Miközben Ukrajnában újraformálódik a hadviselés, és a Szilícium-völgy versenyt fut mesterségesintelligencia-előnyének megőrzéséért, Kína akkumulátorgyártási dominanciája jóval az autóiparon túl is riadalmat kelt.
Észak-Virginia úgynevezett „adatközpont-folyosójában” repülőgéphangár méretű, ablak nélküli épületek működtetik Amerika mesterségesintelligencia-iparát, amely versenyfutásban áll Kínával. Ezek az adatközpontok azonban egyre inkább éppen Amerikának a geopolitikai riválisától, Kínától függenek egy létfontosságú technológia terén: az akkumulátorok miatt.

Egy-egy ilyen létesítmény annyi elektromos áramot használhat, mint egy kisebb város, komoly terhelést róva a helyi elektromos hálózatokra. Még a rövid áramszünetek vagy feszültségingadozások is láncreakciót indíthatnak el, amelyek tönkretehetik az érzékeny A.I.-rendszerek számítógépes kódját.
Ennek kivédésére a technológiai óriásvállalatok több milliárd dollár értékben igyekeznek nagyméretű lítium-ion akkumulátorokat vásárolni — egy olyan területen, ahol „Kína gyakorlatilag minden ipari alkatrészben vezet” — mondta Dan Wang, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének Kína-technológiai szakértője. „Előrébb járnak, technológiailag és méretgazdaságosságban egyaránt.”
Az adatközpontoktól nem messze, a Pentagonban, katonai vezetők hasonló figyelmeztetéseket fogalmaznak meg — bár más okokból. A katonai stratégák, akik figyelemmel kísérik, hogyan formálódik át a modern hadviselés Ukrajnában, azt mondják, hogy a fegyveres erőknek milliónyi akkumulátorra lesz szükségük a jövő drónjainak, lézerfegyvereinek és számtalan más fegyverrendszerének működtetéséhez.
Ezeknek az akkumulátoroknak a jelentős része szintén Kínából származik.
Kína akkumulátorgyártási dominanciája régóta problémát jelent olyan iparágak számára, mint az autógyártás, ám ma már egyre inkább nemzetbiztonsági fenyegetésként tekintenek rá. A Govini védelmi szoftvercég adatai szerint az amerikai hadsereg jelenleg mintegy 6 000 különálló akkumulátor-alkatrész esetében támaszkodik kínai ellátási láncokra különböző fegyverprogramokban.
„A valóság rendkívül kemény” — mondta Tara Murphy Dougherty, a Govini vezérigazgatója egy nemrégiben, Kaliforniában tartott találkozón, ahol vezető védelmi és ipari tisztviselők vettek részt. „A fegyverrendszereink és katonai platformjaink 100 százalékában vannak külföldi alkatrészek.”
Kína tisztában van ezen akkumulátorok jelentőségével. Október 9-én, az egyre fokozódó kereskedelmi viták közepette Kína azzal fenyegetett, hogy korlátozza néhány legfejlettebb lítium-ion technológiájának exportját, beleértve olyan alapvető komponenseket is, mint a grafit-anódok és katódok.
A Trump-kormányzat dilemmával néz szembe.
Amikor Trump elnök hivatalba lépett, kormánya kezdetben befagyasztott több milliárd dollárnyi, a Biden-korszakból származó szövetségi támogatást az akkumulátorgyártás számára, az akkumulátorokat az elektromos járművekkel, napelemparkokkal, szélturbinákkal és más tiszta energiás technológiákkal együtt kezelve — olyan területekkel, amelyeket Trump igyekezett háttérbe szorítani. Trump elnök gúnyosan nyilatkozott az elektromos autókról, „átverésnek” nevezve őket.
Az utóbbi időben azonban a kormányzat egyre inkább felismerte, hogy az akkumulátortechnológia kulcsfontosságú számos olyan területen, amely számára kiemelten fontos, így a mesterséges intelligencia és a honvédelem terén is. Interjúk során több mint egy tucat, az akkumulátoriparban dolgozó vezető, lobbista, katonai szakértő és a kormányzathoz közel álló forrás mondta el, hogy a Fehér Ház egyre nagyobb érdeklődést mutat egy Kínától független hazai akkumulátoripar kiépítése iránt.
Az ügyet ismerő három forrás szerint az elmúlt hetekben a Fehér Ház magas szintű egyeztetéseket tartott az akkumulátor-ellátási láncról. A Trump által az energiapolitika összehangolására létrehozott Nemzeti Energiadominancia Tanács akkumulátorgyártó vállalatokkal találkozott. Az Energiaügyi Minisztérium csendben engedélyezte, hogy számos, még a Biden-korszakból származó akkumulátorgyártási támogatás továbbhaladjon. Emellett nemrég bejelentette, hogy akár 500 millió dollárt biztosít akkumulátor-alapanyagokkal és újrahasznosítással foglalkozó projektekre.
A kormányzat beruházásokat is indított olyan vállalatokban, amelyek akkumulátor-alkatrészeket vagy kritikus ásványokat fejlesztenek, köztük az Eos nevű, következő generációs akkumulátorokat fejlesztő cégben. Egy kereskedelmi megállapodás részeként amerikai tisztviselők arra ösztönözték Japánt, hogy több milliárd dollárt fektessen be az Egyesült Államok akkumulátorgyártásába. Az ebben a hónapban elfogadott Nemzeti Védelmi Felhatalmazási Törvény (National Defense Authorization Act) pedig olyan előírásokat tartalmaz, amelyek korlátozzák a Pentagon akkumulátor-beszerzéseit az úgynevezett „aggályos külföldi entitásoktól” — elsősorban Kínától.
„A kormányzat azt mondja: nem szeretjük az elektromos járműveket, de szükségünk van akkumulátorokra a drónokhoz, az adatközpontokhoz és a mesterséges intelligenciához” — mondta Samm Gillard, a Battery Advocacy for Technology Transformation Coalition nevű iparági érdekvédelmi szervezet ügyvezető igazgatója és társalapítója. „Felismerték, hogy Kína fojtogató ellenőrzése az akkumulátor-ellátási lánc felett aláássa a nemzetbiztonságunkat.”
Taylor Rogers, a Fehér Ház szóvivője szerint Trump elnök „a kormányzat minden eszközét mozgósítja, hogy szorosan együttműködve biztosítsa: az Egyesült Államok globális vezetővé váljon a kritikus ásványok és az akkumulátorok gyártásában.”
Szakértők szerint azonban egy Kínától független iparág felépítése rendkívül nehéz lesz. Kína meghatározó szereplő a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorok terén, amelyeket egyaránt előnyben részesítenek az elektromos járművekben és a helyhez kötött energiatárolásban.
A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) adatai szerint 2024-ben Kína állította elő a világ lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorcelláinak 99 százalékát, valamint a fő alkatrészek több mint 90 százalékát. Ez a dominancia kiterjed az olyan nyersanyagok finomítására is, mint a lítium és a grafit, valamint azokra az alapvető komponensekre — például a katódokra és anódokra —, amelyek az elektronok mozgását biztosítják az akkumulátorokon belül.

Az Egyesült Államok rendelkezik saját lítiumlelőhelyekkel és akkumulátoros startupokkal is. Szakértők szerint azonban összehangolt fellépésre és kormányzati támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy versenyre keljenek az erősen támogatott kínai versenytársakkal. A kritikus ásványok finomítása ráadásul veszélyes ipari tevékenység, és az amerikai környezetvédelmi előírások jelentősen megdrágíthatják ezt a folyamatot Kínához képest.
Elemzők becslése szerint legalább öt évre lenne szükség ahhoz, hogy az amerikai gyártók elegendő LFP cellát állítsanak elő a belföldi kereslet kielégítésére, és ennél is jóval több időbe telne az alapvető alkatrészekhez szükséges teljes ellátási lánc kiépítése.
Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a világ Kínától való függőségét Európa Oroszországtól való földgázfüggőségéhez hasonlította. Oroszország Ukrajna elleni támadása után komoly aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Moszkva esetleg elzárja a szállításokat.
„Egy stratégiai fontosságú nyersanyag vagy technológia esetében egyetlen országra, egyetlen kereskedelmi útvonalra való támaszkodás” — mondta Birol — „mindig kockázatos.”
Ez a dilemma elmozdulást jelez a mesterséges intelligenciáért folyó versenyben, amely egyre inkább egy ország elektromos infrastruktúráján múlik — azon a képességen, hogy megbízhatóan képes-e hatalmas mennyiségű villamos energiát biztosítani az óriási energiaigényű adatközpontok számára — legalább annyira, mint a számítási chipeken.
„Az elektromosság nem pusztán közmű” — írta az A.I.-óriás OpenAI egy októberi levelében. — „Stratégiai eszköz, amely biztosítani fogja vezető szerepünket a legmeghatározóbb technológiában az elektromosság feltalálása óta.”
Az akkumulátorgyártás feletti dominancia Kína növekvő előnyének egyik kulcseleme az energiatermelés egészében, beleértve a megújuló energiaforrásokat is. Kína régóta ipari és katonai prioritásként kezeli az akkumulátorokat — mondta Dan Wang, a Hoover Intézet szakértője.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők szerint az Egyesült Államok vállalatai továbbra is vezető szerepet töltenek be a számítási kapacitás terén. Ugyanakkor egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy Kína energia-infrastrukturális előnye segítheti az országot abban, hogy megelőzze az Egyesült Államokat.
„Az A.I.-t Manhattan-terv 2.0-nak neveztem” — mondta Chris Wright energiaügyi miniszter szeptemberben, utalva az Egyesült Államok 1940-es évekbeli nukleáris fegyverfejlesztési programjára. „Ha Kína érdemben elénk kerülne a mesterséges intelligenciában, másodrendű országgá válnánk a bolygón” — tette hozzá.
Miért van szükségük az adatközpontoknak akkumulátorokra?

Az adatközpontok zavartalan működéséért felelős mérnökök a „öt kilences” megbízhatóságról beszélnek. Ez azt jelenti, hogy a létesítményeknek az idő 99,999 százalékában online kell maradniuk.
Ehhez rendkívül megbízható energiaellátás szükséges. A technológiai óriásvállalatok kapkodva próbálnak energiát szerezni földgázos erőművekből vagy meglévő atomerőművekből, amelyek a nap 24 órájában képesek működni, miközben kísérleti technológiákra is fogadnak, például kisebb moduláris reaktorokra vagy fejlett geotermikus erőművekre.
„Amit csak meg lehet szerezni, azt meg kell szerezni” — mondta Justin Gruetzner, a Burns & McDonnell adatközpont-tervező cég egyik vezetője.
Az akkumulátorok egyre kritikusabb szerepet töltenek be: a legtöbb adatközpont tartalék energiaforrásként használja őket. Áramszünet esetén az akkumulátorok azonnali áramellátást biztosítanak, amíg a földgázzal vagy dízellel működő generátorok beindulnak, segítve annak biztosítását, hogy ne vesszenek el adatok.
A mesterséges intelligencia különösen hatalmas energiaigénnyel jár. Az Electric Power Research Institute becslése szerint egy A.I.-lekérdezés nagyjából tízszer annyi elektromos energiát igényel, mint egy hagyományos internetes keresés. A hatalmas számítási teljesítmény pedig jelentős ingadozásokat okozhat az energiaigényben is.
„Az energiaellátás percenként többször is drámaian ingadozhat” — mondta Chris Brown, az Uptime Institute adatközponti tanácsadó szervezet műszaki igazgatója. Nagy léptékben ezek az ingadozások több tíz vagy akár több száz megawattot is elérhetnek, és a Microsoft kutatói szerint még az elektromos hálózati infrastruktúrát is károsíthatják.
Még az egészen kis zavarok is vezethetnek az úgynevezett „csendes adatkorruptálódáshoz” (silent data corruption) — egyre nagyobb aggodalomra okot adó jelenséghez, amikor az A.I.-hardverek számítási hibákat produkálnak. Egy kísérlet során „egy ilyen csendes adatkorruptálódási hiba konkrétan tönkretette a modellt” — mondta Jeffrey J. Ma, a jelenségről szóló tanulmány vezető szerzője.
A lítium-ion akkumulátorok – amelyek gyártását Kína uralja – egyre elterjedtebbé válnak. Februárban a Google bejelentette, hogy több mint 100 millió akkumulátorcellát telepített adatközpontjaiban, és megkezdte a dízelgenerátorok akkumulátorokra történő cseréjét. A Microsoft közölte, hogy 2030-ra teljesen kiváltaná a dízel üzemanyag használatát adatközpontjai tartalékenergia-ellátásában, környezetvédelmi céljai elérése érdekében.
Akkumulátorok és a háború realitásai
Az ukrajnai háború borzalmaiból levonható egyik tanulság egy nyomasztó felismerés: a jövő katonai ereje az akkumulátorokon nyugszik.
Számos harctéri drón lítiumakkumulátorral működik, amelyek Kínából származó anyagokra és technológiára támaszkodnak. Ukrajnán belül a kínai exportkorlátozások a védelmi elemzők szerint lelassították a gyártást, és megháromszorozták egyes alkatrészek árát.
„Minden egyes kínai exportkorlátozás 2022 óta közvetlenül visszahatott a harctérre” — mondta Catarina Buchatskiy, a katonai technológiára szakosodott Snake Island Institute védelmi szakértője. Hozzátette: az Egyesült Államok hamarosan hasonló problémával szembesülhet, mivel azok az alkatrészek, amelyek beszerzésével Ukrajna küzdött, „mélyen be vannak ágyazva a nyugati védelmi programokba”.
A lézerfegyverek, kézi rádiók, éjjellátó készülékek, műholdak és drónok mind fejlett akkumulátorokat használnak. Egy átlagos katona egy szokásos, 72 órás járőrözés során akár 11–12 kilogrammnyi akkumulátort is magával cipel.
A lopakodó járművek, a pilóta nélküli rendszerek, az elektronikai hadviselés és a kis műholdakból álló konstellációk felé történő elmozdulás jelentősen megnövelte a keresletet — mondta Jeffrey Nadaner, aki az első Trump-kormányzat idején az iparpolitikáért felelős helyettes védelmi államtitkár volt. Az amerikai akkumulátoripar megerősítése szerinte olyan léptékű erőfeszítést érdemel, mint amilyen az Apollo űrprogram volt.
A Pentagon is figyelemmel követi az eseményeket. A 2025-ös Nemzeti Védelmi Felhatalmazási Törvény (National Defense Authorization Act) új akkumulátorstratégia kidolgozását írta elő, és az idén közzétett egyik fehér könyvben a Védelmi Logisztikai Ügynökség (Defense Logistics Agency) azt hangsúlyozta, hogy a minisztériumnak az akkumulátortechnológiát küldetéskritikus fontosságúként kell kezelnie.
Elaine K. Dezenski, a Foundation for Defense of Democracies geopolitikai kockázatokkal és ellátásilánc-biztonsággal foglalkozó szakértője így fogalmazott:
„Amikor a gyártás és a honvédelem jövőjére gondolunk, valamint arra, miként kellene védenünk a kritikus ellátási láncokat, a chipek az agyat jelentik, az akkumulátorok pedig a szívet.”
Akkumulátorgyártók Washingtonban

2024-ben a Group14 Technologies nevű startup 200 millió dolláros támogatást nyert el a Biden-kormányzattól egy Washington állambeli, Moses Lake városában épülő gyár létrehozására. Az üzem célja egy, a grafitot helyettesítő anyag előállítása — a grafit ugyanis kulcsfontosságú alapanyag, amely jelenleg döntően Kínából származik. Miután Trump elnök hivatalba lépett, a Group14 támogatása elakadt, mivel a kormányzat szélesebb körű intézkedéseinek részeként befagyasztotta a zöldenergiával kapcsolatos finanszírozásokat.
Egy átfogó felülvizsgálatot követően az Energiaügyi Minisztérium engedélyezte, hogy számos akkumulátorgyártási támogatás továbbhaladjon, „mert a kormányzat felismerte, hogy ez nem bal- és jobboldali kérdés, nem zöld kontra nem zöld vita” — mondta Rick Luebbe, a Group14 vezérigazgatója.
Ennek ellenére — tette hozzá — a Group14 által épített üzemek csak a kínai alapanyagok töredékét lesznek képesek kiváltani. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok versenyre keljen Kína ipari támogatásaival, Washingtonnak többet kellene tennie. „Nagyobb a tolerancia az akkumulátorprojektek iránt. Amit nem látok, az a valódi beruházás” — fogalmazott.
Más akkumulátorgyártó vállalatok is észlelték a kormányzat nyitottabb hozzáállását. „A Biden-kormányzatnak tetszett a fenntarthatósági narratívánk” — mondta Judy Brown, a South32 külső kapcsolatokért felelős vezetője. A vállalat szövetségi támogatást kapott egy arizonai mangánbánya fejlesztésére — a mangán szintén kulcsfontosságú akkumulátor-alapanyag. „A Trump-kormányzatot viszont a nemzetbiztonsági történet érdekli.”
Szakértők szerint kulcskérdés, hogy az Egyesült Államok képes-e fenntartható hazai iparágat működtetni, miközben az elektromos járművek eladásai lassulnak — részben Trump elnök politikáinak hatására.
A Trump-kormányzat tisztviselői „enyhítettek a hangnemükön az akkumulátorokkal kapcsolatban” — mondta Noah Gordon, a Carnegie Endowment for International Peace fenntarthatósági és geopolitikai szakértője. „De a politika továbbra is inkonzisztens az elektromos járművekkel szembeni ellenségessége miatt. Egyszerre próbálják ösztönözni az akkumulátorgyártást, miközben aláássák a legnagyobb keresleti forrásokat.”
Forrás: The New York Times, Hiroko Tabuchi, Brad Pulmer, Harry Stevens

