Mennyire hatékony egy adatközpont?

Mennyire hatékony egy adatközpont? 640 240 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

A Persecutor Kft. szakértőjével Horváth Benjáminnal beszélgettünk egy, az adatközpontok energetikáját és gazdasági megtérülését modellezni képes rendszerről, melynek neve DCSim. Ez egy robosztus prediktív szimulációs platform. Robosztus, mert lehetőség van tömeges szimuláció futtatása mellett a gazdasági szimuláció esetén el nem hanyagolható érzékenységvizsgálatra illetve prediktív, mert képes egy év távlatában, órás bontásban az adatközpont teljes életciklusát szimulálni. Mindezek mellett a DCSim szimulációs felület lehetőséget biztosít adatközpontok hatékonysági mutatóinak kiszámítására, illetve éves energiafelhasználásra jellemző értékek meghatározására.

Melyek a DCSim legfontosabb előnyei?

A DCSim egyik nagy előnye a rugalmasság. A felület háttérprogramozási lehetőségéből adódóan a meghatározott részletességgel tudjuk felépíteni a modellezni kívánt adatközpontot és a hozzá tartozó berendezéseket. Lokáció szerinti hőmérséklet és környezeti adatsorok integrálhatók a rendszerbe, így a modellünk nem átlag illetve közelítő értékeket használ a számításhoz, hanem az adott lokációra jellemző mért adatokat veszi alapul. Ezen feltöltött környezeti adatok segítségével (Pl.: globális sugárzás, tájolás, szélsebesség stb.) modellezhető a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések működése, energiatermelése. E funkciók mellett a számítás precizitása érdekében beállíthatók a modellezni kívánt adatközpont gépészeti berendezéseinek, IT eszközeinek peremfeltételei (Pl.: darabszám, belépési stratégia, redundancia). Nem utolsó sorban a szoftver rugalmasságát mutatja a többnyelvűség mellett az is, hogy az SI mértékegységek mellett lehetőség van angol-szász mértékegységek felvételére is. Végül a szimuláció „gyümölcseként” egy műszaki illetve egy gazdasági riportot kapunk, amely átfogón tartalmazza a szimulált adatközpontunk fogyasztási adatait, hatékonysági mutatóit illetve gazdasági megtérüléseit.

Hogyan merült fel az igény egy ilyen rendszer megalkotására?

Kezdetben az ilyen szimulációkat egy nagyon precízen összerakott excelben végeztük, de szembesülnünk kellett azzal, hogy ennek a felületetnek a kapacitásait teljes mértékben kiaknáztuk és valami más alternatívát kellett keresnünk. Sokat tűnődtünk azon, hogy milyen irányba induljunk. Felmerültek olyan lehetőségek, hogy egy modellező szoftver licencét megvásároljuk, és azt használjuk vagy, hogy egy meglévő modellező szoftvert saját igényeink szerint alakítsunk, de egyik sem bizonyult a tökéletes megoldásnak. Ezen folyamatok eredményeként merült fel az igény egy saját modellező platform megalkotására.

Számos modellező szoftvert megvizsgáltunk, kipróbáltunk, de vagy szükségtelenül bonyolult volt vagy túlságosan egyszerű és nem találtuk az „arany középutat”. Hozzá kell tenni, hogy modellező szoftverek területén nem voltunk nagyon jártasak, így alapvetően a CFD típusú modellező szoftvereket kezdtük el vizsgálni, aminek az energetikája nem volt megfelelő számunkra. Így létre szerettünk volna hozni egy saját igényeinknek megfelelő modellező platformot, amely elsősorban adatközponti specifikációjú, de továbbfejleszthető egy általános energiaaudit modellező felületté.

Milyen gazdasági/üzleti előny nyerhető a szimulációs platform használatával?

Országoktól függetlenül alkalmazható gazdasági elemzésre képes a DCSim®. Hasonló modellező programok, mint Pl.: Open Studio csak az USA-ban alkalmazott előrejelzések alapján kezeli a gazdasági paramétereket. Ezzel szemben jelen műszaki megoldás gazdasági modellje képes az árfolyamok kezelésre, tetszőleges árfolyamok és keresztárfolyamok is megadhatóak a rendszerben. Képes az árfolyam-kockázatok vizsgálatára optimista, pesszimista, valamint realista szcenáriók alapján képes a projekten belül ezeket grafikonba rendezve megjeleníteni és ernyő-diagramban ábrázolni. Amennyiben a felhasználó rendelkezik az adott lokáció vonatkozásában releváns energiaárakkal, akkor az inputként a gazdasági modellben integrálva lehetősége van az energiaárakból fakadó gazdasági hatások elemzésére és riportoltatására is.

A gazdasági elemzés kiterjed a teljes életciklus során jelentkező beruházási és üzemeltetési költségekre. Jelen megoldás ettől eltérve nem csak egy paraméter módosítását teszi lehetővé, hanem az összes, életciklus-elemzés során felmerülő érzékenységi változó (pl. adó, árfolyam, infláció, stb.) változtatható az elemzés bármelyik tetszőleges évében. Mivel a projekt megvalósítása során keletkező beruházási (CAPEX) költségelemek hatással vannak a későbbi üzemeltetési (OPEX) költségelemekre, egy kezdeti, nagyobb költséget igénylő beruházás megtérülését úgy tudjuk értelmezni, hogy viszonyítjuk az alapállapot és a módosított állapot OPEX költségelemekre ható tényezőit. A módszer ezen felül lehetővé teszi új, a működtetés során megjelenő technológiai elemek költségelemzésbe történő bevonását, így vizsgálhatóvá válik egy üzemeltetési szakaszban történő berendezéscsere hatása.

A paraméterek és bemeneti (input) adatok mennyiségének rugalmas kezelésével illetve a szimulálni kívánt időtartam kötetlenségével hosszabb távú, mélyebb gazdasági elemzési lehetőséget biztosít.

A szimulációs felület hitelessége miben nyilvánul meg?

A kutatás részeként felépült egy tesztkörnyezet, amely részben az általunk fejlesztett platform validálása céljából részben pedig a kutatás tárgyát képző adatközponti technológiai mix fejlesztése céljából valósult meg. A tesztkörnyezet tervezése során a feladat első lépéseként magának a technológiai sornak és annak alkotóelemeinek definiálására került sor. A tesztkörnyezet felépítése a korábbi kutatási részfeladatok során feltárt technológiai lehetőségekre és a vizsgált technológiai sorok szimulációs (DCSim és CFD) eredményeire alapul, ennek megfelelően az energiaellátó sor megújuló energiaforrással, energiatárolással, a hűtőrendszer pedig evaporációval segített szabad és-hűtéses üzemmódra is alkalmas folyadékhűtővel egészül ki. Az elemek, a berendezések kapcsolatának és/vagy üzemviteli beállításainak változtatását rugalmasan lehetővé tevő laborkörnyezetben kerültek későbbi elhelyezésre, lehetővé téve ezzel további sorok és tesztesetek létrehozását. Ebből a tesztkörnyezetből származó mért adatokkal kerülnek majd összevetésre a DCSim-ben felépített modellből származó szimulációs eredmények. Célunk a virtuális modell olyan szintre való fejlesztése, hogy a valós tesztkörnyezet eredményeivel összhangban hiteles, előremutató szimulációkat tudjunk végezni.

A DCSim szimulációs szoftver a hozzá hasonló funkciójú programoktól lényegesen különbözik. Az alábbi táblázatban összefoglalva látszik, hogy ezek a szoftverek milyen tulajdonságokban térnek el egymástól:

dcsim

Mennyi energia ráfordítást, mennyi időt, milyen  külső tudást igényel egy ilyen szoftver fejlesztése?

Úgy gondolom, hogy ez egy hatalmas feladat és hatalmas munka volt mind energetikai, mind informatikai oldalról. Azt tudni kell egy modellező felület esetén, hogy vagy rendkívül felhasználóbarát a felület a számítás tökéletességének rovására vagy a tökéletes számítás érdekében megnehezedik a felhasználói felület kezelése. A mi esetünkben – és sok modellező program esetén – az utóbbi érvényesül. A DCSim nem sorolható az egyszerű, könnyen kezelhető modellező felületek közé, de az energetikai folyamatok minél tökéletesebb kezelése érdekében nem is ez volt a prioritás. A modellező platform jelenlegi állapotához közel egy év alatt jutottunk el. Hozzá kell tenni, hogy a felület közel sem tekinthető késznek, tökéletesnek folyamatos fejlesztést igényel és rengeteg ötlet, terv van amit még meg szeretnénk valósítani a platformon. Az, hogy jelenleg működik és használni tudjuk a felületet egy nagy csapatmunka eredménye. A projekt fejlesztése két fő irányból állt, külső fejlesztés, ami egy elég komoly informatikai fejlesztő gárdát foglalt magába, illetve belső fejlesztés, ami szintén komoly szakmai, főként energetikai ismereteket igényelt. A belső fejlesztés a cég K+F osztályán valósult meg, amely minden egyes kollégát nagy kihívások elé állított.

Nyers Marcell

hatekonysagi-mutatok-1024x668 hoenergia-tarolas-huto-felvett-villamos-teljesitmenye-1024x494 inputs-ta-l_it-pue riport