befektetés

Befektetési lehetőségek a feltörekvő adatközpont-gazdaságban

Befektetési lehetőségek a feltörekvő adatközpont-gazdaságban

Befektetési lehetőségek a feltörekvő adatközpont-gazdaságban 2560 1440 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

A magánbefektetők az utóbbi években sorra felvásárolták az adatközpontokat, de a szektor értékláncának más befektetési lehetőségei is figyelmet érdemelnek.

A cikk a McKinsey-n megjelent angol nyelvű cikk fordítása, szerzői Srini Bangalore és Bhargs Srivathsan.

Az adatközpontok iránti robbanásszerű kereslet vonzza a befektetők figyelmét, legyen szó növekedési tőkére, felvásárlásra, ingatlanra, vagy infrastruktúrára szakosodott befektetőről. Az USA piacán a kereslet, az energiafogyasztás alapján mérve 2022-ben még csak 17 gigawatt (GW) volt, azonban a McKinsey elemzése szerint 2030-ra várhatóan eléri a 35 GW-t (1. ábra). A globális piac körülbelül 40 százalékát az Egyesült Államok teszi ki.

Az adatközpontokat általában nagyvállalatok (például felhőszolgáltatók, bankok vagy távközlési vállalatok) vagy úgynevezett kolokációs vállalatok birtokolják és üzemeltetik. Az előbbiek saját felhasználásra, az utóbbiak pedig bérbe adják a területet, amihez hálózati kapacitást, áramot valamint a szerverek hőmérsékletét szabályozó hűtőberendezéseket is biztosítanak. A bérlők pedig hozzák a saját IT-felszerelésüket. Az adatközpontok egyrészt a stabil, rendszeres cash-flow, másrészt az alacsony kockázatú hozamok miatt vonzzák a befektetők figyelmét. 2021-ben 209 adatközponti ügylet zajlott le, összesen több, mint 48 milliárd dollár értékben. Ez 2020-hoz képest mintegy 40 százalékos emelkedést mutat, ekkor a szerződések értéke 34 milliárd dollár volt. 2022 első félévében 87 szerződést kötöttek, 24 milliárd dollár összértékben. 2015 és 2018 között a magánbefektetők tették ki az ügyletek értékének 42 százalékát. Ez az arány 2019-től 2021-ig 65 százalékra emelkedett, és 2022 első félévében már több, mint 90 százalék volt.

Ennek a trendnek azonban számos korlátozó tényezője van. Először is, a magasabb kamatlábak növelik az ügyletek finanszírozási költségeit, bár ez nem csak az adatközpontok esetén igaz. A kolokációs vállalatok előretekintő P/E (price/earnings) ráta mutatói viszonylag magasak voltak, ezt pedig tovább fokozta a magánbefektetők és a terjeszkedni kívánó kolokációs cégek közötti versenyt a potenciális felvásárlási célpontokért.

Ezenkívül a kolokációs vállalatok működési nyereségére óriási nyomást helyeznek az olyan prominens felhőszolgáltatók, mint például az Amazon Web Services vagy a Google Cloud. Ezek hosszú ideje nagy ügyfelei a kolokációs vállalatoknak, de közben felépítették a saját központjaikat is. Ennek eredményeként rövidebb távú szerződéseket kötnek és a megerősödött tárgyalási pozíciójuknak köszönhetően kedvezőbb bérleti feltételeket tudnak kikényszeríteni. Ráadásul, ha ez a stratégia azt jelenti, hogy a kolokációs vállalatok már nem lesznek hosszú távú adatközpont-tulajdonosok és üzemeltetők, hanem inkább fejlesztők, a piac megnyílik a többi versenytárs számára is. Az ingatlancégek például éppúgy építhetnek vagy bérbe adhatnak ingatlanokat, hogy aztán a bérlők berendezhessék és használhassák hasonló célokra.

De ez a forgatókönyv nem jelenti azt, hogy a szektorból hiányoznának az értékteremtő befektetési lehetőségek. Ahogyan azt az 1. ábra mutatja, a kolokációs vállalatoknak továbbra is erős pozíciójuk lesz a piacon. A hyperscale adatközpontoknak továbbra is szükségük van rájuk a gyorsan növekvő kereslet kielégítése érdekében és a kisebb vállalkozások is számolnak a szakértői szolgáltatásaikkal. Ez segít megmagyarázni, miért verseng három befektetői csoport a Global Switch felvásárlásáért. Mégis, sok befektető nem feltétlenül vette figyelembe a bonyolult értéklánc beszállítói lehetőségeit. A következőkben megmutatjuk, hol érdemes nézelődniük a befektetőknek.

Az adatközpontoknak négy fő összetevőjük van: maga az épület; az ipari berendezések, ideértve a gépészeti, elektromos és vízellátó berendezéseket; az IT hardver; és a szoftver. Vannak továbbá lehetőségek az adatközponti műveletek, az épületek és IT-szolgáltatások – például a hosting és az infrastruktúra szolgáltatások – kezelésében. A potenciális befektetések a teljes értékláncban megtalálhatók, de eme négy területen a kereslet különösen magas (és nincs párosítva a kínálattal), vagy az innováció különösen valószínűvé teszi az értékteremtést.

Fenntartható (vagy zöld) energia

Az adatközpontok nagy energiafogyasztók – egy hyperscale adatközpont akár 80 000 háztartásnak megfelelő energiát is felhasználhat. Az adatközpontok fenntarthatóvá tételére irányuló nyomás tehát nagy, és néhány kormányzati és szabályozó szerv az újonnan épített adatközpontokra fenntarthatósági feltételeket ír elő. Ez a fejlemény lehetőségeket teremt a befektetők számára, hogy az adatközpontokat karbonmentes energiaellátáshoz juttassák.

Valójában a megújuló energia használata a hyperscale adatközpontok stratégiájának kritikus eleme. A szén-dioxid kibocsátási korlátozásnak köszönhetően például az Apple, a Google és a Meta már 2020-ra teljesen karbonsemlegesek voltak. Ők és más hyperscale szolgáltatók elkötelezték magukat amellett, hogy kizárólag szénmentes energiát fognak használni 2030-ra. A kolokációs vállalatok is nyomás alatt vannak, hogy elérjék a fenntarthatósági célokat. Egy hyperscale adatközpont korábbi vezetője elmondta nekünk, hogy a kolokációs vállalatok fenntarthatósági mutatói fontos döntési szempontot jelentettek a kiválasztásuk során.

A szénmentes energia célok eléréséhez az adatközpontok tulajdonosai zöldáram-vásárlási megállapodásokat (PPA – Power Purchase Agreement) kötnek a megújuló energia szolgáltatókkal. Közben a hyperscale szolgáltatók a magas árak miatt megkezdték a megújuló energiatermelő erőművek finanszírozását. Például az Egyesült Királyságban az Amazon támogatta a Scottish Power szélerőművét, aminek a teljes, 50 megawattos (MW) energia kibocsátását fel is vásárolja.

Azonban ezek a lépések nem elegendőek, ha a kizárólag megújuló energia használata a végső cél. Az első probléma az időszakosság. A napenergia csak nappal termelődik, a szélerő pedig időjárástól függ, így a megújuló PPA-ból származó energiát gyakran kiegészítik fosszilis tüzelőanyag készletekkel. Egy új megoldás a “non-stop” PPA, amely az elektromos energiafogyasztás minden óráját szénmentes ellátással és – ami meglehetősen fontos – tárolt megújuló energiával kombinálja. Ezek a szerződések magasabb áron jönnek létre, főleg azért, mert a jelenlegi tárolási technológiák meglehetősen drágák. A szél, a nap és a lítiumion (Li-ion) akkumulátor tárolását kombináló rendszerből származó elektromos energia egységköltsége átlagosan meghaladja a 200 dollárt megawattóránként. A hosszú távú tárolási megoldások, amelyek hidrogént és zöld-amónia-energiát használnak, ezt akár 100 dollár alá is csökkenthetik, de ezek a technológiák viszonylag korai fejlesztési szakaszban vannak. A tartalékenergia is egy probléma, mivel sok adatközpont még mindig dízelgenerátorokat használ áramkimaradások idején. A Li-ion akkumulátorok a legfejlettebb szénmentes tartalék megoldást jelentik, de hosszú távon drágának bizonyulnak.

Mindez lehetőségeket kínál a befektetőknek. Nem minden kolokációs szolgáltatónak van erőforrása ahhoz, hogy megújuló energiát szerezzen be PPA-k vagy energiatermelő üzemek finanszírozása által. Azok a befektetők, akik kisebb adatközpontokkal rendelkeznek, összevonhatják vásárlói erejüket az energia beszerzésének és tárolásának optimalizálása érdekében. Továbbá érdemes fontolóra venni a megújuló energiatermelő erőművekbe történő befektetést, amely a kisebb szereplőkből álló egységeket tudná kiszolgálni.

További potenciál rejlik a technológiai és kutatás-fejlesztési befektetésekben. Ezek magukban foglalhatják a stabilabb megújulóenergia-technológiákat és forrásokat (például geotermikus és hullámenergiát) annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a karbonmentes tartalékenergia és tárolási megoldásokat. A befektetők akár azt is felajánlhatják, hogy az új megoldásokat a saját adatközpontjaikban tesztelik.

Hűtés és energiafogyasztás

A klímaváltozás, a kiszámíthatatlan időjárás, az adatközpontok szénkibocsátásának csökkentésére gyakorolt nyomás, valamint az egyre erősebb számítógépek mind-mind befektetési lehetőségeket kínálnak a hűtési és energiahatékonysági technológia területén az adatközpontok számára.

Az adatközponti berendezések hatékony működéséhez – amelyek gyakran több ezer szerverből állnak – hűtésre van szükségük. Valójában az adatközpont kapacitását az határozza meg, mennyire hatékonyan képes hűteni a szervereket – minél szorosabban rakhatók egymásra és egymás mellé, annál jobban ki van használva az adott terület. A hatékony hűtés tehát az adatközpont jövedelmezőségének kulcsfontosságú tényezője. A hűtés az adatközpont energiafogyasztásának körülbelül 40 százalékát teszi ki. A túlmelegedésből adódó leállás költsége pedig nagyon magas lehet.

A hűtési technológia az elmúlt évtizedben gyorsan fejlődött. A legtöbb nagy adatközpont az egész helyiségeket hűvösen tartó régi légkondicionáló rendszereket sorokon belüli vagy örvényszivattyús fűtésen alapuló hűtési konstrukciókkal váltotta fel: a szerverek által kibocsátott hőt ventilátorok vonják el, majd vízzel vagy hűtőközeggel hűtik. Sőt, igazából még ennél is jobb teljesítményre van szükség, mert a mai fejlettebb rendszereknek a globális felmelegedés miatt további nehézségei adódhatnak a hőmérséklet szabályozásában. Például a 2022-es nyári hőhullám idején Európában mind a Google, mind az Oracle tapasztalt leállásokat.

A nagyobb számítási teljesítmény és az innovatív chipkialakítások is növelik a hűtőrendszerek iránti igényt, mivel növelik a teljesítménysűrűséget: a rackszekrényekben működő berendezések energiafogyasztását. Átlagos teljesítménysűrűségük az elmúlt hat-hét év során több mint kétszeresére nőtt, és továbbra is emelkedik. Egyetlen rack teljesítménysűrűsége akár 20-30 kilowatt is lehet magas teljesítményű környezetekben. A térbeli korlátok, különösen a városi területeken található kisebb edge-computing adatközpontok esetében, tovább növelik a nagyobb teljesítménysűrűséggel bíró rendszerek iránti igényt.

Az adatközpontoknak hatékonyabban is kellene használniuk az energiát. Az energiafelhasználási hatékonyság (Power Usage Effectiveness, PUE) – az adatközpontban lévő számítástechnikai berendezések által felhasznált energiamennyiség a teljes energiafogyasztáshoz viszonyítva – jelentősen csökkent a 2007-es szinthez képest, de az elmúlt évtizedben a trend ellaposodott (2. ábra). Még a fejlett hűtőrendszereket és technológiákat alkalmazó hyperscale vállalatok is nehezen tudnak ezen a téren jelentős javulást elérni: például a Google adatközpontjaiból jelentett PUE csak kis mértékben csökkent az elmúlt hét-nyolc évben.

Hűtési és energiahatékonysági technológiák

Ezen kihívások kezelésére a vállalatok többféle technológiát fejlesztenek és vezetnek be, ideértve a merítéses hűtést, a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást, valamint a hulladékhő felhasználását. Azonban továbbra is jelentős befektetésre van szükség mind a kutatás-fejlesztéshez, mind az általános bevezetéshez. Néhány esetben valószínűleg a teljes értékláncban való együttműködésre lesz szükség: például a teljes mértékű merítéses hűtés, amely a szervereket egy hűtőfolyadékba meríti. Változtatásokat igényelhet a chip-csomagolásban; a szerverek fizikai kialakításában; az épületek elrendezésben, az anyagokban és a tervezésben; valamint a gépészeti, elektromos és vízellátási rendszerekben is. Egy adatközponti eszközökkel rendelkező befektető vertikálisan integrálhatja az értéklánc elemeit, például egy hűtéstechnológiai vállalatba történő befektetéssel, hogy meggyőződjön a koncepcióról és tesztelje a megoldást.

Előregyártott és moduláris adatközpontok építése

Az új adatközpontok iránti növekvő kereslet potenciális befektetési lehetőségeket teremt az előregyártott és moduláris (prefabrication and modular, PFM) szektorban, ami meglehetősen fragmentált. A Synergy Research Group adatai szerint 2022-ben a hyperscale cégek önmagukban mintegy 9 milliárd dollárt különítettek el kapacitásbővítésre – és ez az összeg várhatóan évente legalább 4 százalékkal fog nőni 2030-ig (3. ábra). Ez a terv azonban több akadályba is ütközik: a szűk munkaerőpiac, az ingadozó nyersanyagárak, a magas infláció, és az akadozó ellátási láncok miatt az építési projektek globális beruházási költségei 2020 óta legalább 6 százalékkal emelkedtek.

Ezért a hyperscale vállalatok egyre inkább PFM megoldásokhoz fordulnak, amelyek lehetővé teszik, hogy az építési folyamat egyes részei külső helyszínen történjenek. Ha jól csinálják, a PFM nemcsak csökkenti az építési időt, hanem csökkenti a költségeket, javítja a biztonságot, a minőséget és a fenntarthatóságot is, mivel több munka zajlik ellenőrzött gyártási környezetben. Egy vállalat nemrégiben 20 százalékkal csökkentette egy Európában épült 45 MW-os létesítmény építési költségeit és 17-ről 11 hónapra csökkentette az építési időt az előregyártott épületelemek, valamint az elektromos és hűtőrendszerek modularizált elemeinek felhasználásával.

Négyféle előregyártott vagy moduláris megoldás létezik:

  • szerkezeti és építészeti komponensek előregyártása, például beton gerendák, falak, födémek, homlokzatok és földalatti csatornák
  • csúszótalpas gépészeti, elektromos és vízellátási berendezések: fém állványok (rack-ek) a gépészeti, IT, elektromos és hűtő komponensek és rendszerek felszereléséhez és összekötéséhez
  • zárt gépészeti, elektromos és vízellátási modulok, amelyek ugyanolyan típusú berendezéseket rögzítenek és csatlakoztatnak, de egy szekrényben
  • integrált “all-in-one” adatközpontok: kulcsrakész adatközpontok, amelyek csak kisebb létesítmények esetében lehetségesek (1,0-tól 1,5 MW-ig).

Néhány vállalat részegységeket gyárt, mások integrálják azokat. Néhány jól ismert szereplő szolgál ki számos iparágat; mások kifejezetten adatközponti üzemeltetőkkel dolgoznak együtt. Startupok hosszú sora ennek az iparágnak csak egy kis szeletére összpontosít. Túl kicsik ahhoz, hogy nagyvállalatokat szolgáljanak ki, és ez vissza is tartja a keresletet. Azok a befektetők, akik PFM-komponensek gyártásába vagy integrálásába fektet, segíthetnek ezeknek a startupoknak kiterjeszteni hatókörüket és javítani a méretgazdaságosságon.

Edge computing (vagy peremhálózati számítás)

Bár a vállalatok gyorsan helyezik át munkájuk jelentős részét a nyilvános felhőkbe, egyre jobban tisztában vannak azzal is, hogy mit ne tároljanak ott. Az olyan alkalmazások (például önvezető járművekben használtak), amelyek valós idejű felismeréseket igényelnek nagyon alacsony késleltetéssel, jobban megvalósíthatók lehetnek adataik forrásának közelében. A nyilvános felhőbe vagy a felhőből való nagy adatmennyiségek továbbításának költségei is az edge computing irányába billentik a mérleg nyelvét. Ugyanígy az adatvédelmi és tartózkodási szabályozások is, amelyek megkövetelik, hogy bizonyos típusú adatokat a keletkezési helyük közelében tároljanak.

Mindez megmagyarázza az edge computing piac növekedését. Az IDC szerint a vállalatok és szolgáltatók edge computing-hoz szükséges hardverre, szoftverre és szolgáltatásokra fordított kiadásai 2022-ben várhatóan világszinten elérik a 176 milliárd dollárt. (14,8 százalékos növekedés az előző évhez képest), 2025-ben pedig 274 milliárd dollárt.

Két befektetési lehetőség emelkedik ki az adatközpontokkal kapcsolatban. Az első az ingatlan. Az edge computing iránti keresletet kisebb adatközpontoknak kell kielégíteni, amelyek gyakran az ügyfelekhez közeli, városi területeken találhatók, nem pedig távoli helyeken lévő hatalmas létesítményekben. A második a technológia. Az edge computing-hoz szükséges tech stack elemei (hardver, csatlakoztathatóság, platformok, szoftverek) nem újak. A kihívás az, hogyan telepítsük és tervezzük azokat, például hogyan lehet a mesterséges intelligencia képességeit behozni, vagy hogyan telepítsük és kezeljük a platformokat.

Nem meglepő módon a nagy edge szolgáltatók (például a hyperscale szolgáltatók, telekommunikációs vállalatok és a nagy rendszerintegrátorok) felvásárolják a terület startupjait, vagy legalábbis befektetnek ezekbe a vállalkozásokba. 2022 márciusában például a T-Mobile 40 millió dollárt fektetett a Spectro Cloudba, hogy elősegítse az innovációt a Kubernetes kezelésében. Áprilisban a Google Cloud felvásárolta a MobiledgeX-et, egy edge computing eszközök kezelésére specializálódott céget. Azok a magánbefektetők, akik érdeklődnek az adatközpontok iránt, fontolóra vehetik az edge computing technológiába való befektetést is.

Ahogyan növekszik az adatközpontok iránti kereslet, úgy továbbra is lehetőség marad befektetni az azokat üzemeltető vállalatokba vagy kolokációs szolgáltatókba. Ugyanakkor vonzó lehetőségek rejlenek az adatközpontok értékláncának más részein is. A befektetők összpontosíthatnak egyes elemekre (például zöld energiatermelésre vagy a merítéses hűtésre) vagy befektethetnek olyan területeken, ahol ezek az elemek egymást ötvözik: ilyen lehet például a moduláris megoldások az edge adatközpontok számára, vagy a karbonmentes edge adatközpontok. Azok a befektetők, akik már rendelkeznek adatközpontokkal, fontolóra vehetik az értéklánc kritikus elemeinek vertikális integrációját is.

Néhány területen, például a zöld energiabeszerzés vagy a hűtési megoldások terén, nő a befektetési tevékenység. Azonban ezek még mindig messze vannak a mainstreamtől, jelentős kiaknázatlan potenciált hagyva maguk után. Mivel a kockázat/jövedelem profilok különböznek egy adatközpont felvásárlásához képest, ezek a területek valószínűleg más befektetői csoportokat vonzanak, attól függően, hogy milyen befektetési célokat tűztek ki. Amiatt, hogy az adatközpontok ilyen fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, érdemes az egész értékláncot figyelembe venni.

A szerzőkről:

Srini Bangalore és Bhargs Srivathsan a McKinsey Bay Area irodájának partnerei; Arjita Bhan tudásszakértő a Waltham massachusetts-i irodájában; Andrea Del Miglio a milánói iroda vezető partnere; Pankaj Sachdeva a philadelphia-i iroda partnere; Vijay Sarma a londoni iroda vezető szakértője; Raman Sharma a torontói iroda társult partnere.

A szerzők köszönetüket fejezik ki Katy Bartlettnek, Luca Bennicinek, Marcel Brinkmannak, Vladimir Cernavskisnek, Rishi Guptának, Arpit Kaur-nak, Matt Lindermannek, Andrew Mullinnak, Shaila Narangnak, Jakob Österbergnek, Nick Padgettnek, Jürgen Sailernek, Lorraine Salazarnak, Nestor Sepulvedanak, Shashank Singhnek, Even Skjellaugnak, Christoph Sohnsnak, Adithya Sukumarnak, Shally Venugopalnak és Philippe Wrobelnek a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségükért.