodaépület jelentős mennyiségű hő is keletkezik. Ez lehet előnyös vagy hátrányos, attól függően, hogy milyen céllal használják az épületet. A kihívás az, hogy az ilyen helyeket is hatékonyan menedzseljék energetikai szempontból az optimális teljesítmény eléréséért. Erre keressük a megoldást a HEATWISE pályázat során. A cél az, hogy a keletkező veszteséghőt az épületüzemeltetés során valamilyen módon újra felhasználjuk, és így javítsuk az energiahatékonyságot.

Minden ún. intelligens épületnek van központi vezérlése, amely azt is szabályozza, hogyan lehet az épületet hűteni-fűteni. A HEATWISE projekttel ebbe a vezérlésbe fogjuk tudni integrálni a már említett veszteséghőt. Így az adott épületben a hőtermelő IT eszközök az összetett energiamenedzsmenti rendszer szerves részévé válnak.

Fontos kiemelni, hogy eddig az intelligens épületek sem kezelték az ilyen jellegű termelőket, így ez a pályázat valóban hatalmas előrelépést jelent az épülettechnológiai piacon.

Milyen konzorciumi tagok csatlakoztak ehhez az innovatív pályázathoz?

A H1 Systems vezetésével sokoldalú és neves tagokból álló csapatot sikerült toborozni Európa minden szegletéből. Svéd innovációs központtól kezdve svájci technológiai laboratóriumig és dán egyetemig, valamint olasz-amerikai innovatív vállalattól kezdve török autógyártó konszernig és lengyel felsőoktatási intézményig sok és sokféle szereplővel dolgozhatunk együtt. Nagyon örülök, hogy mi vezetjük ezt a konzorciumot, hiszen ezzel is erősítjük innovatív szerepünket, ráadásul nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi piacon is.

Konkrétan milyen kutatásokat végez el a HEATWISE projekt megvalósítása során?

Négy helyszínen próbáljuk ki alacsony, közepes és magas energiasűrűségű IT rendszerek integrálását többféle épületbe és felhasználási célra, például használati melegvíz előállításra vagy fűtéshez. Az egyik legérdekesebb, Törökország vezető autógyártó cégének, egyben az egyik legnagyobb török ipari konszernnek, a Tofas szervereinek átállítása csipfelületi-folyadékhűtésű megoldásra. A Svájci Szövetségi Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium, az EMPA kutatóközpontjában több épülettípust pl.: iroda épület, üzlet, lakóépület, edzőterem, szállodát emulálunk, ahová szintén csipfelületi közvetlen folyadékhűtésű rendszerből kivont hőt juttatunk el. Ez lesz talán a legnagyobb kihívás, mert a célunk rendkívül magas 100 kW/rack energiasűrűség elérése. A lengyelországi Poznanban a PSNC világszinten kiemelkedő közepes illetve nagy energiasűrűségű szuperszámítógép központját referencia megoldásként használjuk majd, illetve elkészítjük a jelenlegi rendszer méretnövelési tervét. A dániai Aalborg Főiskola kampuszán meglévő alacsony energiasűrűségű, léghűtéses szerverei szintén referencia megoldásként szerepelnek a projektben.

A projekt első lépéseként a pilot helyszínek épületeit energetikai szempontból felmérjük. Ezt követően sorra vesszük, milyen konfigurációk szükségesek az adott helyszínekhez, a kiépítésük után pedig validáljuk a mérnökök által előzetesen megalkotott modelleket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a visszamérésekből kapott eredmények alapján elemezzük az egyes szerver hűtési, és veszteséghő felhasználási illetve vezérlési megoldások energetikai és gazadási tulajdonságait.

Végül elkészül egy épületmenedzselő szoftveres megoldás is, amelybe ezek a validált vezérlési-modellek lesznek beépítve.

A projektnek természetesen készítünk egy online felületet, amin keresztül a szakembereket tájékoztatjuk a projekt főbb eseményeiről és eredményeiről. Fontos, hogy kommunikáljunk a piacnak a HEATWISE megoldásairól, hiszen ez egy teljesen új, innovatív megközelítés, amivel magasabb szintre emelhetjük, amit eddig az épülettechnológiáról tudtunk.

Milyen előnyökkel jár a HEATWISE pályázat a H1 Systems jelenlegi és jövőbeli ügyfelei számára?
A H1 Systemsnek továbbra is az adatközpontok építése és üzemeltetése az egyik fő stratégiai fókusza, a másik pedig a hatékonyságnövelés. Ez a pályázat ezt a két területet kapcsolja össze, sőt, kicsit szélesebb összefüggésrendszerbe is tudja helyzeni ezeket.

Távlati cél, hogy bármilyen, különféle energiasűrségű és kapacitású IT eszközöket is képesek legyünk bekapcsolni a veszteséghő felhasználásba. Továbbmenve, hogyha ezeket egy közös energiarendszerbe helyezzük például távfűtési vagy távhűtési rendszeren keresztül – ami globálisan is egy érdekes projekt lehet –, messzebb is hasznosíthatjuk az így megtermelt és összegyűjtött hőt. Tehát a cél, hogy akár a kisebb adatközpontok vagy kisebb szerverek által leadott hőenergiát is próbáljuk újrahasznosítani. Ez rendkívül hatékony költségcsökkentő elem lehet az ügyfeleink számára, hiszen az így képződött, korábban feleslegesnek tartott hőt felhasználhatjuk az épület téli fűtésére vagy akár vízmelegítésre is.

Ez egy olyan többsíkú mátrixot eredményez, amely lehetőségek tárházát nyitja ki előttünk, többek között Európa és a világ karbonlábnyomát is hatékonyan tudnánk csökkenteni ezzel.

És ez hozzájárulhat a PUE érték csökkentéséhez is?

Igen, a mi éghajlati viszonyaink mellett is elérhető akár az 1.1 alatti PUE. Ennek első feltétele a közvetlen csipfelületi folyadékhűtésű rendszerek bevezetése, ami aztán egyébként vonzza majd a nagy számítási teljesítmény igényű felhasználási módokat is, végül jótékonyan hat az ország digitalizációjára.

A veszteséghő felhasználás nem a PUE oldalon, hanem kifejezetten gazdasági értelemben teszi kedvezővé a folyadékhűtési rendszereket, illetve a másik oldalon csökkenti az épületek energia költségét és energiaforrás függését. Ha el tudunk indulni ebbe az irányba, akkor nemcsak a hatékonyságot növelhetjük, hanem gazdaságilag is egy jóval kedvezőbb helyzetet teremthetünk a későbbiekben. Lesznek szakemberek, akik ezzel vitába szállnak majd, de én úgy gondolom, lényegében elérhetjük a szigorúan gazdasági értelembe vett 1 alatti PUE értéket is, tehát az egész IT infrastruktúra teljes energia költésége, az elméletileg IT-re fordított költségek alá csökkenthető a hőértékesítésnek köszönhetően.

Nagy Károly generál projektvezető a H1 Systems-nél

Az igényfelméréstől a kivitelezésig: adatközpontok itthon és külföldön

Az igényfelméréstől a kivitelezésig: adatközpontok itthon és külföldön 1200 630 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

Nagy Károly projektvezetőként érkezett a H1 Systemshez 2012-ben, majd 5 év adatközpont projektmenedzsment vezetőséget követően jelenleg generál projektmenedzserként dolgozik a cég legfontosabb adatközpont projektjein. A szakember több nagyobb projekt vezetésével büszkélkedhet, olyan ügyfeleknek dolgozott, mint a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN, a TIER III tanúsított Invitech, a vietnámi VNG vagy hazánk vezető pénzintézete, az OTP.

Mivel a beruházási szándéktól az átadásig követed egy-egy projekt útját adódik a kérdés; egy adatközpont létrehozása során milyen mérföldkövekkel számolhatunk?

Négy fő szintet vagy lépcsőfokot határoznék meg. Ezeket a komplex folyamatokat minden esetben az igények felmérésével, a célok meghatározásával indítjuk. Ez nagyon fontos része a munkának, hiszen a megfelelő igényfelméréssel – amely tanácsadást is magába foglal – megkímélhetjük az ügyfelet az irreálisan magas költségektől, ráadásul pontosan azt tudjuk neki nyújtani, amire szüksége van.

A második fő szakasz a tervezés. Ennek során a koncepció megalkotásán át eljutunk a konkrét kiviteli tervekig, amelyeket megfelelően dokumentálva eljuttatunk az ügyfélhez jóváhagyásra.

A tervezést követően indulhat a kivitelezés. Az elfogadott tervek alapján elkezdődnek a megvalósítási folyamatok, majd ennek végeztével az üzembehelyezéssel és teszteléssel zárjuk a projektet. A dolog összetett jellegét hangsúlyozva fontos kiemelni, hogy minden egyes berendezésnek saját hivatalos beüzemelői vannak, a H1 Systems is több nagy gyártó esetében lát el ilyen feladatokat. Mi a holisztikus működésmódnak köszönhetően átlátjuk és az üzembe helyező cégekkel szorosan együttműködve menedzseljük az egész folyamatot. Az adatközpont-kivitelezésnél elengedhetetlen a rendszerekben való gondolkodás. Úgy gondolom, hogy mi ebben vagyunk igazán erősek.

Az adatközpont-építési projektek előbb említett fő elemei körülbelül mennyi időt vesznek igénybe?

A legtöbb időráfordítás nyilvánvalóan a kivitelezéshez szükséges, maga a konkrét időtartam pedig természetesen méretfüggő. Egy-egy nagyobb létesítménynél akár két évig tarthat a teljes folyamat a konzultációs szakasztól a végső átadásig, tesztelésig.  Egy nagyobb projektnél a tervezés körülbelül fél év, ennyi időt vesz igénybe amíg sikerül összehangolni az egyes tervelemeket egymással. Ahogy említettem a kivitelezési szakasz a több szakág jelenléte, a komplexitás miatt akár 1 teljes év is lehet. A projekt vége felé a beüzemelések és a tesztelések alig pár hónap alatt lezajlanak. Persze, ha ilyenkor valamilyen minősítési eljárás indul, például egy Uptime-minősítés, akkor az előbb említett időtartamok hosszabbak is lehetnek. Ilyenkor nem csak a végén, de még a tervezési folyamatnál is ki kell várni azt a plusz 2-3 hónapot, amíg a tervek megkapják a minősítési döntést. Egy-egy ilyen minősítés azonban kifejezetten jó befektetés lehet, mivel garantálja a biztonságos és szünetmentes működést az előírt üzemeltetési szabályok betartása esetén.

Milyen trendek figyelhetőek meg mostanában az adatközpont tervezés terén?

Az egyik nagyon jól megfigyelhető trend az energiahatékonyság fókuszba helyezése. Mindenki arra törekszik, hogy minél alacsonyabb energiafogyasztást érjen el. Az adatközpontoknál ennek a mérőszáma az ún. PUE érték. A PUE azt jelenti, hogy egy egységnyi IT energiafogyasztásra mekkora össz- energiafogyasztás jut; ezt például a hűtés nagyban befolyásolja. Mindenképpen említésre érdemes, fontos trend, hogy egyre kisebb energiaigényű hűtőberendezések kerülnek be az adatközpontokba.

Megjelentek a különböző levegős hűtők, legyen az indirekt, vagy akár direkt szabadhűtés, illetve a nagy energiaigényű létesítmények esetén a processzorokhoz minél közelebb kerülő hűtési rendszerek, mint pl. a chiphűtés. Persze mindegyiknek vannak korlátai, hogy hol, mikor és hol lehet használni őket, mert az eltérő klímájú térségek sokszor eltérő hűtési módokat alkalmazását teszik szükségessé.

Magyarország különleges helyzetben van e trend szempontjából, mert bár az éghajlat többnyire megfelelő lenne az új eszközök használatára, de a hazai ügyfelek egyelőre kevésbé nyitottak az újabb, energiahatékonyabb megoldásokra. Mivel az utóbbi időben volt egy jelentős energiadrágulás, mintha – legalábbis a szavak szintjén – a hazai piacon is elkezdtek volna jobban foglalkozni ezzel. Külföldön erősebb ennek a trendnek a jelenléte, és már inkább az kerül előtérbe, hogy miként lehet felhasználni azokat az energiatároló és energiatermelő lehetőségeket, amelyek rendelkezésre állnak egy adatközpontban, ilyen például az akkumulátorok, vagy a tartalék energia-ellátást biztosító diesel berendezések innovatív felhasználása is. Különösen jól lehet alkalmazni, ha plusz energiára van szükség, viszont elég sok szabályozási és üzembiztonsági kérdést vet fel.

A másik megfigyelhető folyamat, hogy rohamtempóban épülnek az új adatközpontok, mert egyre több adatot kell kezelni. Az új közösségi médiumoktól kezdve a szolgáltató szektoron át, az elektronikus ügyintézésből származó adatokig sok területnek van szüksége adatközpontokra, a mesterséges intelligenciáról nem is beszélve. A mennyiségi növekedés miatt egyszerűen muszáj az energiatakarékosság irányába elmozdulni. Ezek a megoldások pedig új kapukat nyitnak meg az energiafelhasználás terén is. Pontosan ez a célja a nemrég elnyert HEATWISE pályázatunknak  is, ahol ilyen jellegű innovatív megoldásokat keresünk.

 

Nemzetközi projektekben is részt vettél a H1 Systems csapatával, Vietnámban erősáramú oldalról részt vettél adatközpont megvalósításban. Milyen különbségeket láttál a hazai és a külföldi projektekben?

Az egyik legfontosabb tapasztalatunk, hogy igazi hozzáadott értéket elsősorban tervezői tevékenység során tudunk létrehozni külföldön. Ugyanakkor számos érdekes gyakorlati tapasztalatra is szert tettünk. Egyrészt például a klimatikus viszonyok egészen eltérőek lehetnek, ami a tervezést és a kivitelezést is meghatározza. Volt olyan svédországi projektünk, ahol a direkt hűtést úgy lehetett megvalósítani, hogy direkt szabadhűtést alkalmaztunk azaz leegyszerűsítve mintha csak „kinyitottuk volna az ablakot”. Viszont ez – nem meglepő módon – abszolút nem működött Vietnámban, ahol kb. 90 százalékos páratartalom van és nagy meleg. Itt osztott folyadékhűtőkkel, illetve hozzákapcsolódó hűtőtornyokkal tudtuk megoldani a hűtést. Mindig alkalmazkodnunk kell a helyi körülményekhez, amelyeket azonban innovatív módon ki is használhatunk.

A klimatikus viszonyokon felül a kulturális különbségekkel is számolni kell. Kivitelezési szempontból annyira nem feltűnőek ezek az eltérések, viszont a projektmenedzsmentben annál inkább. Vietnámban azon kívül, hogy terveztünk és a kivitelezés alatt folyamatos műszaki támogatást nyújtottunk, feladat és elvárás volt, hogy mindent hagyjunk is jóvá. Az ottani kollégák ügyesen és jól dolgoznak, de szükségük volt a folyamatos szakmai megerősítésre. Érdekes felismerés volt számunkra, hogy dönteni nem szeretnek a projektvezetés közben. Ők azt szerették, hogy legyen egy ember, aki mindezt jóváhagyja, és lehetőleg nem helyi, hanem külföldi szakember. Minden döntést nekünk kellett jóváhagyni, így a felelősség jelentős részét is mi vállaltuk az egész projekt során.

Ebben a térségben kifejezetten jellemző, hogy mindent elküldenek ellenőrzésre, és mindent nagyon alaposan, pontosan hajtanak végre. Elmesélek egy szórakoztató, de szemléletes példát erre. Az általunk elküldött terveken különböző színnel jelöltük a nyomvonalakat, hogy jól láthatóak legyenek, ők pedig a kivitelezés során egy az egyben lekövették ezeket a színezéseket. Először nem értettük, miért jönnek színkódok a jóváhagyó lapokon, majd személyesen megtekintve láttuk, hogy milyen komolyan vették a terveket: a falakon valóban színes csövek és csatornák futottak, bár mi eredetileg ezeket csak a tervrajzok könnyebb áttekinthetősége érdekében használtuk. Csodálatosan nézett ki, és egyébként praktikus is, mert üzemeltetési szempontból nagy segítséget nyújthat, ha azonnal látszik, melyik nyomvonal pontosan hova tartozik. Soha nem gondoltunk volna ilyenre, így mi is tanultunk tőlük valamit, amit itthon is hasznosíthatunk.