ellátási lánc

adatkozpont-akkumulatorok-lithium-ion-mentesites

A mesterséges intelligencia Achilles-sarka: hogyan függ Amerika is Kína akkumulátoraitól?

A mesterséges intelligencia Achilles-sarka: hogyan függ Amerika is Kína akkumulátoraitól? 1536 1024 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

Miközben Ukrajnában újraformálódik a hadviselés, és a Szilícium-völgy versenyt fut mesterségesintelligencia-előnyének megőrzéséért, Kína akkumulátorgyártási dominanciája jóval az autóiparon túl is riadalmat kelt.

Észak-Virginia úgynevezett „adatközpont-folyosójában” repülőgéphangár méretű, ablak nélküli épületek működtetik Amerika mesterségesintelligencia-iparát, amely versenyfutásban áll Kínával. Ezek az adatközpontok azonban egyre inkább éppen Amerikának a geopolitikai riválisától, Kínától függenek egy létfontosságú technológia terén: az akkumulátorok miatt.

Egy-egy ilyen létesítmény annyi elektromos áramot használhat, mint egy kisebb város, komoly terhelést róva a helyi elektromos hálózatokra. Még a rövid áramszünetek vagy feszültségingadozások is láncreakciót indíthatnak el, amelyek tönkretehetik az érzékeny A.I.-rendszerek számítógépes kódját.

Ennek kivédésére a technológiai óriásvállalatok több milliárd dollár értékben igyekeznek nagyméretű lítium-ion akkumulátorokat vásárolni — egy olyan területen, ahol „Kína gyakorlatilag minden ipari alkatrészben vezet” — mondta Dan Wang, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének Kína-technológiai szakértője. „Előrébb járnak, technológiailag és méretgazdaságosságban egyaránt.”

Az adatközpontoktól nem messze, a Pentagonban, katonai vezetők hasonló figyelmeztetéseket fogalmaznak meg — bár más okokból. A katonai stratégák, akik figyelemmel kísérik, hogyan formálódik át a modern hadviselés Ukrajnában, azt mondják, hogy a fegyveres erőknek milliónyi akkumulátorra lesz szükségük a jövő drónjainak, lézerfegyvereinek és számtalan más fegyverrendszerének működtetéséhez.

Ezeknek az akkumulátoroknak a jelentős része szintén Kínából származik.

Kína akkumulátorgyártási dominanciája régóta problémát jelent olyan iparágak számára, mint az autógyártás, ám ma már egyre inkább nemzetbiztonsági fenyegetésként tekintenek rá. A Govini védelmi szoftvercég adatai szerint az amerikai hadsereg jelenleg mintegy 6 000 különálló akkumulátor-alkatrész esetében támaszkodik kínai ellátási láncokra különböző fegyverprogramokban.

„A valóság rendkívül kemény” — mondta Tara Murphy Dougherty, a Govini vezérigazgatója egy nemrégiben, Kaliforniában tartott találkozón, ahol vezető védelmi és ipari tisztviselők vettek részt. „A fegyverrendszereink és katonai platformjaink 100 százalékában vannak külföldi alkatrészek.”

Kína tisztában van ezen akkumulátorok jelentőségével. Október 9-én, az egyre fokozódó kereskedelmi viták közepette Kína azzal fenyegetett, hogy korlátozza néhány legfejlettebb lítium-ion technológiájának exportját, beleértve olyan alapvető komponenseket is, mint a grafit-anódok és katódok.

A Trump-kormányzat dilemmával néz szembe.

Amikor Trump elnök hivatalba lépett, kormánya kezdetben befagyasztott több milliárd dollárnyi, a Biden-korszakból származó szövetségi támogatást az akkumulátorgyártás számára, az akkumulátorokat az elektromos járművekkel, napelemparkokkal, szélturbinákkal és más tiszta energiás technológiákkal együtt kezelve — olyan területekkel, amelyeket Trump igyekezett háttérbe szorítani. Trump elnök gúnyosan nyilatkozott az elektromos autókról, „átverésnek” nevezve őket.

Az utóbbi időben azonban a kormányzat egyre inkább felismerte, hogy az akkumulátortechnológia kulcsfontosságú számos olyan területen, amely számára kiemelten fontos, így a mesterséges intelligencia és a honvédelem terén is. Interjúk során több mint egy tucat, az akkumulátoriparban dolgozó vezető, lobbista, katonai szakértő és a kormányzathoz közel álló forrás mondta el, hogy a Fehér Ház egyre nagyobb érdeklődést mutat egy Kínától független hazai akkumulátoripar kiépítése iránt.

Az ügyet ismerő három forrás szerint az elmúlt hetekben a Fehér Ház magas szintű egyeztetéseket tartott az akkumulátor-ellátási láncról. A Trump által az energiapolitika összehangolására létrehozott Nemzeti Energia­dominancia Tanács akkumulátorgyártó vállalatokkal találkozott. Az Energiaügyi Minisztérium csendben engedélyezte, hogy számos, még a Biden-korszakból származó akkumulátorgyártási támogatás továbbhaladjon. Emellett nemrég bejelentette, hogy akár 500 millió dollárt biztosít akkumulátor-alapanyagokkal és újrahasznosítással foglalkozó projektekre.

A kormányzat beruházásokat is indított olyan vállalatokban, amelyek akkumulátor-alkatrészeket vagy kritikus ásványokat fejlesztenek, köztük az Eos nevű, következő generációs akkumulátorokat fejlesztő cégben. Egy kereskedelmi megállapodás részeként amerikai tisztviselők arra ösztönözték Japánt, hogy több milliárd dollárt fektessen be az Egyesült Államok akkumulátorgyártásába. Az ebben a hónapban elfogadott Nemzeti Védelmi Felhatalmazási Törvény (National Defense Authorization Act) pedig olyan előírásokat tartalmaz, amelyek korlátozzák a Pentagon akkumulátor-beszerzéseit az úgynevezett „aggályos külföldi entitásoktól” — elsősorban Kínától.

„A kormányzat azt mondja: nem szeretjük az elektromos járműveket, de szükségünk van akkumulátorokra a drónokhoz, az adatközpontokhoz és a mesterséges intelligenciához” — mondta Samm Gillard, a Battery Advocacy for Technology Transformation Coalition nevű iparági érdekvédelmi szervezet ügyvezető igazgatója és társalapítója. „Felismerték, hogy Kína fojtogató ellenőrzése az akkumulátor-ellátási lánc felett aláássa a nemzetbiztonságunkat.”

Taylor Rogers, a Fehér Ház szóvivője szerint Trump elnök „a kormányzat minden eszközét mozgósítja, hogy szorosan együttműködve biztosítsa: az Egyesült Államok globális vezetővé váljon a kritikus ásványok és az akkumulátorok gyártásában.”

Szakértők szerint azonban egy Kínától független iparág felépítése rendkívül nehéz lesz. Kína meghatározó szereplő a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorok terén, amelyeket egyaránt előnyben részesítenek az elektromos járművekben és a helyhez kötött energiatárolásban.

A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) adatai szerint 2024-ben Kína állította elő a világ lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorcelláinak 99 százalékát, valamint a fő alkatrészek több mint 90 százalékát. Ez a dominancia kiterjed az olyan nyersanyagok finomítására is, mint a lítium és a grafit, valamint azokra az alapvető komponensekre — például a katódokra és anódokra —, amelyek az elektronok mozgását biztosítják az akkumulátorokon belül.

Az Egyesült Államok rendelkezik saját lítiumlelőhelyekkel és akkumulátoros startupokkal is. Szakértők szerint azonban összehangolt fellépésre és kormányzati támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy versenyre keljenek az erősen támogatott kínai versenytársakkal. A kritikus ásványok finomítása ráadásul veszélyes ipari tevékenység, és az amerikai környezetvédelmi előírások jelentősen megdrágíthatják ezt a folyamatot Kínához képest.

Elemzők becslése szerint legalább öt évre lenne szükség ahhoz, hogy az amerikai gyártók elegendő LFP cellát állítsanak elő a belföldi kereslet kielégítésére, és ennél is jóval több időbe telne az alapvető alkatrészekhez szükséges teljes ellátási lánc kiépítése.

Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a világ Kínától való függőségét Európa Oroszországtól való földgázfüggőségéhez hasonlította. Oroszország Ukrajna elleni támadása után komoly aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Moszkva esetleg elzárja a szállításokat.

„Egy stratégiai fontosságú nyersanyag vagy technológia esetében egyetlen országra, egyetlen kereskedelmi útvonalra való támaszkodás” — mondta Birol — „mindig kockázatos.”

Ez a dilemma elmozdulást jelez a mesterséges intelligenciáért folyó versenyben, amely egyre inkább egy ország elektromos infrastruktúráján múlik — azon a képességen, hogy megbízhatóan képes-e hatalmas mennyiségű villamos energiát biztosítani az óriási energiaigényű adatközpontok számára — legalább annyira, mint a számítási chipeken.

„Az elektromosság nem pusztán közmű” — írta az A.I.-óriás OpenAI egy októberi levelében. — „Stratégiai eszköz, amely biztosítani fogja vezető szerepünket a legmeghatározóbb technológiában az elektromosság feltalálása óta.”

Az akkumulátorgyártás feletti dominancia Kína növekvő előnyének egyik kulcseleme az energiatermelés egészében, beleértve a megújuló energiaforrásokat is. Kína régóta ipari és katonai prioritásként kezeli az akkumulátorokat — mondta Dan Wang, a Hoover Intézet szakértője.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők szerint az Egyesült Államok vállalatai továbbra is vezető szerepet töltenek be a számítási kapacitás terén. Ugyanakkor egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy Kína energia-infrastrukturális előnye segítheti az országot abban, hogy megelőzze az Egyesült Államokat.

„Az A.I.-t Manhattan-terv 2.0-nak neveztem” — mondta Chris Wright energiaügyi miniszter szeptemberben, utalva az Egyesült Államok 1940-es évekbeli nukleáris fegyverfejlesztési programjára. „Ha Kína érdemben elénk kerülne a mesterséges intelligenciában, másodrendű országgá válnánk a bolygón” — tette hozzá.

Miért van szükségük az adatközpontoknak akkumulátorokra?

Az adatközpontok zavartalan működéséért felelős mérnökök a „öt kilences” megbízhatóságról beszélnek. Ez azt jelenti, hogy a létesítményeknek az idő 99,999 százalékában online kell maradniuk.

Ehhez rendkívül megbízható energiaellátás szükséges. A technológiai óriásvállalatok kapkodva próbálnak energiát szerezni földgázos erőművekből vagy meglévő atomerőművekből, amelyek a nap 24 órájában képesek működni, miközben kísérleti technológiákra is fogadnak, például kisebb moduláris reaktorokra vagy fejlett geotermikus erőművekre.

„Amit csak meg lehet szerezni, azt meg kell szerezni” — mondta Justin Gruetzner, a Burns & McDonnell adatközpont-tervező cég egyik vezetője.

Az akkumulátorok egyre kritikusabb szerepet töltenek be: a legtöbb adatközpont tartalék energiaforrásként használja őket. Áramszünet esetén az akkumulátorok azonnali áramellátást biztosítanak, amíg a földgázzal vagy dízellel működő generátorok beindulnak, segítve annak biztosítását, hogy ne vesszenek el adatok.

A mesterséges intelligencia különösen hatalmas energiaigénnyel jár. Az Electric Power Research Institute becslése szerint egy A.I.-lekérdezés nagyjából tízszer annyi elektromos energiát igényel, mint egy hagyományos internetes keresés. A hatalmas számítási teljesítmény pedig jelentős ingadozásokat okozhat az energiaigényben is.

„Az energiaellátás percenként többször is drámaian ingadozhat” — mondta Chris Brown, az Uptime Institute adatközponti tanácsadó szervezet műszaki igazgatója. Nagy léptékben ezek az ingadozások több tíz vagy akár több száz megawattot is elérhetnek, és a Microsoft kutatói szerint még az elektromos hálózati infrastruktúrát is károsíthatják.

Még az egészen kis zavarok is vezethetnek az úgynevezett „csendes adatkorruptálódáshoz” (silent data corruption) — egyre nagyobb aggodalomra okot adó jelenséghez, amikor az A.I.-hardverek számítási hibákat produkálnak. Egy kísérlet során „egy ilyen csendes adatkorruptálódási hiba konkrétan tönkretette a modellt” — mondta Jeffrey J. Ma, a jelenségről szóló tanulmány vezető szerzője.

A lítium-ion akkumulátorok – amelyek gyártását Kína uralja – egyre elterjedtebbé válnak. Februárban a Google bejelentette, hogy több mint 100 millió akkumulátorcellát telepített adatközpontjaiban, és megkezdte a dízelgenerátorok akkumulátorokra történő cseréjét. A Microsoft közölte, hogy 2030-ra teljesen kiváltaná a dízel üzemanyag használatát adatközpontjai tartalékenergia-ellátásában, környezetvédelmi céljai elérése érdekében.

Akkumulátorok és a háború realitásai

Az ukrajnai háború borzalmaiból levonható egyik tanulság egy nyomasztó felismerés: a jövő katonai ereje az akkumulátorokon nyugszik.

Számos harctéri drón lítiumakkumulátorral működik, amelyek Kínából származó anyagokra és technológiára támaszkodnak. Ukrajnán belül a kínai exportkorlátozások a védelmi elemzők szerint lelassították a gyártást, és megháromszorozták egyes alkatrészek árát.

„Minden egyes kínai exportkorlátozás 2022 óta közvetlenül visszahatott a harctérre” — mondta Catarina Buchatskiy, a katonai technológiára szakosodott Snake Island Institute védelmi szakértője. Hozzátette: az Egyesült Államok hamarosan hasonló problémával szembesülhet, mivel azok az alkatrészek, amelyek beszerzésével Ukrajna küzdött, „mélyen be vannak ágyazva a nyugati védelmi programokba”.

A lézerfegyverek, kézi rádiók, éjjellátó készülékek, műholdak és drónok mind fejlett akkumulátorokat használnak. Egy átlagos katona egy szokásos, 72 órás járőrözés során akár 11–12 kilogrammnyi akkumulátort is magával cipel.

A lopakodó járművek, a pilóta nélküli rendszerek, az elektronikai hadviselés és a kis műholdakból álló konstellációk felé történő elmozdulás jelentősen megnövelte a keresletet — mondta Jeffrey Nadaner, aki az első Trump-kormányzat idején az iparpolitikáért felelős helyettes védelmi államtitkár volt. Az amerikai akkumulátoripar megerősítése szerinte olyan léptékű erőfeszítést érdemel, mint amilyen az Apollo űrprogram volt.

A Pentagon is figyelemmel követi az eseményeket. A 2025-ös Nemzeti Védelmi Felhatalmazási Törvény (National Defense Authorization Act) új akkumulátorstratégia kidolgozását írta elő, és az idén közzétett egyik fehér könyvben a Védelmi Logisztikai Ügynökség (Defense Logistics Agency) azt hangsúlyozta, hogy a minisztériumnak az akkumulátortechnológiát küldetéskritikus fontosságúként kell kezelnie.

Elaine K. Dezenski, a Foundation for Defense of Democracies geopolitikai kockázatokkal és ellátásilánc-biztonsággal foglalkozó szakértője így fogalmazott:
„Amikor a gyártás és a honvédelem jövőjére gondolunk, valamint arra, miként kellene védenünk a kritikus ellátási láncokat, a chipek az agyat jelentik, az akkumulátorok pedig a szívet.”

Akkumulátorgyártók Washingtonban

2024-ben a Group14 Technologies nevű startup 200 millió dolláros támogatást nyert el a Biden-kormányzattól egy Washington állambeli, Moses Lake városában épülő gyár létrehozására. Az üzem célja egy, a grafitot helyettesítő anyag előállítása — a grafit ugyanis kulcsfontosságú alapanyag, amely jelenleg döntően Kínából származik. Miután Trump elnök hivatalba lépett, a Group14 támogatása elakadt, mivel a kormányzat szélesebb körű intézkedéseinek részeként befagyasztotta a zöldenergiával kapcsolatos finanszírozásokat.

Egy átfogó felülvizsgálatot követően az Energiaügyi Minisztérium engedélyezte, hogy számos akkumulátorgyártási támogatás továbbhaladjon, „mert a kormányzat felismerte, hogy ez nem bal- és jobboldali kérdés, nem zöld kontra nem zöld vita” — mondta Rick Luebbe, a Group14 vezérigazgatója.

Ennek ellenére — tette hozzá — a Group14 által épített üzemek csak a kínai alapanyagok töredékét lesznek képesek kiváltani. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok versenyre keljen Kína ipari támogatásaival, Washingtonnak többet kellene tennie. „Nagyobb a tolerancia az akkumulátorprojektek iránt. Amit nem látok, az a valódi beruházás” — fogalmazott.

Más akkumulátorgyártó vállalatok is észlelték a kormányzat nyitottabb hozzáállását. „A Biden-kormányzatnak tetszett a fenntarthatósági narratívánk” — mondta Judy Brown, a South32 külső kapcsolatokért felelős vezetője. A vállalat szövetségi támogatást kapott egy arizonai mangánbánya fejlesztésére — a mangán szintén kulcsfontosságú akkumulátor-alapanyag. „A Trump-kormányzatot viszont a nemzetbiztonsági történet érdekli.”

Szakértők szerint kulcskérdés, hogy az Egyesült Államok képes-e fenntartható hazai iparágat működtetni, miközben az elektromos járművek eladásai lassulnak — részben Trump elnök politikáinak hatására.

A Trump-kormányzat tisztviselői „enyhítettek a hangnemükön az akkumulátorokkal kapcsolatban” — mondta Noah Gordon, a Carnegie Endowment for International Peace fenntarthatósági és geopolitikai szakértője. „De a politika továbbra is inkonzisztens az elektromos járművekkel szembeni ellenségessége miatt. Egyszerre próbálják ösztönözni az akkumulátorgyártást, miközben aláássák a legnagyobb keresleti forrásokat.”

Forrás: The New York Times, Hiroko Tabuchi, Brad Pulmer, Harry Stevens

https://www.nytimes.com/2025/12/23/climate/pentagon-weapons-ai-artificial-intelligence-china-batteries.html


Nyolc téma, amely 2024-ben meghatározza az adatközpont piacot

Nyolc téma, amely 2024-ben meghatározza az adatközpont piacot 1200 630 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

A cikk a Data Center Frontier-n megjelent angol nyelvű cikk fordítása, szerzője Rich Miller.

A mesterséges intelligencia korunk egyik legfelkapottabb témája. Olyannyira, hogy a mesterséges intelligencia berobbanása erőforráshiányt okoz és elképesztő keresletet teremt a GPU-k, az adatközpontok és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakértelem iránt. Mindháromból valószínűleg hiány lesz, de egyikből sem annyira, mint a nagykereskedelmi adatközpontok szabad kapacitásából.Ez a trend uralja éves előrejelzésünket. Minden januárban nyolc olyan témát járunk körbe, amelyek az adatközpont-üzletágat alakítják majd. Kristálygömbünk az elmúlt években elég jól teljesített, így itt az ideje, hogy előretekintsünk 2024-re.

1. A mesterséges intelligencia berobbanása miatt adatközpont helyszűke alakul ki

Az üres szervercsarnokok bejáró érdeklődők napjainak vége. Az adatközpont-fejlesztők számos nagyobb piacon gyakorlatilag kifogytak az adatközponti területből. A hyperscale felhasználók felfalták a fejlesztés alatt álló kapacitások nagy részét.

“A 2024-re várt kínálat nagy része előre foglalt lesz, ami korlátozott lehetőségeket teremt azon felhasználók számára, akik nem a kívánt üzembehelyezési időpontot jóval megelőzően léptek be a piacra” – jelentette a JLL.

Az AI terjeszkedése egy szűkös kínálatú piacon történik. Az észak-amerikai adatközpont-piac átlagos üresedési rátája 2023 harmadik negyedévében 2,7% volt a datacenter Hawk szerint. Egyes területeken, például Észak-Virginiában az üresedési ráta 1 százalék körül van.

Az adatközpont-kapacitásokra vonatkozó kihívások kezdenek érezhetővé válni. Az Oracle felhőalapú bevételeinek növekedését a felhőalapú telepítések üteme lassította.

“Őszintén szólva az egyetlen korlátozó tényező az, hogy képesek vagyunk-e elég gyorsan átadni és feltölteni az adatközpontokat” – mondta Safra Catz, az Oracle vezérigazgatója a vállalat eredménybeszámolóján. “Csak ebben a negyedévben több százmillió dollárról beszélünk, amit akkor tudtunk volna realizálni, ha a megfelelő kapacitás rendelkezésre állt volna.

Az Oracle valamivel újabb versenyző a hyperscale játékban, mint rivális felhőplatformjai, amelyek már jóval korábban dolgoztak az adatközpontok kapacitásának lekötésén. A felhőépítők ma már egész kampuszokat bérelnek – például Észak-Virginiában 5 épületet és 430 megawattot foglaltak egyetlen tranzakció keretében.

Ezekkel a foglalásokkal a felhőplatformok biztosították a kapacitást, hogy kielégítsék a mesterséges intelligencia infrastruktúrájuk rövid távú igényeit. A legfontosabb kérdések: mennyi hely marad mindenki másnak, és meddig tudnak a fejlesztők lépést tartani az AI által vezérelt növekedéssel?

A Schneider Electric becslése szerint a mesterséges intelligencia energiafogyasztása 2028-ig évente 25-33%-kal fog növekedni, és akkor elérheti a 18,7 gigawattot.

Az elmúlt hónapokban az OpenAI, a Microsoft és más AI-vállalatok elkezdték bevezetni a felhasználók számára az egyéni chatbotok és GPT-alkalmazások telepítésére szolgáló eszközöket. Az OpenAI lefektette egy olyan app store alapjait, amely egy felturbózott fejlesztői ökoszisztémát hozhat létre.

Hol fogják a vállalatok futtatni ezeket az AI számítási feladatokat? Az adatközpontok hiánya különösen nagy problémát jelenthet a vállalati felhasználók számára, ahogyan azt korábban már megjegyeztük. A kisebb igények kielégítésében a kolokációs szakemberek segíthetnek. Ha azonban a vállalkozásoknak nehézséget okoz az adatközpont kapacitások beszerzése, akkor az AI-kapacitás tekintetében a legjobb lehetőségük éppen azok a felhőplatformok lesznek, amelyek előzetesen bérbe vették az összes helyet. Ez fellendítheti a felhőszolgáltatások iránti, amúgy is erős keresletet.

Ez az Oracle előrejelzése is. “Őszintén szólva arra számítunk, hogy az (Oracle Cloud) csillagászati mértékben fog növekedni” – mondta Catz. “És persze, ahogy egyre több GPU válik elérhetővé, és ezeket be tudjuk építeni, a kereslet tényleg korlátlan mennyiségű lesz.”

Ahogy a kereslet szárnyal, az adatközpontok szűkössége a digitális infrastruktúra szinte minden elemében érezteti majd hatását, hatással lesz az ellátási láncra, az árképzésre, a hűtésre, a tervezésre és az energiaellátási infrastruktúrára. Jóslataink további része azt fogja kibontani, hogyan nézhet ez majd ki a gyakorlatban.

A jó hír pedig a következő; a digitális infrastruktúra-ágazat ma már rendelkezik azzal az érettséggel, tőketámogatással és innovációs múlttal, amely ahhoz kell, hogy mindezen kihívásoknak megfeleljen.

2. A teljesítmény újragondolása minden szinten

Ahhoz, hogy az internet mindig és mindenhol elérhető legyen, hatalmas mennyiségű infrastruktúrára és energiára van szükség. Az adatközpontok társadalmunk digitális átalakulásának frontvonalává váltak, ami problémát okoz az elektromos hálózat korlátai miatt.

A közműszolgáltatók küzdenek az átviteli hálózatok korszerűsítésével, hogy támogassák az adatközpontok energiaellátásához szükséges áramigény növekedését. A CBRE szerint az adatközpontok építésének befejezési határideje 24-72 hónappal meghosszabbodott az áramellátás problémái miatt.

“Ez a legnagyobb kihívásunk a következő 3-4 évben, és korlátozó tényezője annak, hogy milyen gyorsan tudunk tovább növekedni” – mondta Marc Ganzi, a Digital Bridge vezérigazgatója a Bloomberg Marketsnek. “Ha nem építünk adatközpontokat alacsony költségű megújuló energiaforrások mellett, akkor nem fogunk eredményes beszélgetést folytatni a hyperscale szolgáltatókkal és a felhőszolgáltatókkal. Ez abszolút elengedhetetlen, ha továbbra is üzletet akarunk kötni ügyfeleinkkel”.”

“Nem támaszkodhatunk többé csak a hálózatra” – mondta Ganzi. “Képesnek kell lennünk arra, hogy a saját kezünkbe vegyük a dolgokat, megvédjük az ellátási láncunkat, és szállítsunk az ügyfeleinknek.”

Bár az észak-virginiai korlátozások címlapokra kerültek, az áramellátás rendelkezésre állása gyorsan globális kihívássá vált, amely Európa és Ázsia nagy piacaira, valamint az olyan amerikai csomópontokra is hatással van, mint Ashburn, Santa Clara, valamint Dallas és Chicago külvárosi részei.

Tavaly megjósoltuk a helyszíni energiatermelés térnyerését, de ezt még nem láttuk igazán jelentősnek. Az adatközpontok üzemeltetői azonban számos új megközelítésen dolgoznak az energiaellátás terén. Ezek közé tartoznak a következők:

  • A Microsoft egy csapatot vesz fel a kis moduláris reaktorok (SMR) és mikroreaktorok telepítésére, hogy támogassa a felhőjét. Emellett a Terra Praxis-szal közösen dolgozik egy generatív AI-modellen a nukleáris szabályozói engedélyezés és alkalmazások egyszerűsítése érdekében.
  • Az AWS (Oregon) és a Microsoft (Dublin) földgáztermeléssel támogatja az új, több létesítményből álló kampuszokat.
  • A Google és a Fervo Energy egy újszerű geotermikus energiarendszert kezdett el üzemeltetni nevadai kampuszán, amely száloptikai érzékelők segítségével csapolja meg a földhőt.
  • Kenyában több adatközpont-projekt is egy energiapark geotermikus energiáját használja majd.
  • Az ECL startup bejelentette első moduláris adatközpontját, amely hidrogén üzemanyagcellákat használ, és ezt a technológiát a Microsoft és az Equinix is vizsgálja.
  • Az Enchanted Rock üzemanyagcella-szolgáltató élelmiszerhulladékból előállított megújuló földgázt (RNG) vásárol majd, hogy segítse a Microsoft San José-i adatközpontjának rugalmasságát biztosító mikrohálózat energiaellátását.

Az energiaellátás terén várhatóan folytatódnak az innovációk, mivel az adatközpontok jobb átláthatóságra törekszenek.

3. Az AI-kapacitás árazása tovább emelkedik

A kínálati korlátok szinte mindig megjelennek az árképzésben, és ez 2024-ben is igaz lesz az adatközpontok piacán, különösen, ha a bérlők versenyeznek a korlátozott kapacitás kihasználásáért.

“Ahogy az AI-kereslet tovább növekszik, ez jelentősen befolyásolja az adatközpont-iparág árképzését” – jegyzi meg Rhett Gill, a datacenterHawk munkatársa egy nemrégiben készült elemzésében. “Az árak jelentősen megemelkedtek, amit azok új vállalatok hajtottak fel, amelyek hajlandóak magasabb árakat fizetni havonta, KW-onként, hogy biztosítsák a teljesítményt és kockázatmentesítsék a beruházásaikat”.

A CBRE szerint a 250 kW és 500 kW közötti igények árazása 16 százalékkal emelkedett 2023-ban, és 2024-ben további 10-15 százalékkal fog emelkedni.

“Ennek oka a kínálati korlátok és a továbbra is erős kereslet minden piacon” – írja a CBRE 2024-es kilátásaiban. “Az üzemeltetők hajlandóak lehetnek csökkenteni a bérleti díjakat a megüresedett eszközök esetében, de ez a kedvezmény nem vonatkozik majd a nagy teljesítménysűrűséget igénylő mesterséges intelligencia munkaterhelésre.”

4. Ellátási lánc: A kapcsolatok fontosabbak, mint valaha

Az adatközpontok szállítási határideje az ellátási láncban bekövetkezett zavarok miatt meghosszabbodott. A fejlesztők biztosak szeretnének lenni a szállítási határidőkben, és 2024-ben igyekeznek majd mélyebb partnerségeket és fúziókat kialakítani az ellátási lánc kiszámíthatóságának javítása érdekében.

Erre példa a nemrégiben létrejött 3 milliárd dolláros Compass-Schneider-ügylet, amelynek célja az ellátási láncok integrálása. Az infrastrukturális alapok és más tőkebefektetők szerepet játszhatnak adatközpont-platformjaik támogatásában, mivel sokan rendelkeznek az energia- és az ipari szektorra kiterjedő kapcsolatokkal. Ezek egyre fontosabbá válnak, ahogy a nagyobb projektek próbára teszik az ellátási láncok hagyományos megközelítéseit.

“A kereslet növekedése meghaladta a hagyományos infrastruktúra kiépítési módszereinek kapacitását és ez továbbra is kihívást jelent majd a projektek időzítése és mérföldkövei számára 2024-ben és azon túl is” – mondta Zech Connell, a BluePrint Supply Chain programfejlesztési alelnöke a DCF Executive Roundtable legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén.

“2024-ben az ellátási lánc jelentős kihívásokkal néz szembe a megnövekedett kereslet kielégítése miatt” – mondta Jeffrey Kanne, a National Real Estate Advisors, a Sabey Data Centers szponzorának elnök-vezérigazgatója. “Az ügyfelekkel való megegyezés a szállítási határidőket illetően továbbra is kritikus marad. Az iparág 52+ hetes átfutási időkkel küzd az olyan létfontosságú adatközpont-alkatrészek, mint a kapcsolóberendezések, áramelosztó berendezések, generátorok és hűtők esetében.”

“A világjárvány 2020-as kitörése óta a hosszú átfutási idejű berendezésekbe történő jelentős beruházások kulcsfontosságúvá váltak a bérleti és fejlesztési tevékenységek támogatása érdekében, miközben a jelenlegi ügyfelek számára elkerülhetővé váltak a fennakadások” – mondta Kanne.

Ez nem feltétlenül jár majd összeolvadásokkal és felvásárlásokkal, de láthatunk majd kreatív üzletkötéseket, stratégiai partnerségi struktúrákat, amelyek egyértelműbbé fogják tenni a berendezések beszerzését és a szállítási határidőket.

5. Több lendület a moduláris rendszerek területén

A moduláris design az adatközpontok építésének fontos elemévé vált, különösen az előre csomagolt áramellátó helyiségek és hűtőberendezések szállításában. A szűkösen rendelkezésre álló kolokációs helyek és nagykereskedelmi kapacitás korlátozottsága miatt az előre gyártott IT-modulok telepítése vonzóbb alternatívává válhat.

A jelenlegi moduláris informatikai termékek közül sokan az edge computing piacát célozzák meg. Az ingatlanokkal és energiakapacitással rendelkező vállalatok számára azonban egy modul parkolóban vagy raktárban történő elhelyezése lehet a legkézenfekvőbb megoldás az AI telepítéséhez. Ezek a gyárilag előállított formátumok könnyebb elérhetőséget és gyorsaságot kínálnak a piacra kerüléshez.

Érdemes megjegyezni, hogy a Compass és a Schneider közötti ellátási lánc-partnerség moduláris adatközpontokat is magába foglal. A Schneider a JLL-lel és a Lumen Technologies-szal is partnerségre lépett a moduláris egységek telepítési helyszíneinek azonosítása érdekében, míg a Vertiv nemrég dobta piacra a tömeges faanyagból készült, előre gyártott TimberMod-ot a fenntarthatóságra építő telepítésekhez.

Az Armada startup nemrégiben mutatta be a StarLink műholdakat használó, moduláris adatközpontok telepítésére vonatkozó tervét. A vállalat 55 millió dolláros finanszírozást jelentett be kockázati tőkebefektetőktől, amelyek egyébként nem gyakran fektetnek be a digitális infrastruktúra hardverbe.

6. A mesterséges intelligencia miatt az energiaellátási és hűtési rendszereket újra kell tervezni

A mesterséges intelligencia számos implementációja nagy sűrűségű zónák formájában valósul meg a felhőszintű, kb. 10-12 watt/kW vagy talán még alacsonyabb sűrűségű létesítményekben.

Ez az elkövetkező néhány évben meg fog változni, és az AI-munkaterhelések extrém sűrűségére optimalizált létesítmények jelennek meg, beleértve a folyadékhűtési infrastruktúra jelentős elterjedését is. Más esetekben a létesítmények egyensúlyt teremthetnek a mesterséges intelligencia és a felhő munkaterhelése között. 

Ezt teszi a Meta, amely átdolgozta adatközpontjának kialakítását egy olyan hibrid rendszerre, amely a GPU-k közvetlen vízhűtését és a felhőalapú munkaterhelések léghűtését kombinálja. Egyszerűsítette az energiaelosztást is, és megszüntette a szűk kapacitási keresztmetszeteket okozó kapcsolóberendezéseket.

“Ahogy a jövőt nézzük, a generatív AI-munkaterhelések és modellek sokkal összetettebbek” – mondta Alexis Bjorlin, a Meta műszaki infrastruktúra alelnöke. “Sokkal nagyobb skálát igényelnek. Míg a hagyományos AI-munkaterhelések egyszerre több tíz vagy száz GPU-n futtathatók, addig a generatív AI-munkaterhelések több ezer, ha nem több tízezer GPU-n futnak.”

A sűrűség skálázásához finomításra van szükség. A Schneider Electric egy nemrégiben megjelent tanulmányában felvázolta az AI-munkaterhelésekhez való alkalmazkodásra vonatkozó tervezési útmutatást, többek között:

  • Szélesebb, mélyebb és magasabb rackek használata a rackszintű áramelosztó egységek és folyadékhűtési elosztók elhelyezéséhez.
  • A folyadékhűtést támogató hűtőközeg-elosztó egységek (CDU-k) lehetőségeinek és helyének felülvizsgálata.
  • A padlózat – különösen a magasított padlózat – felmérése a nehezebb állványok és a különböző típusú berendezések támogatása érdekében.
  • A 120/208 V-os villamos elosztásról 240/415 V-osra történő korszerűsítése. Fokozott hangsúly az átíveléses zárlat veszélyeire vonatkozó oktatásra.

A felhőalapú számítástechnika térnyeréséhez hasonlóan a nagy sűrűségű mesterséges intelligencia adatközpontokra való áttérés is több évet vesz igénybe. Ez az átállás 2024-ben kezdődik meg igazán.

7. A nagyobb léptékű légszennyezési engedélyeztetés kényes ügy lesz

Egy MegaCampus mértékű tartalék energiaellátás kialakítása bonyolult lehet. Ez a kérdés valószínűleg Marylanden túl is érezhető lesz, ahol egy állami szintű szabályozási döntés 2023-ban vitát váltott ki.

Az Aligned Data Centers lemondta a Frederick megyében található Quantum Loophole kampuszra tervezett fejlesztést, miután a Maryland Public Service Commission 70 MW generátorkapacitásra korlátozta a vállalatot, az Aligned által kért 168 MW helyett. Az egyik kérdés az volt, hogy az adatközpontok generátorait energiatermelő erőműként kell-e szabályozni, vagy pedig egyedi tartalék áramellátó egységként.

Mivel a megakampuszok egyre jobban terjednek, a marylandi vita korai jelzése lehet az elkövetkező konfliktusoknak. A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásával és az éghajlatváltozással kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt a levegőminőségért felelős hatóságok óvatosak az új dízelkapacitásokkal szemben. Az adatközpontok ipara keményen dolgozik a tartalék energiaellátás környezetbarátabb lehetőségein, de a dízel valószínűleg továbbra is központi szerepet játszik majd, amíg ezek az új technológiák készen nem állnak az új digitális szükségletek kielégítésére.

2020-ban a Microsoft bejelentette, hogy 2030-ra megszünteti a dízelüzemanyag-függőségét. Alternatívákat dolgoznak ki, többek között bioüzemanyagokat, hidrogén üzemanyagcellákat és nagyméretű lítium-ion akkumulátorokat. E megoldások többsége egyelőre csak kis léptékben került bevezetésre.     

Addig is az adatközpont-üzemeltetők tisztázni szeretnék az alapszabályokat. Wes Moore marylandi kormányzó törvényjavaslatot tervez az adatközpontok besorolásának meghatározására.

“Úgy gondoljuk, hogy annak meghatározása, hogy mi az erőmű és mi nem, csökkenti a szabályozási bizonytalanságot, amely hátráltatja az adatközpontok fejlesztését Marylandben” – mondta a Quantum Loophole vezérigazgatója, Josh Snowhorn a Capacitynek.

8. A helyszín kiválasztása optimalizálja a zöld megakampuszokat

Változnak a helyszínválasztási követelmények, ezért új helyeken látunk majd adatközpontokat. Ez a DCF egyik központi tézise a 2015-ös indulási kiáltványuk óta.

A Zöld MegaCampus a telephelyválasztás új, divatos formai követelménye. Ezek a projektek több száz megawattnyi megújuló energiát, több száz hektárnyi földterületet és újrahasznosított vízhez való hozzáférést igényelhetnek. Ahogy a kritériumok egyre szigorúbbak, a megfelelő ingatlanok megtalálása egyre nehezebbé válik, különösen a kulcsfontosságú piacokra jellemző energia- és vízhiány miatt.

Az energiaellátáshoz való hosszú távú hozzáférés – különösen a hyperscale szolgáltatók által áhított megújuló energiaellátáshoz – a helyszín kiválasztásakor a legfontosabb szempont. Ez a főbb adatközpont-piacokon a fejlesztési tevékenységet a helyi hálózathoz átviteli kapacitással rendelkező új részpiacok felé tereli. A bőséges földterülettel és energiával rendelkező másodlagos piacok előtt is megnyílik a lehetőség, hogy több adatközpont-projektet működtessenek.

A fenntarthatóság olyan helyszíneket is igényel, amelyek helyi termeléssel vagy a nagykereskedelmi piacokhoz való hozzáféréssel könnyen elérhetővé teszik a megújuló energiát. A vízkérdések is fontos szerepet játszanak. Egy példa erre: A Crane Datacenters az oregoni kampuszát Forest Grove-ban, Hillsborótól nyugatra építi, ahol egy vízkezelő üzem újrahasznosított vizet biztosíthat a hűtéshez.

További változások várhatóak. A Schneider Electric egy nemrégiben megjelent tanulmányában megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia kapacitásának 95%-a ma már a hálózat bázisában, az adatközpontokban és a HPC-létesítményekben található. A következő öt évben a Schneider előrejelzései szerint az AI-kapacitás egyre inkább elosztottá válik, mivel az elosztott számítások iránti igény a munkaterhelések 50%-át a peremadatközpontokba helyezi át.

Ha a Schneider-nek igaza van, az adatközpont-ipar AI-alapú átalakulása továbbra is gyorsan és nagy léptékben fog fejlődni.