adatközpont projektmenedzsment

Hibák, amelyeket elkerülhetünk: az adatközponti projektek tanulságai

Hibák, amelyeket elkerülhetünk: az adatközponti projektek tanulságai 1200 630 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

Folytatjuk interjúsorozatunkat a H1 Systems-es munkatársakkal, azonban egy újítást is bevezetünk: egyszerre két kollégával beszélgetünk, együtt feltárva egy terület mélységeit, más-más szemszögből. Aktuális témánk az adatközpont projektmenedzsment. Itt kelnek életre az adatközpontok, a nagy gonddal előállított tervek itt válnak valósággá. Ez természetesen nem kevés buktatóval jár együtt. Arról, hogy mire érdemes figyelni, és mik a szakma szépségei, a H1 Systems két projektmérnökével, Hunor Tamással és Szakál Attilával beszélgettünk.

Meséljétek el röviden, hogy mi történik, amikor hozzátok kerül egy projekt! Mely ponton kapcsolódtok be?

Hunor Tamás: Egy nagyobb projekt kezdetén  átadási megbeszélést tartunk a sales csapattal. A következő lépés a helyszíni bejárás, majd feldolgozzuk a műszaki leírást. Ezt követően a főbb alkatrészek (villamosságban az UPS-ek, elosztók, gépészetben pedig a hűtőgépek, sorhűtők, szekrényklímák) beszerzési idejét kell megvizsgálni, mivel ezek határozzák meg a projekt ütemtervét. Ezután jön az alvállalkozók kiválasztása, ekkor több ajánlatot kérünk be, hogy a legjobb ár-érték arányt érhessük el. Nélkülözhetetlen a gépészeti és elektromos csapatok közötti együttműködés hogy elkerüljék az ütközéseket és biztosítsák a projekt zavartalan előrehaladását. Attila a felelős a projektmenedzsment gépészeti oldaláért, én pedig az elektromosért.

Szakál Attila: A másik fontos referenciapont számunkra a tervezés. Általában saját, a H1 Systems tervezőcsapata által készített tervekkel dolgozunk. Például a BTDC svédországi projektünk is saját tervezésű volt, és rendkívül sikeresnek bizonyult. Visszatérve a tervezésre: az adatközponti projektekben két fő megközelítést alkalmaznak: a Design and Build módszert és a hagyományos, kész tervekből történő kivitelezést. A Design and Build módszer egy viszonylag új megközelítés, amely során a tervezés és az építés párhuzamosan zajlik. Ez a módszer segít minimalizálni az eltéréseket és a problémákat, mivel a tervezés 3D-ben történik, így a különböző szakágak közötti lehetséges nézeteltéréseket már a tervezési fázisban felismerik és megelőzhetik. Például, ha a csövek és kábeltálcák nyomvonalát előre meghatározzák, az segít a munkafolyamatok összehangolásában és a későbbi zavarok elkerülésében. A hagyományos módszer esetében a kivitelezés már meglévő, kész tervekből történik, ami kevésbé rugalmas a tervezési fázisban felmerülő problémák kezelésére. Mindkét módszer esetében a siker kulcsa a jó tervezés, az ütemterv betartása, a szükséges anyagok időben történő beszerzése és a megfelelő ütemezés, összehangolva az összes szakági munkát.

A világ egyik legenergiahatékonyabb adatközpontja: BTDC

A H1 Systems tervezte és építette a svédországi Boden Type One adatközpontot (BTDC) a svéd kutatóintézet, a RISE számára, az EU Horizon 2020 kezdeményezés keretében.  A Boden Type DC újítása abban rejlik, hogy az energetikai folyamatokat átfogó módon közelíti meg, figyelembe véve a cloud és elosztott informatikai rendszerek speciális igényeit. Ezáltal biztosítja a megváltozott rendelkezésre állási követelményeknek való megfelelést, miközben kihasználja a helyszínválasztásban rejlő előnyöket.


Hogyan kezdődik el a kivitelezés, és ennek során hogyan érvényesül nálatok a szakági összhang és a holisztikus megközelítés?

Hunor Tamás: A kivitelezési folyamat az alkatrészek megérkezése után indul el. Az első lépés a nyomvonal kialakítása, amely magában foglalja a kábeltálcák telepítését a mennyezetre vagy az oldalfalra. Ezt követi a kábelek behúzása, amelyeket később a gépészeti és elektromos rendszerekhez csatlakoztatnak. Fontos, hogy először a gépészeti rendszerek álljanak össze, mivel ezek határozzák meg az elektromos rendszer szükséges teljesítményét.

Ha a gépészeti rendszerek adatai nem pontosak, az hibákhoz vezethet az elektromos rendszer tervezésében, ami akár a hűtőgépek működését is gátolhatja. Ezért kiemelten fontos, hogy a gépészeti adatok precízek legyenek, hogy az elektromos rendszert helyesen lehessen megtervezni és kivitelezni.

Mi történik a folyamat legvégén, hogy történik az átadás, milyen utolsó simításokat végeztek el?

Szakál Attila: Rendkívül fontos a hűtési rendszer beszabályozása és a hőterhelés megfelelő (valós/beépített IT hőterhelésnek megfelelően) eloszlása. Ennek sikerességét záráskor stresszteszttel ellenőrizzük. A stresszteszt során hordozható fűtőberendezésekkel terheljük a helyiségeket, hogy ellenőrizzük, a hűtési rendszerek képesek-e megfelelően kezelni a maximális hőterhelést, illetve a részterheléseket is. Ha a hőeloszlás nem megfelelő, előfordulhat, hogy az egyik folyosó túlmelegszik, míg a másik túlhűl, ami az IT berendezések károsodását okozhatja.  A rendszer megfelelő beállítása szelepekkel, jól kiválasztott csőátmérőkkel és szivattyúkkal történik, hogy minden fogyasztó megfelelő hűtést kapjon. A stressztesztek során figyeljük, hogy a rendszer mennyi idő alatt ér el kritikus hőmérsékleteket, és mennyi idejük van a technikusoknak beavatkozni a hibák kijavítására. Ez biztosítja, hogy a rendszerek stabilan működjenek és az esetleges meghibásodások ne vezessenek az adatközpont leállásához.

Hunor Tamás: Ezután az átadás részeként a csapat oktatást tart az ügyfeleknek, ahol bemutatják a rendszerek működését, különös tekintettel az olyan kritikus elemekre, mint az UPS üzemmód váltása. Az oktatás során jegyzőkönyv készül, amely rögzíti a résztvevők nevét és az átadott információk tartalmát. Ezután a rendszer dokumentációját, karbantartási utasításokat és üzemeltetési jegyzőkönyveket adjuk át az ügyfeleknek. Fontos, hogy a helyi üzemeltetők tisztában legyenek a rendszer működésével és karbantartási követelményeivel, különösen a redundancia és a tartalék rendszerek kezelése terén, hogy a rendszer hosszú távon is megbízhatóan működjön. Ideális esetben persze mi visszük tovább cégen belül az üzemeltetést is.

Milyen az ügyfelekkel való kapcsolattartás a projekt során, mennyi időt töltötök a helyszínen?

Hunor Tamás: Az ügyfelekkel való kapcsolattartás a projektek során folyamatos és rendszeres, általában heti kooperációk formájában, de szükség esetén napi szinten is történik kommunikáció. Ez különösen fontos, amikor új igények vagy problémák merülnek fel, amelyeket gyorsan kezelni kell.

Szakál Attila: Nagyobb projekteknél a projektmenedzser gyakran szinte teljes munkaidőben a helyszínen tartózkodik, hogy közvetlenül felügyelje a munkálatokat és fenntartsa a kapcsolatot az ügyféllel. Ez lehetővé teszi, hogy azonnal reagáljanak bármilyen felmerülő kérdésre vagy problémára, és biztosítsák a projekt zökkenőmentes haladását. A kisebb projekteknél is fontos a helyszíni jelenlét és az alvállalkozókkal való folyamatos kommunikáció, hogy minden részletet időben és hatékonyan kezeljenek.

Tudnátok említeni egy-egy projektet, amire nagyon büszkék vagytok?

Hunor Tamás: Az egyik emlékezetes projekt, amelyre nagyon büszke vagyok, az 2db egyenként 500kW-os  Schneider UPS-ek telepítése volt, amely során egy 40 lábas, két megawattos konténert is elhelyeztünk egy 6 emeletes  ikerépület tetején. Ehhez darut kellett használni, ennek a műveletnek az előkészítése hosszú heteket vett igénybe, míg maga a daruzási művelet  három napig tartott: egy napig építettük a darut, egy napig daruztuk fel a konténert, és egy napig bontottuk le a darut. A konténer 26 tonnás volt, és mi üzemeltük be a rendszert.

Bár a projekt során felmerült néhány tervezési probléma, amelyek hőleadási problémákat okoztak, ezeket számos stresszteszt segítségével sikerült megoldani. Ezek a tesztek fontos tanulságul szolgáltak számunkra, mivel különböző terhelési állapotokat vizsgáltunk. Az ügyfél különböző hibákat kért, amelyeket szimulálnunk kellett, így alaposan tesztelhettük a rendszert. A projekt végül sikeresen zárult, az ügyfél elégedett volt az eredménnyel, és mi is sokat tanultunk belőle.

Szakál Attila: Az egyik legjelentősebb projekt, amelyre különösen büszke vagyok, egy adatközponti beruházás volt, amelynek során kiderült, hogy nem megfelelő sorhűtők kerültek kiszállításra. Ezt a problémát időben észleltük és kezelni tudtuk, gyári tesztekkel igazolva, hogy a megfelelő eszközök kerülnek szállításra. A helyi kollégák és a beszállítók hatékony együttműködésének köszönhetően a projekt kivitelezése határidőre elkészült, a megrendelő pedig nagyon elégedett volt a végeredménnyel.

Ha egy checklistet kéne összeállítanotok, hogy egy adatközponti beruházásnál mik a leggyakoribb hibák, amikre mindenkinek figyelnie kell, mit mondanátok?

  1. Kommunikáció
    Az egyik leggyakoribb hiba az adatközponti beruházások során a nem megfelelő kommunikáció. Fontos, hogy a megrendelő folyamatosan tájékoztatva legyen a projekt állapotáról és a következő lépésekről, különösen a határidőkkel és részteljesítésekkel kapcsolatban.
  2. Anyagok és eszközök jóváhagyása
     Egy másik gyakori hiba az anyagok és eszközök jóváhagyásának elmulasztása a megrendelő részéről. Még kisebb projekteknél is alapvető fontosságú, hogy a megrendelő megerősítse az anyagok és eszközök megfelelőségét, hogy biztosítsuk az elvárások teljesítését. Ha ez a lépés kimarad, az komoly csúszásokat okozhat, amelyek nehezen orvosolhatók a későbbiekben.
  3. Az ütemtervnek megfelelő erőforrás-elosztás
    Előfordulhat, hogy a megrendelők azonnali nagy létszámú munkavégzést és gyors ütemű haladást várnak el. Ugyanakkor a hatékony munkavégzés érdekében elengedhetetlen, hogy az erőforrásokat az ütemtervnek megfelelően osszák el. Ez lehetővé teszi a feladatok hatékonyabb kezelését és a projektszakaszok jobb irányítását. A megfelelő kommunikáció biztosítása a megrendelővel elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsék az erőforrás-elosztás logikáját és annak hozzájárulását a projekt sikeréhez.
  4. Megfelelő alvállalkozók
    Fontos, hogy az alvállalkozók kiválasztása során alapos értékelést végezzünk, és tapasztalatokon alapuló ajánlásokat gyűjtsünk. A H1 Systems elindította egy alvállalkozói minősítési rendszer kialakítását, amelynek célja, hogy dokumentálja, mely alvállalkozók bizonyultak megbízhatónak és hatékonynak. Ez segít a jövőbeni projektek során jobb döntéseket hozni az alvállalkozók kiválasztásában.
  5. Minőségellenőrzés
    Az alvállalkozók munkájának minősége közvetlen hatással van a projekt sikerére. Ha a minőség nem megfelelő, a műszaki ellenőr kénytelen lehet lebontatni és újraépíttetni a munkát, ami idő- és költségnövekedést eredményezhet. Ezért fontos, hogy a projektvezető mellett legyen egy műszaki ellenőr, aki felelős a minőségellenőrzésért és biztosítja, hogy a munkálatok megfeleljenek a szükséges előírásoknak és szabványoknak.
  6. Hűtési rendszer
    A hűtési rendszer hidraulikája kiemelkedő jelentőségű az adatközpontok működésében, különösen a szervertermek hűtésének biztosításában – ez az alapja minden sikeres működésnek. Ha a rendszer tervezése során hibák történnek, például nem biztosítják a megfelelő tömegáramot a gépekhez és berendezésekhez, az súlyos problémákhoz vezethet. A rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a megfelelő szelepeket és szivattyúkat válasszanak ki, és a beszabályozás is pontos legyen. Ha ezeket a lépéseket nem megfelelően hajtják végre, a hibákat utólag nagyon nehéz kijavítani, ami komoly működési problémákat okozhat. Ezért kiemelten fontos a gondos tervezés és a precíz kivitelezés ezen a területen.
  7. Stresszteszt
    A stresszteszt az adatközponti projektek kulcsfontosságú része, amely során a rendszereket maximális terhelés alatt teszteljük. Célunk, hogy a berendezések optimálisan működjenek, és képesek legyenek kezelni a legnagyobb várható terheléseket. A stressztesztek során figyelemmel kísérjük a hűtési rendszer hatékonyságát, a hőmérséklet-szabályozást, valamint azt, hogy a rendszerek hogyan reagálnak különböző hibaszituációkra. Ez a tesztelési fázis azért elengedhetetlen, mert segít azonosítani és kijavítani a tervezési vagy kivitelezési hibákat, mielőtt azok problémákat okoznának az éles üzemeltetés során.