Hírek

Résztvevők állják körül a nyitott dokkállomást és a benne álló drónt a Drone2B Enterprise Day szakmai napon

Drone2B Enterprise Day – Eye in the Sky: dokkos drónok éles üzemben

Drone2B Enterprise Day – Eye in the Sky: dokkos drónok éles üzemben 2000 1333 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

A H1 Systems és a Drone2B 2026. november 3-án közösen rendezte meg a Drone2B Enterprise Day – Eye in the Sky szakmai napot a vállalati drónüzemeltetésről. Arról beszéltünk, mit tud a dokkos drón éles üzemben, és hogyan illeszthető a cégek meglévő biztonsági és IT-környezetébe.

Röviden:

  • A dokkos drón nem kiváltja, hanem kiegészíti a vagyonőrt: átveszi a rutinjárőrözést, és riasztáskor élőképet ad a helyszínről a járőr kiérkezése előtt.
  • Vállalati környezetben a drón a biztonsági és IT-architektúra része, ugyanazokkal a követelményekkel, mint bármely más kritikus rendszer.
  • Két éles DJI Dock 3-telepítés: Tiszasülyön 15 tettenérés, Szigetszentmiklóson az üzembe helyezés óta nem történt rongálás.
  • On-prem (SkyBase) üzemeltetésnél az adat házon belül marad, és nincs élőkép-kvóta.

Az esemény kulcsszámai

AdatKontextusForrás
500 ha, 15 tettenérésTiszasülyi halastó, DJI Dock 3, telepítés: 2025. december 1.Rikk István, Drone2B
Napi 16 küldetésTiszasüly: 16:00 és 06:00 között óránként, nappal egyszerRikk István, Drone2B
4 ha, napi 12 küldetésSzigetszentmiklósi konténertelep, DJI Dock 3; az üzembe helyezés óta nem történt rongálásRikk István, Drone2B
7 napEnnyi idő alatt telt be a felhős élőkép-kvóta Szigetszentmiklóson, ezután SkyBase-re váltottakRikk István, Drone2B
<1 perc, 59 percDJI Dock 4: akkumulátorcsere, illetve maximális repülési időPataki András, Drone2B
kb. 3,8 millió Ft, 1 hétElkerült többletköltség és csúszás egy adatközponti gépészeti projektben, kétnapos lidaros felmérésselTakács Gábor, H1 Systems
5926 detektálás/évDrónészlelések egy nem publikus létesítményben, egy év alatt; a július és az augusztus az események közel egyharmadát adtaPataki András, Drone2B

Mi volt a Drone2B Enterprise Day?

A Drone2B Enterprise Day – Eye in the Sky a H1 Systems és a Drone2B közös szakmai napja volt 2026. november 3-án, vállalati biztonsági, üzemeltetési és IT-döntéshozóknak. A kérdés az volt, mit tudnak a dokkos drónrendszerek éles üzemben, és hogyan illeszthetők a meglévő biztonsági és IT-környezetbe. A két cég együttműködéséről korábbi cikkünkben írtunk. A rendezvényt Budapesten tartották.

Damak Ferenc előadása a Drone2B Enterprise Day – Eye in the Sky budapesti szakmai napon, mellette nyitott dokkállomás drónnal

A dokkos drón olyan drón, amely egy időjárásálló állomásról (dokkról) emberi beavatkozás nélkül száll fel, landol és töltődik, így ütemezett vagy riasztásra induló küldetéseket hajt végre.

Kiválthatja-e a dokkos drón a vagyonőrt?

Nem. A dokkos drón kiegészíti a vagyonőrt: átveszi a rutinjárőrözést, és riasztáskor élőképet ad a helyszínről még a járőr kiérkezése előtt.

Dokkállomásban álló drón kameramodulja közelről, nyitott dokkfedéllel a Drone2B Enterprise Day kiállításán

A személyzet így a valódi eseményekre koncentrálhat, és nagyobb területet tud felügyelni. Mindkét bemutatott telepítés tapasztalata ezt erősítette: a drón a meglévő kamerás és élőerős védelem kiegészítője lett.

Hogyan illeszthető a dokkos drón a vállalati biztonsági és IT-környezetbe?

A drón a biztonsági architektúra részeként működik: a képe bekerül a meglévő kamerarendszerbe és VMS-be, a küldetést pedig a riasztó- és tűzjelző rendszerek is indíthatják.

A VMS (Video Management System) olyan videómenedzsment-szoftver, amely a kamerák élőképét és felvételeit egy felületen kezeli, rögzíti és archiválja.

Milyen IT-követelményeknek kell megfelelnie egy dokkos drón rendszernek?

Ugyanazoknak, mint bármely más kritikus rendszernek. A H1 Systems előadói szerint:

  • hálózati zónák, portok és tűzfalszabályok,
  • vállalati tanúsítvány (a gyári, önaláírt tanúsítvány cseréje),
  • vállalati SSO, ennek hiányában legalább kétfaktoros azonosítás és szerepkörök,
  • naplózás, mentés, frissítés,
  • szabályozott hozzáférés az élőképhez és a felvételekhez, meghatározott megőrzési idővel.

Részletek a platformról: H1 SkyBase, az intelligens drónműveleti platform vállalatoknak.

DJI Dock 3: milyen eredményeket hozott a dokkos drón éles üzemben?

Rikk István, a Drone2B üzletágvezetője két DJI Dock 3-telepítést mutatott be: Tiszasülyön a rendszer 15 tettenérésben segített, Szigetszentmiklóson az üzembe helyezés óta nem történt rongálás. Mindkét helyszínen DJI Matrice 4TD hőkamerás drón dolgozik.

Tiszasüly: 500 hektáros halastó

A 2025. december 1-jén telepített dokkos drón napi 16 autonóm küldetéssel figyeli a halastavat: 16:00 és 06:00 között óránként, nappal egyszer. Az üzemeltetői kérdőív szerint a drón kiváltotta a korábbi folyamatos autós járőrözést, és eddig 15 tettenérésben segített.

Szigetszentmiklós: 4 hektáros konténertelep

A logisztikai központ konténertelepén a dokkos drón napi 12 automatikus küldetést teljesít. A drónképet a meglévő Hikvision rendszerbe és a mobilalkalmazásba is integrálták. Az üzembe helyezés óta nem történt rongálás, küldetésmegszakítás nem fordult elő, az üzemet csak a viharos szél korlátozta.

Mit tud a DJI Dock 4?

A DJI Dock 4 a dokkos drón rendszerek új generációja: egy percen belül cserél akkumulátort, a drón maximális repülési ideje 59 perc, és fedélzeti, AI-alapú észlelést kínál. Az új generációt Pataki András, a Drone2B szolgáltatási vezetője mutatta be.

Pataki András, a Drone2B szolgáltatási vezetője a DJI Dock 4 dokkos drón tartozékait mutatja be a Drone2B Enterprise Day közönségének
  • Gyakorlati repülési idő: 48 perc (a gyártói adatok szerint).
  • Akár 21 m/s sebesség: egy 3 km-re lévő pontot 3 percen belül ér el.
  • Fedélzeti AI-észlelés: személyek, járművek, füst és tűz.
  • Üzemi hőmérséklet: −40 °C és 50 °C között.

Mit láthattak a résztvevők a kültéri bemutatón?

A szakmai napon a drónokat a szabadban, működés közben is megnézhették a résztvevők. Az egyik bemutatón a dokkos drón a Toyota legújabb, teljesen elektromos Hilux pickupjának platójára szerelt dokkállomásból szállt fel.

Dokkos drón száll fel a Toyota teljesen elektromos Hilux pickupjára szerelt dokkállomásból a Drone2B Enterprise Day kültéri bemutatóján

A járműre szerelt dock ott lehet hasznos, ahol nincs állandó telepítési pont, vagy a felügyelt helyszín változik. Pataki András előadása szerint a DJI Dock 4 járműves telepítését támogató frissítés 2027 januárjára várható; ezzel a jármű a drón felszállása után el is mozdulhat.

Egy másik bemutatón egy nagy teherbírású drón kötélre függesztett teher emelését mutatta be.

Nagy teherbírású drón kötélre függesztett terhet emel a Drone2B Enterprise Day kültéri bemutatóján, a résztvevők előtt

Miért érdemes lidarral felmérni tervezés előtt?

Mert a valós állapot ismerete megelőzi a kivitelezés közbeni áttervezést. Takács Gábor, a H1 Systems adatközpont-tervezési vezetője szerint egy kétnapos lidaros felmérés kb. 3,8 millió Ft többletköltséget és egy hét csúszást előzött meg egy adatközponti gépészeti projektben.

Takács Gábor, a H1 Systems adatközpont-tervezési vezetője lidaros pontfelhőbe illesztett gépészeti tervet mutat be

Az építészeti adatszolgáltatás nem mutatta a meglévő gerendákat; a felmérés nélkül a gépészeti nyomvonalak több gerendát átvágtak volna. Az elkerült költség fő tételei a kivitelező állásideje, a gerendajavítás, az áttervezés és a csövek újraszerelése. A felmérés SHARE SLAM S10 kézi szkennerrel készült.

Dr. Vörös Fanni, a Drone2B geoinformatikusa a SHARE3DCAM SLAM kézi lidar szkennereket ismertette. A SLAM lidar (Simultaneous Localization and Mapping) olyan lézerszkenner, amely mozgás közben egyszerre térképezi fel a környezetet és határozza meg saját helyzetét, így kézben hordozva is 3D pontfelhőt készít.

Dr. Vörös Fanni, a Drone2B geoinformatikusa a SHARE SLAM kézi lidar szkennereket mutatja be a Drone2B Enterprise Day-en

Kapcsolódó szolgáltatás: adatközpont-tervezés és kivitelezés (Design & Build).

Mekkora a drónforgalom egy létesítmény körül?

Nagyobb, mint várnánk: egy nem publikus létesítmény éves adatában 5926 detektálási esemény szerepelt, a július és az augusztus együtt az események közel egyharmadát adta. Az adatsort Pataki András (Drone2B) mutatta be.

Kézi, RF-alapú drónfelderítő eszköz antennákkal és tablet térképes kijelzéssel a Drone2B Enterprise Day C-UAS bemutatóján

A C-UAS (Counter-Unmanned Aircraft Systems) a pilóta nélküli légi járművek észlelésére, azonosítására, értékelésére és az azokra adott reagálásra szolgáló képességek összessége. Az előadás hangsúlyozta: az észlelés nem bizonyít rossz szándékot, az aktív beavatkozás pedig külön jogalapot igényel. A drónfelderítés a saját dokkos drón műveletek repülésbiztonságát is támogathatja.

Mi a különbség a felhős és az on-prem drónüzemeltetés között?

A dokkos drón hardvere ugyanaz, a különbség az, hol fut a vezérlőrendszer, és ki üzemelteti. On-prem esetben az adat házon belül marad, és nincs élőkép-kvóta; a felhős rendszer gyorsabban indul, de folyamatos internetet igényel, és az élőkép csomagfüggő perckerethez kötött.

Az on-prem üzemeltetés azt jelenti, hogy a rendszer a megrendelő saját szerverén fut, nem külső felhőben. A SkyBase a H1 Systems saját fejlesztésű, on-prem dockirányító platformja. Az összehasonlítást Pesti Szabolcs IT fejlesztő mérnök, Szanyi Csaba épülettechnológia üzletág igazgató és Váradi Tamás key account manager (H1 Systems) mutatta be.

SzempontFelhősOn-prem (SkyBase)
AdattárolásA szolgáltató felhőjébenHázon belül, a kerítésen belül
InternetFolyamatosan szükségesA napi működéshez nem kell
Élőkép-kvótaCsomagfüggő perckeret, a nézési idő nézőnként összeadódikNincs kvóta
Helyi integráció (VMS, riasztó, tűzjelző)Felhőn keresztülKözvetlenül, a helyi hálózaton
HozzáférésInterneten keresztül, bárhonnanBelső hálózatról vagy VPN-en; vállalati tanúsítvány, SSO/2FA, saját szerepkörök és naplózás
IndulásGyors: dock és internetIT-jóváhagyás után
ÜzemeltetésA szolgáltatóéA cégé, vagy szolgáltatásként a H1 Systemsé

Milyen szolgáltatási szintekben érhető el a dokkos drón alapú felügyelet?

A H1 Systems és a Drone2B négy szinten kínálja az autonóm drónos felügyeletet; minden szint egy újabb felelősségi kört vesz át az ügyféltől.

  • 1. Saját rendszer (CapEx): eszközvásárlás, a SkyBase az ügyfél szerverén fut, a repülést és a képfigyelést az ügyfél végzi.
  • 2. Bérelt rendszer (havidíj): a technológiát a szolgáltató üzemelteti, a repülés és a képfigyelés az ügyfélé.
  • 3. Menedzselt rendszer (havidíj): a szolgáltató a repülést is átveszi (üzembentartás, távpilóta, engedélyek); a képet az ügyfél figyeli.
  • 4. Drónos távfelügyelet (havidíj, elvi csomag): műveleti központ figyeli a képet, és eseménykor értesít. A videó-távfelügyelethez szükséges jogi megfelelés folyamatban van.

Gyakran ismételt kérdések

Mi az a dokkos drón?

A dokkos drón olyan drón, amely egy időjárásálló dokkállomásról emberi beavatkozás nélkül száll fel, landol és töltődik. Ütemezett járőrözésre vagy riasztásra induló küldetésekre használják. A Drone2B Enterprise Day-en bemutatott két éles telepítés DJI Dock 3 rendszerrel működik Tiszasülyön és Szigetszentmiklóson.

Kiválthatja-e a dokkos drón a vagyonőrt?

Nem, a dokkos drón kiegészíti a vagyonőrt. Átveszi a rutinjárőrözést, és riasztáskor élőképet ad a helyszínről a járőr kiérkezése előtt. A személyzet így a valódi eseményekre koncentrálhat, és nagyobb területet felügyelhet. Ez volt a 2026. november 3-i Drone2B Enterprise Day egyik fő üzenete.

Mi a különbség a felhős és az on-prem drónüzemeltetés között?

On-prem üzemeltetésnél az adat házon belül marad, nincs élőkép-kvóta, és az integráció közvetlenül a helyi hálózaton történik. A felhős rendszer gyorsabban indul, de folyamatos internetet és csomagfüggő perckeretet igényel. Szigetszentmiklóson a felhős kvóta hét nap alatt betelt, ezért SkyBase-re váltottak.

Mit tud a DJI Dock 4?

A DJI Dock 4 egy percen belül cserél akkumulátort, a drón maximális repülési ideje 59 perc, gyakorlati repülési ideje 48 perc, és fedélzeti AI-alapú észlelést kínál személyekre, járművekre, füstre és tűzre. Az új generációt Pataki András, a Drone2B szolgáltatási vezetője mutatta be.

Hogyan köthető a dokkos drón a meglévő biztonsági rendszerhez?

A drón képe bekerülhet a meglévő kamerarendszerbe és VMS-be, a küldetést a riasztó- és tűzjelző rendszerek indíthatják. Szigetszentmiklóson a drónképet a Hikvision rendszerbe és a mobilalkalmazásba integrálták. Ehhez hálózati zónák, vállalati tanúsítvány, SSO vagy kétfaktoros azonosítás, szerepkörök és naplózás szükséges.

Megéri-e lidaros felmérést végezni tervezés előtt?

Meglévő épületnél igen. Takács Gábor, a H1 Systems adatközpont-tervezési vezetője szerint egy kétnapos, kézi lidaros felmérés kb. 3,8 millió Ft többletköltséget és egy hét csúszást előzött meg egy adatközponti gépészeti projektben, mert kiderült, hol futnak a terveken nem szereplő gerendák.

Melyik szolgáltatási szint illik az Ön létesítményéhez?

Ha a dokkos drón bevezetését mérlegeli, egy előzetes felmérésen áttekintjük a terület adottságait, a meglévő biztonsági és IT-környezetet, és azt, hogy a négy szolgáltatási szint közül melyik illeszkedik a működéséhez. Felmérést a kapcsolati oldalon kérhet.

Az esemény társszervezője a Drone2B.

HEATWISE zárókonferencia 2026. november 18., Budapest – meghívó grafika regisztrációs QR-kóddal

HEATWISE zárókonferencia 2026: adatközponti hulladékhő-hasznosítás Budapesten

HEATWISE zárókonferencia 2026: adatközponti hulladékhő-hasznosítás Budapesten 1200 630 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

A HEATWISE zárókonferencia 2026. november 18-án lesz Budapesten: itt zárja le hároméves munkáját a H1 Systems koordinálásával zajló HEATWISE Horizon Europe-projekt. A „Three Years of HEATWISE – From thermal waste to energy asset” című egynapos rendezvényen bemutatjuk a projekt öt európai pilotjának eredményeit. Emellett szó lesz az adatközponti hulladékhő épületekben történő hasznosításáról, a hibrid és kétfázisú hűtésről, valamint a szabályozási és szabványosítási kérdésekről is. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Röviden:

  • Időpont: 2026. november 18. (szerda), 9:00–16:00
  • Helyszín: H1 Systems iroda, 1117 Budapest, Budafoki út 62.
  • Téma: adatközponti hulladékhő-hasznosítás, hibrid és kétfázisú hűtés, épületenergetika, digitális iker, szabványok
  • Előadók: RISE, Empa, ZutaCore, Kontron, D&S Tech, Aalborg University, ASRO, HUNDCA, HuGBC, H1 Systems; a kerekasztalokon a MEKH és a Magyar Telekom is részt vesz
  • Nyelv: angol, regisztrációkor tolmácsolás igényelhető
  • Részvétel: ingyenes, regisztráció: h1systems.hu/heatwise

Mi a HEATWISE innovációs program?

A HEATWISE (Holistic Energy management And Thermal Waste Integrated System for Energy optimization) az Európai Unió Horizon Europe keretprogramjából finanszírozott hároméves kutatási és innovációs projekt, amely 2024. január 1. és 2026. december 31. között fut. A projektet a H1 Systems koordinálja. A konzorciumban 12 partner vesz részt 8 országból, köztük kutatóintézetek, egyetemek, technológiai cégek és ipari felhasználók.

A program arra keresi a választ, hogyan lehet a nagy IT-terhelésű épületekben – például irodákban, egyetemi kampuszokon, kutatóközpontokban, kórházakban és szállodákban – a szervertermek hulladékhőjét visszanyerni és az épület energiarendszerében hasznosítani. A cél ezért az, hogy az IT- és az épületgépészeti rendszerek egyetlen, integrált egészként működjenek. A projekt ambíciója a PUE (Power Usage Effectiveness) 1,05 alá szorítása, valamint az ERF (Energy Reuse Factor) 95% közelébe emelése.

A HEATWISE innovációs program számokban: 3 év, 12 konzorciumi partner, 8 ország, 5 európai pilot helyszín

Mit fejlesztett a HEATWISE?

A projekt öt, egymásra épülő megoldást fejlesztett, amelyeket a pilot helyszíneken valós üzemi körülmények között is kipróbált:

  • Hibrid hűtési technológia: folyadék- és léghűtés kombinációja, beleértve a ZutaCore kétfázisú direct-to-chip hűtését
  • Digitális ikerrel támogatott adatkezelési rendszer az adatközpont és az épület üzemének modellezésére
  • Integrált, többcélú épületenergetikai menedzsmentrendszer
  • Önértékelő és optimalizáló eszköz (FluxTwin™) KPI-alapú teljesítményértékeléshez és szabályozási megfeleléshez
  • Tudásmegosztó platform a replikációhoz és a piaci bevezetéshez
A HEATWISE konzorcium 12 partnere Európa térképén: H1 Systems, RISE, Aalborg University, Högskolan i Gävle, ASRO, D&S Tech, Empa, ZutaCore, TOFAŞ, MG Sustainable Engineering, PSNC
A HEATWISE konzorcium partnerei: 12 szervezet 8 országból

Az öt európai pilot helyszín

A fejlesztéseket öt országban, eltérő épülettípusokban és hűtési architektúrákban tesztelték. Így az eredmények folyadék- és léghűtéses környezetben egyaránt összevethetők:

  • Empa, NEST épület (Svájc): hibrid hűtésű edge adatközpont egy többfunkciós épületben; a hulladékhő kb. 70%-át dielektromos folyadékhűtés, kb. 30%-át léghűtés gyűjti, majd az épület hőhálózatába táplálja
  • RISE (Svédország): kétfázisú direct-to-chip hűtés és hulladékhő-hasznosítás ipari épületben
  • Aalborg University (Dánia): léghűtéses adatközpont, CFD-alapú retrofit
  • PSNC (Lengyelország): léghűtéses szuperszámítógépes környezet, CFD-modell validálása és retrofit
  • Tofaş (Törökország): ipari környezetben működő léghűtéses adatközpont, CFD-modell validálása

Eddigi eredmények

A projekt első jelentési időszakának nyilvános eredményei (CORDIS, 2024. január – 2025. június) szerint:

  • a nyílt forráskódú könyvtárakra épülő CFD-eszköz szimulációiban a hűtési energiafelhasználás 26,92%-kal (AAU), 16,4%-kal (PSNC) és 4,21%-kal (Empa) javult;
  • a terheléselosztással optimalizáló MOTA-algoritmus szimulációkban akár 17,1%-kal több hőt nyert vissza, és akár 53,2%-kal csökkentette a hűtési terhelést;
  • a kétfázisú hőátadáshoz tervezett mikroterelő a Nusselt-számot 57,4%-kal, a kritikus hőfluxust 66,4%-kal javította;
  • az Empa hibrid hűtésű pilotja 2025 májusa óta üzemel.

A HEATWISE zárókonferencián ezért már a teljes projektidőszak végső, mért pilot-eredményei hangzanak el. Emellett a technológia üzleti modelljei és skálázhatósága is terítékre kerül.

A HEATWISE zárókonferencia teljes programja

2026. november 18. (szerda), 9:00–16:00 · H1 Systems iroda, 1117 Budapest, Budafoki út 62. Mivel az előadások angol nyelvűek, a címeket eredeti formájukban közöljük.

Délelőtt a HEATWISE zárókonferencián: szakpolitika, piac és hűtés

A nap a tágabb kerettel indul: először a szabályozás, az AI-terhelés és a hűtéstechnológia korlátai, majd az ingatlanpiac nézőpontja kerül sorra.

  • 9:00–9:10 · Welcome notes – Németh Mihály (CEO, H1 Systems)
  • 9:10–9:25 · Are policies a driver or a threat? Will there be winners and losers? – Kiss Ferenc (HUNDCA)
  • 9:25–9:40 · How AI re-shapes the local AI deployment – Valentin Czuczumanov (Kontron)
  • 9:40–9:55 · Limits of cooling and prospects of cooling technologies – Tor Björn Minde (RISE)
  • 9:55–10:10 · Heat reuse from the building’s perspective – Noéh Gábor (HuGBC, White Star Real Estate)
  • 10:10–10:30 · Kávészünet

A HEATWISE eredményei és a pilotok

A második blokkban a projekt eredményei következnek. Ezt követően két pilot – az Empa és a RISE – mutatja be a gyakorlati tapasztalatokat, végül a hőhasznosításra épülő üzleti modellekről lesz szó.

  • 10:30–10:40 · HEATWISE at a glance: goals, achievements and results – Mórotz Attila (H1 Systems)
  • 10:40–11:00 · Waste heat use in practice in a multi-purpose building (Empa pilot) – Binod Koirala, Gabriele Humbert (Empa)
  • 11:00–11:20 · Waste heat use in an industrial building (RISE pilot) – Cagatay Yilmaz (RISE)
  • 11:20–11:40 · Business models and value creation by thermal integration – Seres Tamás (H1 Systems)
  • 11:40–12:00 · Kávészünet

Kerekasztal: szervertermekből energiaközpontok

12:00–12:40 · How to transform server rooms to energy hubs? What are the real drivers and barriers of the new ecosystem model?

A beszélgetésen a szabályozó, a távközlési szolgáltató, az ingatlanfejlesztő és a kutató oldal egy asztalhoz ül. Résztvevők: dr. Zoboky Péter (MEKH), Tor Björn Minde (RISE), Tarczay Klára (Magyar Telekom), Kiss Ferenc (HUNDCA) és Noéh Gábor (HuGBC, White Star Real Estate). Moderátor: Németh Mihály (H1 Systems). Ezután 12:40 és 13:20 között ebédszünet következik.

Délután a HEATWISE zárókonferencián: eszközök és szabványok

A délután a gyakorlati eszközökről szól: digitális iker, megfelelőségi és felújítás-tervezési eszközök, valamint chipszintű hűtés. A napot a szabványokról szóló kerekasztal zárja.

  • 13:20–13:40 · DC side: digital twin and other tools for optimisation of heat production – Henrik Batestrand, Richa Upadhyay (RISE)
  • 13:40–14:00 · Evaluation tools for policy compliance and retrofit planning – Ender Demirel (D&S Tech)
  • 14:00–14:20 · The core of cooling technology – Lilach Butchmits (ZutaCore)
  • 14:20–14:50 · Kerekasztal: Do we need to change anything on standards? How ISO, ASHRAE and Open Compute may shape the future? – Simon Pommerencke Melgaard (AAU), Takács Gábor (H1 Systems), Cagatay Yilmaz (RISE); moderátor: Speranta Stomff (ASRO)
  • 14:50–15:00 · Closing remarks – Mórotz Attila (H1 Systems)
  • 15:00–16:00 · Networking és kiállítás
A HEATWISE zárókonferencia teljes programja, 2026. november 18., 9:00–16:00, H1 Systems iroda, Budapest
A HEATWISE zárókonferencia programja grafikus formában – kattintson a nagyításhoz

Kiknek ajánljuk a HEATWISE zárókonferenciát?

A program elsősorban azoknak szól, akik az adatközpontok és az épületek energetikáját együtt kezelnék:

  • adatközpont-üzemeltetőknek, -tervezőknek és -fejlesztőknek
  • épülettulajdonosoknak, ingatlanfejlesztőknek és facility managereknek
  • távhő- és energiaszolgáltatóknak
  • épületenergetikai és épületfelügyeleti (BMS) rendszerek fejlesztőinek
  • szabályozóknak és szakpolitikai döntéshozóknak
  • kutatóknak és egyetemi szakembereknek

Miért most aktuális az adatközponti hulladékhő hasznosítása?

Adatközponti hulladékhő-hasznosítás illusztráció: szerverrack és a belőle áramló hő

Az átdolgozott uniós energiahatékonysági irányelv (EED, (EU) 2023/1791) alapján az 500 kW feletti adatközpontoknak rendszeresen jelenteniük kell energiahatékonysági mutatóikat. Az 1 MW feletti névleges teljesítményű adatközpontoktól pedig az irányelv a hulladékhő hasznosítását várja el, hacsak az műszakilag vagy gazdaságilag nem megvalósítható.

Ráadásul az AI-terhelés miatt nő a rack-sűrűség és a hűtési igény, miközben a folyadékhűtés magasabb hőmérsékletű, ezért jobban hasznosítható hulladékhőt állít elő. A HEATWISE eredményei így közvetlenül hasznosíthatók a hazai adatközpont- és ingatlanpiacon is. Erről a témáról a H1 Systems a Data Center Event 2026-on is beszélt.

Gyakori kérdések

Mikor és hol lesz a HEATWISE zárókonferencia?

2026. november 18-án, szerdán 9:00 és 16:00 között, a H1 Systems budapesti irodájában (1117 Budapest, Budafoki út 62.).

Mennyibe kerül a részvétel a HEATWISE zárókonferencián?

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött: h1systems.hu/heatwise.

Milyen nyelven zajlik a HEATWISE zárókonferencia?

A konferencia nyelve angol. A regisztrációs űrlapon azonban tolmácsolás is igényelhető.

Mi a HEATWISE projekt?

Egy hároméves, a H1 Systems által koordinált Horizon Europe kutatási és innovációs projekt (támogatási szerződés száma: 101138491). A projekt az adatközpontok és a nagy IT-terhelésű épületek hulladékhőjének visszanyerésére és épületenergetikai integrálására fejlesztett megoldásokat öt európai pilot helyszínen.

Mit jelent a PUE és az ERF?

A PUE (Power Usage Effectiveness) az adatközpont teljes energiafelhasználásának és az IT-berendezések energiafelhasználásának aránya. Minél közelebb van 1-hez, annál kisebb a hűtésre és a kiszolgáló rendszerekre fordított többlet. Az ERF (Energy Reuse Factor) pedig azt mutatja meg, hogy az adatközpont teljes energiafelhasználásának mekkora része hasznosul újra, például épületfűtésben.

Kik lesznek a HEATWISE zárókonferencia előadói?

A RISE, az Empa, a ZutaCore, a Kontron, a D&S Tech, az Aalborg University, az ASRO, a HUNDCA, a HuGBC és a H1 Systems szakemberei. Emellett a kerekasztalokon a MEKH és a Magyar Telekom képviselői is részt vesznek.

Regisztráció a HEATWISE zárókonferenciára

A helyek száma korlátozott, ezért kérjük, regisztráljon előre: h1systems.hu/heatwise. A projekt háttéranyagai a heatwise.eu oldalon, a hivatalos projektadatok pedig a CORDIS adatbázisban érhetők el.

A HEATWISE projekt az Európai Unió Horizon Europe kutatási és innovációs programjából részesül finanszírozásban a 101138491 számú támogatási szerződés keretében. A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerzőké, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökség (CINEA) álláspontját.

A H1 Systems képviselői átveszik a Best Managed Companies 2026 díjat a színpadon

Ötödször is a legjobbak között; a H1 Systems újra elnyerte a Best Managed Companies címet

Ötödször is a legjobbak között; a H1 Systems újra elnyerte a Best Managed Companies címet 1920 1280 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

Öt egymást követő év, és minden alkalommal ugyanaz az eredmény. A H1 Systems idén is bekerült a Deloitte Private Best Managed Companies – Kiválóan Vezetett Vállalatok programjának díjazottjai közé. Ez a legtöbb, amit egy magyar magánvállalat ebben a programban elérhet. A kezdeményezés ugyanis 2022-ben indult itthon, és a H1 az első évtől kezdve jelen van a díjazottak listáján.

Röviden:

  • A H1 Systems 2026-ban ötödik alkalommal nyerte el a Best Managed Companies címet.
  • A 2026-os magyar programban 28 magánvállalat kapott minősítést, 2022-ben még tíz.
  • A díjazottak közül mindössze hat cég szerepelt a program mind az öt évében.
  • A minősítést független szakmai zsűri ítéli oda, négy terület alapján.

Hat vállalat, öt év: a Best Managed Companies elitklubja

A 2026-os program 28 magyar magánvállalatot díjazott. Ez majdnem háromszorosa a 2022-es induló évfolyam tíz cégének. A 28 díjazottból azonban mindössze hat vállalat szerezte meg a minősítést a program minden egyes évében. Ennek a szűk körnek a H1 Systems is tagja.

A H1 Systems képviselői a Best Managed Companies 2026 díjjal a gála sajtófala előtt
A Best Managed Companies 2026 díj a H1 Systems csapatánál.

A Best Managed Companies mentorprogram ugyanis nem egyszeri pályázat. A résztvevők hónapokon át dolgoznak azon, hogy stratégiájukat, kultúrájukat és pénzügyi működésüket külső, független szakértői szemmel is megvizsgálják. Öt egymást követő éven át helytállni ebben a folyamatban ezért más tétet jelent, mint egyetlen kiemelkedő évet felmutatni. Ez tudatos, következetes vállalatépítést feltételez.

Mit mér a Best Managed Companies program?

A minősítést egy független szakmai zsűri ítéli oda. Az értékelés négy területre terjed ki:

  • a vállalat stratégiája,
  • képességei és innovációs készsége,
  • vállalati kultúrája és elkötelezettsége,
  • valamint irányítási és pénzügyi fegyelme.

A Best Managed Companies programot 1993-ban indították Kanadában, és ma már több mint 40 országban fut. Magyarországon a CIB Bank, a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Értéktőzsde, az MGYOSZ, az OTP Bank és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem támogatja szakmai partnerként. A 2026-os évfolyam teljes díjazotti listája a Deloitte összefoglalójában olvasható.

A Best Managed Companies 2026 díjátadó gála helyszíne esti kivilágításban
A 2026-os díjátadó gála helyszíne.
Vendégek a Best Managed Companies 2026 díjátadó gála fogadásán
A díjazott vállalatok vezetői a gála fogadásán.

Harminc év, egy irány

Idén lép a H1 Systems a 33. működési évébe. Ez alatt a három évtized alatt a H1 abba az irányba fejlődött, hogy Magyarország vezető adatközponti és épülettechnológiai szakcégévé váljon. Ebben nemzetközi projektek és hazai nagyvállalati megbízások egyaránt szerepet játszottak.

A növekedés azonban nem állt meg a klasszikus adatközponti szolgáltatásoknál. 2022 végén a H1 meghatározó részesedést szerzett a drónpiac egyik vezető szereplőjében. Így tovább szélesítette a cég kompetenciáit. A 100%-ban magyar tulajdonban lévő, növekedésfókuszú vállalat ma is innovációs programokkal és dinamikus üzletfejlesztéssel tartja lépéselőnyét a piacon.

Az ötödik egymást követő Best Managed Companies cím tehát nem egy papír a polcon. Azt igazolja vissza, amit a mindennapi munka amúgy is mutat. A H1 működése, értékrendje és pénzügyi stabilitása évről évre kiállja a külső, független szakértői vizsgálat próbáját – nem csak egyszer, hanem sorozatban. A korábbi díjakról a 2023-as és a 2024-es bejegyzésünkben is olvashat.

Gyakori kérdések

Mi az a Best Managed Companies program?

A Deloitte Private nemzetközi programja, amely 1993-ban indult Kanadában, és ma több mint 40 országban fut. Magyarországon 2022 óta díjazza a kiválóan vezetett magánvállalatokat.

Hányszor nyerte el a H1 Systems a Best Managed Companies címet?

Ötször: a program magyarországi indulása, 2022 óta minden évben. A 2026-os 28 díjazott közül csak hat vállalat érte el ezt.

Milyen szempontok alapján ítélik oda a címet?

Független szakmai zsűri értékeli a vállalat stratégiáját, képességeit és innovációs készségét, kultúráját és elkötelezettségét, valamint irányítási és pénzügyi fegyelmét.

Mivel foglalkozik a H1 Systems?

A H1 Systems 100%-ban magyar tulajdonú adatközponti és épülettechnológiai szakcég, amely 2026-ban lép a 33. működési évébe.

H1 Systems stand a Data Center Event 2026-on – szakmai beszélgetés az NVIDIA, Vertiv és Uptime Institute partnerfal előtt

H1 Systems a Data Center Event 2026-on: Közép-Európa esélye és a HEATWISE hőhasznosítási tapasztalata

H1 Systems a Data Center Event 2026-on: Közép-Európa esélye és a HEATWISE hőhasznosítási tapasztalata 1600 1067 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

Szeptember 29-én a HUNGEXPO adott otthont a Data Center Event 2026-nak. A H1 Systems idén saját standdal jelent meg, az NVIDIA, a Vertiv és az Uptime Institute partnereként. A stand üzenete az „Operating the Future” volt. A látogatókat a legújabb Vertiv 360AI ökoszisztéma kicsinyített modellje fogadta. A makett azt szemléltette, hogyan oldja meg a H1 egy adatközpont hűtését a tervezéstől a kivitelezésig.

Látogatók a Vertiv 360AI adatközpont-makett körül a H1 Systems standján

Csapatunk a standon régi ügyfeleket, partnereket és új érdeklődőket egyaránt fogadott. A futó és tervezett projektek egyeztetése mellett számos szakmai beszélgetés is zajlott. Ezek gyakran ugyanazokat a kérdéseket érintették, amelyek a pódiumon is elhangzottak. Szó esett a hulladékhő hasznosításáról, az AI-terhelés hűtéséről és a régió adatközponti esélyeiről. Ezek a találkozások legalább annyira értékesek voltak, mint maguk az előadások. Köszönjük mindenkinek, aki megállt a standnál!

Szakmai beszélgetés az adatközpont-makett mellett a H1 Systems standján

A kiállítás mellett idén két H1-es szakember is pódiumra lépett. Németh Mihály, a H1 Systems ügyvezető igazgatója a HUNDCA (Magyar Adatközpont Szövetség) alelnökeként szólalt fel. Kovács Mátéval közösen a régió jövőjéről tartott előadást. Ökrös Imre, a H1 adatközponti üzletágának vezetője a HEATWISE uniós kutatási projektről beszélt. Azt mutatta be, hogyan válhat egy adatközpont és egy épület egyetlen, közös energiarendszerré.

A H1 Systems és a Vertiv közös standja felülnézetből

HUNDCA a Data Center Event 2026-on: miért éri meg a régiónak és Magyarországnak?

Németh Mihály a Data Center Event 2026 pódiumán nem H1-es, hanem HUNDCA-s szerepben lépett fel. A szövetség alelnökeként Kovács Mátéval közösen egy kérdést járt körül: „Why the CEE region, why Hungary?”. Az előadás egy tudatos elhatárolással indult. A globális figyelem ma a gigakampuszokra irányul. Ezek 500 megawattos, akár 1 gigawattos AI-tréningkampuszok. Ott épülnek, ahol a villamos kapacitás a legolcsóbb és leggyorsabban elérhető. Túlnyomórészt Észak-Amerikában és Ázsiában összpontosulnak. A bejelentett, 100 MW feletti projektek teljesítményének 64 százaléka Észak-Amerikára esik. Közép-Európa – legalábbis egyelőre – nincs versenyben értük.

Németh Mihály, a HUNDCA alelnöke és a H1 Systems ügyvezető igazgatója előadást tart a Data Center Event 2026-on

Négy hajtóerő a régió növekedése mögött

Németh Mihály és Kovács Máté szerint ettől még van esélye a régiónak. A kereslet egy másik, kevésbé látványos rétege is létezik. Ide tartozik az AI-inferencia, a felhő-régiók, a vállalati és szuverén kapacitás és az operátori edge-létesítmények. Ez a réteg a felhasználók közelségét keresi, nem a legolcsóbb villamosenergia-forrást. Az előadás négy hajtóerőt nevezett meg, amelyek a régió növekedését biztosítják:

  • Uniós politika: az EU meg akarja háromszorozni adatközponti kapacitását. Ezt az AI Continent Action Plan és a Cloud and AI Development Act alapozza meg. A cél a tagállamok közötti kiegyensúlyozott elosztás.
  • Piac: a nyugat-európai FLAP-D csomópontok (Frankfurt, London, Amszterdam, Párizs, Dublin) telítettek. A kereslet 63 százaléka már ma is máshová kerül.
  • Technológia: az AI-munkaterhelések négyötöde valamilyen formában a felhasználók közelségét igényli.
  • Vállalati gazdaságtan: a nagyvállalatok fele már ma is privát infrastruktúrán futtatja termelési AI-alkalmazásait. Ennek oka a bizalmasság és a költség.

Hol tart ma Magyarország?

A Data Center Event 2026 közönsége azt is hallhatta, hol tart ma Magyarország. A Hungary’s Scorecard szerint az energia és az engedélyezés területén még „úton van” az ország. Az internetes csatlakozás, a vízhasználat és fenntarthatóság, valamint a szakemberállomány terén már „készen áll”. Egyetlen valódi hiányosságként az átláthatóságot nevezték meg. Nincs országos, nyilvános adatközponti nyilvántartás. Ennek pótlására a HUNDCA már most vállalkozik.

A zárás a skandináv adatközpont-szövetségek tapasztalatára épült. Az operátorok versenyezhetnek egymással az ügyfelekért, az alapokat azonban csak közösen lehet megteremteni: hálózati kapacitást, engedélyezést, adatokat, közbizalmat. Ehhez az iparági, állami és önkormányzati szereplők összefogására van szükség.

A HEATWISE és a nemzetközi referenciák: „a legnehezebb klíma az otthoni”

Ökrös Imre Data Center Event 2026-on tartott előadásának címe: „The Hardest Climate Is Home”. Már a cím is meglepő állítás. Egy adatközpont hűtésénél a legnagyobb kihívás nem a sarkvidék vagy a trópusok, hanem a hazai, mérsékelt kontinentális éghajlat. A H1 Systems ezt három, teljesen eltérő klímazónában szerzett saját tapasztalattal támasztotta alá:

  • Vietnam (trópusi): 10–140 megawattos kereskedelmi és felhő-létesítmények.
  • Észak-Svédország (sarkvidéki): a BodenType DC kísérleti projekt a Horizon 2020 programban. Egy 500 kW-os moduláris blokkon 1,028-as PUE-t ért el, a hulladékhőt fafeldolgozáshoz hasznosítva.
  • Magyarország (mérsékelt): 1–5 megawattos kereskedelmi és kormányzati létesítmények. A H1 becslése szerint itt a jellemző PUE ma 1,5–1,6, hulladékhő-hasznosítás nélkül.
Ökrös Imre, a H1 Systems adatközponti üzletágának vezetője a HEATWISE projektről tart előadást a Data Center Event 2026-on

Szabályozás: Európa két sebességgel

Erre a három referenciapontra épül a H1 által koordinált HEATWISE Horizon Europe projekt. A projekt öt kísérleti helyszínen, négy európai klímazónában teszteli a hulladékhő-hasznosítás modelljeit. Az előadás országonként is összevetette az uniós szabályozást. Az EU-ban a jelentett átlagos PUE 1,36. A hőpotenciálnak becslések szerint mindössze 1,8 százalékát hasznosítják újra. Németország már konkrét célokkal dolgozik: 2026-ra legfeljebb 1,2-es PUE, 2028-ig 20 százalékos hulladékhő-hasznosítás. Franciaországban az 1 megawatt feletti adatközpontoknak már kötelező a hulladékhő legalább 20 százalékát hasznosítani. Magyarországon egyelőre csak az uniós Energiahatékonysági Irányelv (EED) jelentési kötelezettsége érvényes. Ez az 1 megawatt feletti létesítményekre vonatkozik, saját hazai célérték még nincs.

Egy energiarendszer: adatközpont és épület együtt

Ökrös Imre Data Center Event 2026-os előadásának csúcspontja a HEATWISE „egy energiarendszer” koncepciója volt. Ebben az adatközpont és a kapcsolt épület egyetlen, közösen vezérelt energiarendszerként működik. A hőelvonás mintegy 70 százalékát kétfázisú, chip-közvetlen folyadékhűtés végzi. A fennmaradó 30 százalékért zárt szekrényes léghűtés felel. Így a rendszer az IT-hulladékhő 80–90 százalékát nyeri vissza. Az adatközpont oldalán 1,05 alatti PUE érhető el, az épület oldalán alacsonyabb fűtési költség. Együttesen mintegy 20 százalékos primerenergia-megtakarítás adódik.

Két előadás, egy üzenet a Data Center Event 2026-on

A két előadás első ránézésre más közönséget szólít meg. Az egyik a HUNDCA színeiben tartott régiós jövőkép, a másik a HEATWISE-ra épülő műszaki mélyfúrás. Valójában ugyanazt az üzenetet erősítik két irányból. Németh Mihály és Kovács Máté megmutatta, miért van helye Magyarországnak a következő évtized adatközponti térképén. Ökrös Imre pedig azt, hogy a H1 ehhez már ma rendelkezik a szükséges tudással. Ez a tudás három klímazónából származik, és kutatás-fejlesztési háttér támasztja alá. A jövő hulladékhőt hasznosító, energiahatékony létesítményeinek tervezéséhez pontosan erre van szükség. A Data Center Event 2026-on a H1 Systems két lábon állt: iparági képviselet és műszaki szakértelem. Ez jelenti a standon hirdetett „Operating the Future” üzenetet a gyakorlatban.

Data Center Event 2026 kiállítótér a HUNGEXPO-n, háttérben a H1 Systems „Operating the Future” standjával

Gyakori kérdések a Data Center Event 2026-ról

Mi az a HEATWISE projekt? A HEATWISE a H1 Systems által koordinált Horizon Europe kutatási projekt. Öt kísérleti helyszínen, négy európai klímazónában teszteli az adatközponti hulladékhő hasznosítását. Célja, hogy az adatközpont és a kapcsolt épület egyetlen, közös energiarendszerként működjön.

Miért nevezte Ökrös Imre a hazai klímát „a legnehezebb”-nek? A H1 referenciái trópusi és sarkvidéki klímából is származnak. Ezek alapján a mérsékelt kontinentális éghajlat sem egyszerűbb a szélsőségeseknél. Ez energetikailag és a hulladékhő-hasznosítás szempontjából is igaz. A hazai létesítmények PUE-je ma még 1,5–1,6 körül mozog, hulladékhő-hasznosítás nélkül.

Mit jelent a „második réteg” kereslet, amelyről Németh Mihály beszélt? A gigakampuszok (500 MW feletti AI-tréninglétesítmények) mellett létező, kisebb léptékű keresletet. Ide tartozik az AI-inferencia, a felhő-régiók, a vállalati és a szuverén kapacitás. Ez a kereslet a felhasználók közelségét keresi. Erre Közép-Európának és Magyarországnak is valós esélye van.

Adatközponti üzemeltető mérnökök a szerverállványnál – a készségvesztés megelőzése az AI korszakában

Amikor az AI túlságosan megkönnyíti a dolgunkat. A készségvesztés kockázata az adatközpontokban

Amikor az AI túlságosan megkönnyíti a dolgunkat. A készségvesztés kockázata az adatközpontokban 1829 1219 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

Röviden: A készségvesztés (skill decay) az a jelenség, amikor az AI és az automatizálás miatt elkopnak a munkavállalók szakmai rutinjai. Az Uptime Institute 2026-os felmérésében a vezetők csak 40%-a várja az AI-tól az emberi hibák csökkenését. Ez 11 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A megoldás nem a lassabb AI-bevezetés, hanem a tudatos, aktív emberi felügyelet.

Az adatközponti üzemeltetők egyre inkább támaszkodnak mesterséges intelligenciára. Közben egyre kevésbé hiszik, hogy ettől kevesebb lesz az emberi hiba. Az Uptime Institute 2026-os globális felmérésében a vezetők mindössze 40 százaléka sorolta az emberi hibák csökkentését az AI előnyei közé. Ez 11 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ennek egyik oka a készségvesztés lehet.

Az Uptime Institute Journal elemzése szerint ennek hátterében egy eddig kevés figyelmet kapott kockázat áll. Ez a „skill decay”, vagyis a készségvesztés. Akkor jelentkezik, amikor a mesterséges intelligencia és az automatizálás visszafogja a munkavállalók teljesítményét.

Mi az a készségvesztés, és miért kétélű a kockázat

A készségvesztés az a folyamat, amelyben a szakember gyakorlat hiányában fokozatosan elveszíti a rutinját és a hibafelismerő képességét. A jelenség nem új. Régóta ismert más kritikus infrastruktúrát üzemeltető iparágakból, a légi közlekedéstől az egészségügyig. Az adatközponti szektorban még kevés a közvetlen kutatás. A mechanizmus azonban ugyanaz, és a mesterséges intelligencia felerősítheti a hatását.

A kockázat két irányból fenyeget egyszerre. Egyrészt a tapasztalt szakemberek rutinjai kophatnak el. Ez akkor történik, ha napi munkájuk egyre nagyobb részét AI-alapú rendszerek veszik át. Ők pedig csak felügyelik a folyamatot, ahelyett hogy aktívan végeznék. Másrészt – és ez hosszabb távon talán súlyosabb – a pályakezdők el sem sajátítják az alapkészségeket. Korábban ezeket a napi gyakorlat adta át nekik. Ma viszont a belépő szintű feladatok egy részét már AI egyszerűsíti vagy veszi át.

Ez paradox módon épp az egyik legtöbbet hangoztatott előnyt fordíthatja a visszájára. Rövid távon az AI segíthet gyorsabban betölteni a nyitott pozíciókat, mert egyszerűbbek lesznek a feladatok. Hosszú távon viszont épp a szakember-utánpótlást gyengítheti, amelyre az iparágnak a legnagyobb szüksége van.

Amit az orvoslás már megtapasztalt

Jó példa a Lancet Gastroenterology & Hepatology szaklapban 2025-ben megjelent vizsgálat, amely négy lengyelországi endoszkópiás központban készült. A kutatók 19 orvos munkáját hasonlították össze, akik egyenként már több ezer vastagbéltükrözést végeztek. Azt nézték, hogyan teljesítenek AI nélkül a rendszer bevezetése előtt. Majd azt, hogyan teljesítenek AI nélkül akkor, amikor már hónapok óta rutinszerűen támaszkodnak rá.

Az eredmény a kutatókat is meglepte. Miután az orvosok hozzászoktak az AI-asszisztált vizsgálatokhoz, romlott az önálló teljesítményük. AI nélkül a daganat előtti elváltozások kiszűrési aránya 28,4 százalékról 22,4 százalékra esett. Ez nagyjából egyötödös relatív romlás ugyanazoknál a tapasztalt orvosoknál. A szakértők szerint a rendszeres AI-használat fokozatosan csökkenti az aktív, tudatos figyelmet és a vizsgálati alaposságot. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy önvezető funkciós autóban a sofőr figyelme is lazulhat.

A szerzők maguk is óvatosságra intenek. A vizsgálat megfigyelésen alapult, nem véletlen besorolásos kísérlet volt, és csak egy AI-rendszert érintett. Azt viszont világosan jelzi, hogy a készségvesztés nem csupán elméleti kockázat. Már most mérhető hatás egy olyan szakmában, ahol a tévedésnek súlyos következménye lehet.

Mit jelent a készségvesztés egy adatközpontban

Az adatközpontokban az AI-alapú automatizálás ma még elsősorban optimalizálási és analitikai feladatokat lát el. Az üzemeltetők jellemzően passzívan felügyelik ezeket a rendszereket, és nem aktívan végzik a mögöttes munkát. Ez pontosan az a helyzet, amelyben a figyelem és a rutin könnyen kophat. Aki csak a riasztásokat és a műszerfalakat figyeli, ahelyett hogy diagnosztizálna, idővel nehezebben veszi észre a finomabb jeleket. Pedig ezeket korábban megszokásból is észrevette volna.

Az emberi hibára visszavezethető adatközponti kiesések okai – eljárási hibák és készségvesztés kockázata, Uptime Institute 2026
Az emberi tényezőre visszavezethető IT-kiesések okai az Uptime Institute 2026-os felmérése alapján.

Az Uptime Intelligence több mint öt éve vezet üzemzavar-nyilvántartást. Eszerint ez korántsem elméleti kockázat. A túlzott AI-ra hagyatkozás és a rendszerekbe vetett vak bizalom már most is szerepet játszott valós üzemzavarokban. Ugyanakkor az AI jól használható eszköz is lehet. Hozzáférést adhat olyan tudáshoz, amely korábban csak a legrutinosabb kollégák fejében élt. Ehhez az kell, hogy a csapat kiegészítésként és ne helyettesítésként használja.

A hosszabb távú kockázat a szakember-utánpótlás gyengülése. Ha a belépő szintű feladatokat egyre inkább AI egyszerűsíti, kevesebb lehetőség marad a tanulásra. A fiatal mérnökök és technikusok nehezebben sajátítják el a diagnosztikai és hibaelhárítási alapkészségeket. Pedig ezekre a legösszetettebb, váratlan helyzetekben lesz a legnagyobb szükség. Például akkor, amikor maga az AI is téved, vagy adathiányban dolgozik.

Hogyan előzhető meg a készségvesztés

A megoldás nem az AI lassabb bevezetése, hanem a tudatos, kontrollált használata. A szakirodalom és az iparági tapasztalatok alapján néhány elv rajzolódik ki:

  • Kritikus felülvizsgálat. Az AI-ajánlásokat és riasztásokat ne fogadják el automatikusan. A szakember ténylegesen értékelje, és ne csak jóváhagyja a rendszer javaslatát.
  • Rendszeres gyakorlás AI nélkül. A kézi hibaelhárítást és a rendszerek logikájának megértését szándékos, AI nélküli gyakorlat tartsa karban. Ne csak a bevezető képzésen szerezzék meg egyszer.
  • Tudatos pályakezdő-képzés. A belépő szintű munkatársak kapjanak olyan feladatokat, amelyeket AI segítség nélkül kell megoldaniuk. Így a rutinjuk a gyakorlatban alakul ki, nem csak elméletben.
  • Aktív emberi felügyelet. A szakember önállóan is ismerje fel és hárítsa el a problémát. Erre akkor van szükség, ha az AI nem elérhető, téved, vagy ismeretlen helyzettel találkozik.

Az AI tehát nem feltétlenül ellensége a szakértelemnek. Szövetségese viszont csak akkor marad, ha az üzemeltetők tudatosan őrzik a tapasztalatot és a rutint. Ez különösen fontos az M&O-alapú (üzemeltetés és karbantartás) működtetésben. A hosszú távú üzembiztonság nemcsak a technológián múlik, hanem a folyamatosan karbantartott emberi szakértelmen is.

Gyakori kérdések a készségvesztésről

Mi az a készségvesztés (skill decay)?

Olyan folyamat, amelyben a szakember gyakorlat hiányában elveszíti a rutinját. Akkor jelentkezik, ha a munkát egyre inkább AI és automatizálás végzi, az ember pedig csak felügyel.

Mit mutatott az Uptime Institute 2026-os felmérése?

A vezetők mindössze 40%-a tartja az AI előnyének az emberi hibák csökkentését. Ez 11 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Van mérhető bizonyíték a készségvesztésre?

Egy 2025-ös lengyel orvosi vizsgálatban az AI-hoz szokott orvosok AI nélküli találati aránya 28,4%-ról 22,4%-ra csökkent. Ez nagyjából egyötödös romlás.

Hogyan előzhető meg a készségvesztés egy adatközpontban?

Kritikus felülvizsgálattal, rendszeres AI nélküli gyakorlással és tudatos pályakezdő-képzéssel. Az emberi felügyelet legyen aktív, ne passzív.

Forrás

Magyar Adatközpont Szövetség (HUNDCA) – az adatközpont iparág hangja, adatközpont-campus légifelvétel-látványterve

Láthatatlan iparág, látható felelősség, miért alakult meg a Magyar Adatközpont Szövetség?

Láthatatlan iparág, látható felelősség, miért alakult meg a Magyar Adatközpont Szövetség? 1600 816 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

Röviden: A Magyar Adatközpont Szövetség (HUNDCA, Hungarian Data Center Association) 2026-ban alakult, a hazai adatközpont-üzemeltetők, -fejlesztők és -beszállítók szakmai szövetsége. Alapító tagjai: .bieker, Datacenter Event Kft., H1 Systems Kft., KBC Group (K&H Csoportszolgáltató Központ Kft.), NISZ Zrt., Nokia, Rackhost Zrt., Rendszerinformatika és STUDIO IN-EX Zrt. 2026 szeptembere óta az EUDCA tagja. Első feladata az első országos adatközpont-felmérés 2026 őszén.

Ha ma reggel fizetett a boltban, kiváltott egy e-receptet vagy megnézte, mikor indul a vonata, jó eséllyel három különböző adatközpont dolgozott Önért. Nem látta őket, és ez így van rendjén: egy jól működő infrastruktúra nem hívja fel magára a figyelmet. Csakhogy amiről nem beszélünk, azt nem is értjük, és amit nem értünk, attól előbb-utóbb félni kezdünk. Ez a hiány 2026-ban egyre kézzelfoghatóbbá vált, és ez az egyik fontos oka annak, hogy a hazai adatközponti iparág idén megalapította a saját szövetségét. A H1 Systems az alapító tagok között van, ügyvezetőnk, Németh Mihály Csaba pedig a Magyar Adatközpont Szövetség, a HUNDCA alelnöke.

Amiről nem tanultunk az iskolában

Az utakról, a vasútról, a villanyvezetékről vagy a vízhálózatról mindenkinek van véleménye, mert mindenki látja őket. Az adatközpontokról nincs, pedig a mostani gazdaságot ugyanúgy ezek hordozzák, mint a múlt századét a sínek és a vezetékek. Magyarországon tucatnyi nagyobb és sokkal több kisebb ilyen létesítmény működik – bankok, az állam, távközlési cégek és kolokációs szolgáltatók üzemeltetik őket –, de ha valaki ma megkérdezné, pontosan hány van, mekkora kapacitással, mennyi áramot használnak, hány embernek adnak munkát, és milyen gazdaságélénkítő hatásuk van, nem lenne, aki országos számadatokkal válaszol. Az uniós energiahatékonysági szabályok alapján a nagyobb létesítmények évente jelentenek a MEKH-nek, de ezekből összesített, nyilvános kép egyáltalán nem áll össze.

Egy iparág, amelyről nem tudni, mekkora, nem tud részt venni a saját sorsáról szóló beszélgetésben. Legfeljebb elszenvedi.

Amikor a láthatatlan láthatóvá válik

Ez a beszélgetés pedig elkezdődött, akár akartuk, akár nem. A 2026-os nyár aszálya és a hálózaton kialakult feszültség napi hírré tette a víz- és áramfogyasztást, és ahol ez téma, ott előbb-utóbb az adatközpontok is szóba kerülnek. Nyugat-Európa már megjárta ezt az utat: Hollandiában és Írországban évekkel ezelőtt lassították vagy állították le az új létesítmények engedélyezését, mert a hálózat tartaléka és a lakosság türelme egyszerre fogyott el. Nem azért, mert az adatközpontok rosszak, hanem mert senki nem magyarázta el időben, mit adnak és mit kérnek cserébe.

Közben a kereslet nem vár. A mesterséges intelligencia ugrásszerűen növeli a számítási igényt, az Európai Unió pedig kimondta, hogy a kontinens adatközponti kapacitását a következő években meg akarja háromszorozni, mégpedig a tagállamok között kiegyensúlyozottan. A nyugati központok megteltek, az új kapacitás egyre nagyobb része épül rajtuk kívül, és az a fajta létesítmény, amelynek számít, hol van – a felhőrégió, a vállalati és szuverén adatközpont, az AI-modelleket a felhasználók közelében futtató gépterem –, most helyet keres magának. Magyarországnak van mit mutatnia: többirányú hálózati kapcsolat, Bécs négy ezredmásodpercre, alacsony kibocsátású, atomra és napra épülő áramtermelés, és egy mérnöki bázis, amely tud ilyet tervezni, építeni és üzemeltetni. Amije nincs: kiszámítható engedélyezés, előre jelezhető hálózati csatlakozás, és egy partner, akivel a kormányzat az iparág nevében tárgyalhat. Ez utóbbit egyetlen cég sem pótolhatja, bármekkora is.

Németh Mihály Csaba a HUNDCA Data Center Event 2026 előadásán, a vetítésen Budapest regionális adatközponti hubként
Budapest regionális hub szerepe: 140 hálózat a BIX-en, 3,9 ms Bécsig – részlet a HUNDCA előadásából, Data Center Event 2026.

Egy régi gondolat

Az a gondolat, hogy ennek az iparágnak önálló képviseletre van szüksége, többekben régóta érlelődött. Az adatközpont nem az informatika egyik ága, hanem infrastruktúra-ágazat, saját szabályozással, saját energia- és hálózati kérdésekkel – ezért nem elég, ha a téma időnként előkerül egy-egy informatikai szövetség munkacsoportjában. Idén ez a gondolat – egyeseknek dédelgetett vágy – végre szövetséggé lett.

Az alapító tagok névsora önmagában beszédes, és súlyt ad a frissen alakult szervezetnek. A NISZ az állam informatikai hátországa; a KBC Group Magyarországon üzemelteti közép-európai regionális iker adatközpontját; a Rackhost hazai vállalkozások ezreinek futtatja a weboldalát és a rendszereit; a Nokia az AI-korszak hálózati összeköttetéseinek globális szállítója; a Rendszerinformatika teljes körű IT-megoldásokat nyújt; a .bieker és a STUDIO IN-EX adatközpontok tervezésére szakosodott tervezőirodák; a Datacenter Event Kft. a szakma évi találkozóját szervezi; mi, a H1 Systems, harminc éve tervezünk, építünk, tanúsítunk és üzemeltetünk adatközpontokat.

Állam, bank, szolgáltató, hálózati technológiai vállalat, tervezőirodák, rendezvényszervező és mérnökcég – nem egy iparági érdekcsoport, hanem azok köre, akik napról napra felelnek azért, hogy a digitális ország reggel is elinduljon. Az ötfős Elnökséget Kiss Ferenc, a Datacenter Event Kft. képviselője vezeti, az alelnökök a NISZ, a K&H Csoportszolgáltató Központ, a Rackhost és a H1 Systems képviselői; a Felügyelőbizottságban a Rendszerinformatika, a .Bieker és a Studio IN-EX kapott helyet. A szövetség tagja csak szervezet lehet, két meglévő tag ajánlásával. Szeptemberben az európai ernyőszervezet, az EUDCA is felvette a sorai közé, szeptember 29-én pedig a HUNDCA a budapesti Data Center Event nyitó előadásán a szakma előtt is bemutatkozott.

Németh Mihály Csaba és Kovács Máté a HUNDCA bemutatkozó előadásán a Data Center Event 2026 konferencián, Budapesten
A HUNDCA bemutatkozó előadása a Data Center Event 2026 nyitónapján, Budapest, 2026. szeptember 29.

Mivel tartozik az iparág az országnak

Egy szövetség könnyen válik érdekvédelmi irodává. Mi nem ezt szeretnénk. A HUNDCA abból indul ki, hogy egy iparág, amely az ország erőforrásait használja, tartozik azzal, hogy elszámol vele.

Az első teendő ezért nem látványos: megszámoljuk magunkat. Idén ősszel indul az első országos adatközpont-felmérés, amely a meglévő és tervezett kapacitást, az energia- és vízhasználatot és a fejlesztések ütemét méri fel, az eredményt pedig a szövetség nyilvánosságra hozza. Amit mérünk, arról lehet őszintén beszélni – arról is, hogy az adatközpontok fogyasztása nem az, aminek a hírek alapján látszik, és arról is, mit teszünk a csökkentéséért. A számok birtokában lehet leülni a hálózati társaságokkal az átlátható csatlakozási időkről, és a kormányzattal arról, milyen legyen egy adatközpontokra szabott, egyablakos, határidős engedélyezés, és hol legyenek az „adatközpont-kész” helyszínek. És a számok birtokában lehet érvelni Brüsszelben is, ahol a régió hangja eddig alig hallatszott.

A másik vállalásunk az itt élő emberek felé irányul. Az adatközpont stabil, jól fizető, nehezen kiszervezhető munkát ad – a villamosmérnöktől a hűtéstechnikusig, a hálózati szakembertől az éjszakai műszak ügyeletes üzemeltetőjéig –, és ezekből a szakemberekből ma Európa-szerte hiány van. Ha Magyarország nemcsak helyszín, hanem műhely is akar lenni, a képzést és az utánpótlást az iparágnak magának kell megszerveznie. Ez is a szövetség dolga lesz.

Miért ülünk mi is ott

Aki ebben a szakmában dolgozik, megszokta, hogy a munkája akkor jó, ha senki nem veszi észre. Ezen a szokáson most részben változtatnunk kell. A H1 Systems harminc éve ebből él: adatközpontokat tervezünk, építünk, tanúsítunk és üzemeltetünk, idehaza és más régiókban, és minden projekt, amely a csatlakozási sorban elakad, egy engedélyezési körben megcsúszik vagy más ok miatt el sem indul, a mi munkánk is. Nekünk az az érdekünk, hogy ebben az országban kiszámítható feltételek mellett, nemzetközi szabványok szerint épüljenek adatközpontok – és ez történetesen ugyanaz, mint ami az országnak jó. Ezért vállalta Németh Mihály Csaba az alelnökséget, és ezért mutatta be a Data Center Eventen, honnan érkezik a régióba a következő évtized kereslete. A tapasztalatunkat eddig az ügyfeleinknek adtuk át. Mostantól azokhoz a szabályokhoz is hozzátesszük, amelyek között az egész iparág dolgozni fog.

Töltse le az előadást: a HUNDCA Data Center Event 2026-on tartott, angol nyelvű bemutatkozó előadása (Why the CEE region, why Hungary?) azt mutatja be forrásokkal és adatokkal, honnan érkezik a régióba a következő évtized adatközponti kereslete, és Magyarország hol áll az áram, a hálózati kapcsolat, a víz, az engedélyezés, a szakemberek és az adatok terén.

Az adatközpontok eddig is a háttérben tartották működésben az országot. Ha a következő évtizedben nemcsak a háttérben, hanem a térképen is ott akarunk lenni, az iparágnak közös hangra volt szüksége. Most már van.

Gyakori kérdések a Magyar Adatközpont Szövetségről

Mi a HUNDCA?

A Magyar Adatközpont Szövetség (Hungarian Data Center Association), a hazai adatközponti iparág 2026-ban alakult szakmai szervezete, az EUDCA tagja.

Ki vezeti a Magyar Adatközpont Szövetséget?

Az ötfős Elnökség elnöke Kiss Ferenc (Datacenter Event Kft.). A H1 Systems részéről Németh Mihály Csaba alelnök.

Kik a HUNDCA alapító tagjai?

A .bieker, a Datacenter Event Kft., a H1 Systems Kft., a KBC Group (K&H Csoportszolgáltató Központ Kft.), a NISZ Zrt., a Nokia, a Rackhost Zrt., a Rendszerinformatika és a STUDIO IN-EX Zrt.

Miért alakult meg a szövetség?

Az adatközpont önálló infrastruktúra-ágazat saját szabályozási, energia- és hálózati kérdésekkel. Ezekben eddig nem volt közös iparági képviselet.

Mi a szövetség első lépése?

Az első országos adatközpont-felmérés 2026 őszén, nyilvános eredményekkel.

Ki lehet a HUNDCA tagja?

Adatközpontot üzemeltető, fejlesztő vagy ahhoz szolgáltatást nyújtó szervezet, két meglévő tag ajánlásával.

Aki adatközpontot üzemeltet, fejleszt vagy ahhoz szolgáltatást nyújt, vegyen részt az őszi felmérésben. A szövetségről és a tagságról a hundca.hu oldalon és az info@hundca.hu címen lehet tájékozódni.

Hűtés áram nélkül: mit tud valójában a 3M Cooling Film a járműflottákon?

Hűtés áram nélkül: mit tud valójában a 3M Cooling Film a járműflottákon? 900 450 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

A klímaváltozás a hazai járműüzemeltetők számára már gyakorlati kihívás. Ez ma napi üzemeltetési tétel. A budapesti nyarakon a járművek teteje a legnagyobb hőgyűjtő felület. Az itt elnyelt napenergia közvetlenül fűti az utasteret, a raktérben szállított árut és a klímarendszert egyaránt. A hűtési igény minden megtett kilométeren üzemanyagot vagy – elektromos járműveknél – hatótávot emészt fel. Erre ad megoldást a 3M Cooling Film: egy passzív, energiabevitel nélküli hőtükröző fólia jármű tetőkre. Bővebben a gyártó oldalán.

A H1 Systems több mint 30 éve a 3M hivatalos telepítő partnere és jelentős tapasztalattal rendelkezik az energetikai célú beruházásokban. A tetőre telepített, kiemelkedően fényvisszaverő teljesítményfólia a hőfelhalmozódást a forrásánál csökkenti. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk, milyen mérhető eredményeket hoz a technológia. Megnézzük, mit jelent ez a gyakorlatban a városi buszflották, a futár- és logisztikai flották, valamint a vasúti üzemeltetők számára.

3M Cooling Film hőtükröző fólia egy jármű tetején, sivatagi környezetben
A 3M™ Cooling Film a jármű tetejére telepített, kiemelkedően fényvisszaverő teljesítményfólia.
Hogyan működik a 3M Cooling Film passzív hűtőfólia?

A 3M Cooling Film két fizikai mechanizmust kombinál. Egyrészt a nap hősugárzásának több mint 85%-át visszaveri, így az energia jelentős része el sem nyelődik a tetőszerkezetben. Másrészt a fólia a légköri ablakban több mint 91%-os hőemisszivitással rendelkezik. Vagyis a mégis elnyelt hőt hatékonyan sugározza vissza a hidegebb égbolt felé. A két tulajdonság együtt passzív hűtést eredményez – mozgó alkatrész, energiafogyasztás és üzemeltetési költség nélkül.

A mérések szerint a fólia a tető felületi hőmérsékletét akár 5,5–16,6 °C-kal csökkenti, ami közvetlenül mérsékli a járműbe jutó hőmennyiséget. A tartós, kemény bevonat normál üzemi körülmények között ellenáll a szennyeződésnek, a vegyszereknek és a kopásnak. Így a teljesítmény fenntartásához minimális karbantartás elegendő. A megoldást a 3M 5 éves garanciával támogatja. Telepítése a bevált grafikai fóliázási gyakorlatokra épül – vagyis gyors. Minimális állásidővel illeszthető a flottaüzemeltetés meglévő munkafolyamataiba.

Mit mutatnak a valós üzemi mérések?

A technológia teljesítményét egy egyéves, valós üzemi terepi vizsgálat is alátámasztja. A vizsgálatot egy globális logisztikai vállalat végezte, 10 elektromos kézbesítő furgonon. A helyszín az arizonai Phoenix volt – a világ egyik legforróbb városi környezete. A főbb eredmények:

  • Az aktív kiszállítási időszakban (11 és 16 óra között) a raktér hőmérséklete átlagosan 2,9 °C-kal volt alacsonyabb. A legforróbb hónapban, augusztusban, a csökkenés elérte az 5,7 °C-ot.
  • A telematikai adatok szerint a fólia üzemóránként 7,4–13,8 km-rel növelte a használható elektromos hatótávot. Ez egy tipikus ötórás kiszállítási időszak alatt 37–69 km hatótáv-megtakarítást jelentett – klimatizálatlan raktér mellett.
  • A járművezetők komfortja érezhetően javult a gyakori ki-be szállással járó, stop-and-go jellegű üzemben.
Hőkamerás felvétel: 3M Cooling Film hatása a jármű tetejének hőmérsékletére
Hőkamerás felvétel: a hűvös, kék tetőfelület jól mutatja a 3M Cooling Film hatását a forró úttest és a napsugárzás mellett.

Fontos hangsúlyozni: az esettanulmányok eredményei nem jelentenek garanciát azonos eredményekre más éghajlaton és üzemi profilban. A hazai viszonyokra vonatkozó megtérülést flottánként, egyedi számítással érdemes meghatározni.

Városi buszflották: utaskomfort és e-busz hatótáv a budapesti nyárban

A városi autóbusz a passzív hűtés szempontjából ideális alkalmazási terület: nagy, vízszintes tetőfelület, alacsony átlagsebesség, gyakori megállások. Vagyis kevés menetszél, és sok álló helyzetben elnyelt napsugárzás. A csúcsidőn kívül telephelyen vagy végállomáson várakozó buszok tetője órákon át gyűjti a hőt. Ezt aztán a klímarendszernek kell ledolgoznia, jellemzően épp az utascsere-csúcsokban.

A tetőre telepített Cooling Film a hőterhelést ott csökkenti, ahol keletkezik. Ez három, egymást erősítő hatást jelent az üzemeltetőnek. Az első: alacsonyabb utastéri hőmérséklet és kiegyenlítettebb utaskomfort. A második: kisebb klímaterhelés, ezáltal mérséklődő üzemanyag-fogyasztás a dízel- és hibrid állományon. A harmadik: az elektromos buszoknál a HVAC-fogyasztás csökkenése közvetlenül a napi bevethető hatótávban jelentkezik. Ez az e-busz flották menetrendtervezésének legszűkebb keresztmetszete. Külön előny, hogy a fólia a tetőn elhelyezett akkumulátorcsomagok és tetőgépészeti egységek környezetének hőterhelését is mérsékli.

Futárflották és last mile: hatótáv, kézbesítési pontosság, munkakörülmények

A last mile kézbesítés a hőterhelés szempontjából a legnehezebb üzemi profil. A járatok jellemzően a nap legforróbb óráiban futnak. A járművek idejük nagy részében lassan haladnak vagy állnak, a raktér pedig nem klimatizált. Így a hő gyorsan felhalmozódik, és lassan távozik. Extrém környezetben az elektromos kézbesítő furgonok rakterében a hőmérséklet az 54 °C-ot is meghaladhatja.

A futárflották számára a Cooling Film három üzleti mutatóra hat közvetlenül. Az első a hatótáv. A fenti terepi vizsgálat ötórás kézbesítési időszakra vetítve 37–69 km használható többlethatótávot mért. Ez e-flottáknál lehetővé teheti járatok átszervezését és köztes töltések kiváltását. A második a kézbesítési minőség: a hőérzékeny küldemények (élelmiszer, gyógyszer, kozmetikum) kitettsége csökken, a hőség miatti késések és reklamációk ritkulnak. A harmadik a munkáltatói felelősség. A vezetőfülke és a raktér közötti hőmérséklet-ingadozás mérséklése javítja a kézbesítők nyári munkakörülményeit. Ez a magas fluktuációjú futárszegmensben megtartási tényező is.

Logisztika és szállítmányozás: hűtött áruszállítás kisebb energiafelhasználással

A közúti árufuvarozásban a félpótkocsik és dobozos felépítmények tetőfelülete több tíz négyzetméternyi hőgyűjtő. Hűtött szállításnál a napsugárzásból származó hőterhelés a hűtőaggregát ellen dolgozik. Minél többet nyel el a tető, annál többet kell a gépnek ledolgoznia – üzemanyagból.

A félpótkocsi tetejére telepített Cooling Film a hőfelhalmozódást a forrásánál csökkenti, így mérsékli a belső hőterhelést és a hűtési igényt. Ez a gyakorlatban alacsonyabb aggregát-futásidőt és üzemanyag-megtakarítást jelent. A hőérzékeny rakomány pedig stabilabb hőmérsékleti környezetben utazik. Ez különösen fontos a napsütésnek erősen kitett dél-európai és balkáni viszonylatokban, ahol a magyar fuvarozók jelentős volument teljesítenek. A csökkenő belső hőterhelés emellett mérsékelheti a kiegészítő szigetelés szükségességét. A gyors, minimális állásidejű telepítés pedig a hűtött egységeket üzemben tartja – nagy flottáknál ez a bevezetés egyik kulcskérdése. Az ATP/FRC minősítésű eszközparkot üzemeltető cégeknek a fólia a meglévő szigetelési rendszert kiegészítő, nem azt kiváltó rétegként érdemes tekinteniük.

Vasúti üzemeltetés: utaskomfort és energiahatékonyság a kocsiszekrényen

A vasúti alkalmazás külön termékváltozatot és külön üzemeltetési logikát jelent. A személykocsi vagy motorvonat tetejére telepített Cooling Film a kocsiszekrény belső hőmérsékletét akár 5,5 °C-kal csökkenti. Ez nyári csúcsidőszakban az utaskomfort szempontjából érdemi különbség. Különösen igaz ez olyan járműveken, ahol a klímarendszer teljesítménye a mai hőhullámokhoz képest szűkösen méretezett, vagy klímaberendezés egyáltalán nincs.

A hazai vasúti üzemeltetők – mindenekelőtt a MÁV-csoport – számára a technológia három ponton kapcsolódik ismert üzemeltetési kihívásokhoz. Az utaskomfort-panaszok jelentős része a nyári hőhullámokhoz kötődik. A passzív hűtés a klímás és klíma nélküli állományon egyaránt csökkenti a belső hőterhelést. Az energiahatékonyság oldalán az alacsonyabb hűtési igény közvetlen vontatásienergia-megtakarítást jelent a klimatizált flottán. Üzemeltetési oldalról a keménybevonatos felület tartósan megőrzi fényvisszaverő képességét, és kevesebb tisztítást igényel. A fólia bevonata ellenáll a vasúti üzemi körülmények szennyeződéseinek, vegyszereinek és kopásának. A gyors telepítés pedig a járműveket minimális kieséssel tartja forgalomban. Mindez jól illeszthető a tervezett fővizsga- és karbantartási ciklusokhoz: a fóliázás a már esedékes műhelyi tartózkodás alatt elvégezhető.

Miért a H1 Systems a 3M Cooling Film telepítéséhez?

A H1 Systems több mint 30 éve a 3M hivatalos telepítő partnere Magyarországon. A fóliatechnológiát mérnöki szemlélettel, az üzemeltetés teljes életciklusában gondolkodva alkalmazzuk. Ugyanezzel a megközelítéssel szállítjuk épületoldalon az energetikai és biztonsági fóliázási megoldásainkat is. Flottaprojektjeinkben a folyamat nem a telepítéssel kezdődik. Először a flottaprofil alapján (járműtípusok, útvonalak, üzemidő, energiafelhasználás) adatalapú megtakarítási kalkulációt készítünk. Majd a telepítést az üzemeltetési és karbantartási ciklusokhoz igazítjuk, minimális állásidővel ütemezve és felügyelve. Mert számunkra ez nem egyszerűen fóliázás, hanem az üzemeltetés jövője – működésben.

Gyakran ismételt kérdések
Mi az a 3M Cooling Film?

A 3M Cooling Film egy járművek tetejére telepíthető, kiemelkedően fényvisszaverő teljesítményfólia. A napsugárzás több mint 85%-át visszaveri, és külső energia felhasználása nélkül, passzívan csökkenti a jármű hőterhelését.

Mennyivel csökkenti a fólia a jármű hőmérsékletét?

A tető felületi hőmérséklete akár 5,5–16,6 °C-kal csökkenhet. A belső terek hőmérséklete pedig – az alkalmazástól függően – akár 5,5 °C-kal lehet alacsonyabb. A tényleges eredmény a jármű típusától, az útvonaltól és az éghajlati viszonyoktól függ.

Növeli-e a Cooling Film az elektromos járművek hatótávját?

Egy egyéves amerikai terepi vizsgálatban a fólia üzemóránként 7,4–13,8 km-rel növelte az elektromos kézbesítő furgonok használható hatótávját. Ennek oka, hogy a kisebb hőterhelés csökkenti a hűtésre fordított energiát. Az eredmények éghajlattól és üzemi profiltól függően eltérhetnek.

Milyen járműveken alkalmazható a technológia?

A fólia városi autóbuszokon, futár- és kézbesítő furgonokon, dobozos teherautókon, hűtött félpótkocsikon, valamint vasúti személykocsikon és motorvonatokon egyaránt alkalmazható. Minden olyan járművön használható, amelynek jelentős vízszintes tetőfelülete napsugárzásnak kitett.

Mennyi ideig tart a telepítés, és mekkora kieséssel jár?

A telepítés a bevált grafikai fóliázási gyakorlatokra épül, ezért gyors, és minimális állásidővel jár. Flottaszintű bevezetésnél a munkálatok a meglévő karbantartási ciklusokhoz igazíthatók, így a járművek forgalomból való kiesése minimalizálható.

Ki telepíti a 3M Cooling Filmet Magyarországon?

A H1 Systems több mint 30 éve a 3M hivatalos telepítő partnere Magyarországon. A vállalat a flottaprofil alapján megtakarítási kalkulációt készít, majd a telepítést mérnöki felügyelet mellett, az üzemeltetési ciklusokhoz igazítva végzi.

Számítsa ki, mennyit takaríthat meg flottája a passzív hűtéssel. Kérjen egyedi, adatalapú kalkulációt a H1 Systems mérnökeitől: info@h1systems.hu

Európai uniós tagállamok zászlói az Európai Parlament épülete előtt Strasbourgban

Megháromszorozott adatközponti kapacitást sürget az EU digitális stratégiai tanulmánya

Megháromszorozott adatközponti kapacitást sürget az EU digitális stratégiai tanulmánya 1920 1282 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

Az Európai Bizottság távközlési és technológiai főigazgatósága idén májusban zárta le azt a tanulmányt, amely a 2028 és 2034 közötti költségvetési ciklus digitális prioritásait készíti elő. A cím prózai: tanulmány az EU kritikus digitális kapacitásainak 2027 utáni telepítéséről. A tartalom jóval kevésbé az. A dokumentum több mint kétszáz oldalon veszi számba, hol áll Európa tizenkét stratégiai technológiaterületen, és hová érdemes tennie a forrásokat a következő évtizedben.

A legélesebb megállapítás nem pénzről szól. A tanulmány szakértői panelje felmérte, milyen globális pozíciót foglal majd el az EU 2028-ban az egyes technológiaterületeken. Az eredmény a legtöbb területen közepes. A mesterséges intelligenciában, a blockchainben, a mikroelektronikában, valamint az új generációs internet és a kiterjesztett valóság területén alacsony. Erősnek egyetlen technológiát sem minősítettek. Ha az EU támogatási szintje változatlan marad, a kép a szakértők szerint 2036-ra sem javul.


Gyors összefoglaló:

  • Háromszoros kapacitásigény: az EU adatközponti kapacitásának 2027-re a jelenlegi szint nagyjából háromszorosára kellene nőnie, a tanulmány mintegy 22 700 megawattos célértéket említ.
  • Erős technológia: nulla. A vizsgált tizenkét területen 2028-ra egyetlen technológiát sem minősítettek erősnek globálisan.
  • 110 milliárd euró tagállami szinten a tervezett nemzeti finanszírozás 2030-ig, szemben a jelenlegi 9,8 milliárd eurós uniós kerettel.
  • A hűtés és a hőhasznosítás beruházási prioritás lett a 2028-ig szóló uniós tervekben.
  • A készséghiány nem a fejlesztőknél a legnagyobb, hanem az üzemeltetési és alkalmazási szerepeknél.

Miért érdemes egy mérnöki cégnek elolvasnia egy szakpolitikai tanulmányt

Azért, mert a következő évtized európai adatközponti beruházásainak keretrendszerét ilyen dokumentumok rajzolják meg. A tanulmány a következő többéves pénzügyi keret digitális fejezetének előkészítő anyaga, és közvetlenül kapcsolódik a készülő európai versenyképességi alaphoz. Ami itt beruházási prioritásként megjelenik, az három-négy éven belül pályázati kiírásban, engedélyezési szabályban vagy hatékonysági követelményben tér vissza.

A másik ok gyakorlatibb. A tanulmány szokatlanul konkrétan beszél a fizikai infrastruktúráról. Nem általánosságban említi a digitalizációt, hanem adatközponti megawattokról, hűtési módszerekről, hőhasznosításról és villamosenergia-árakról ír.

A vállalati beruházás mértéke a valódi szűk keresztmetszet

A tanulmány szerint az európai vállalatok átlagosan évi 50 ezer eurónál kevesebbet fordítanak kritikus digitális technológiákra. Ez az összeg a mesterséges intelligencia, az adatelemzés, a fejlett konnektivitás, a kiberbiztonság és a cloud-edge-IoT területekre együttesen értendő. A legaktívabb beruházók nem a nagyvállalatok, hanem a középvállalatok, amelyek méretükhöz képest feltűnően nyitottan viszonyulnak az új technológiákhoz.

Az európai startup-ökoszisztéma számai ehhez képest kettős képet mutatnak:

  • 20 720 fejlett digitális technológiai startup működött 2025-ben az EU-ban.
  • 728 jutott el a skálázódásig – ez 3,5 százalékos arány.
  • mindössze 40 érte el az unikornis státuszt.

A vállalkozói kedv tehát megvan. A növekedési szakasz finanszírozása és a piaci felvevőképesség hiányzik.

Van egy harmadik, ritkábban kommunikált nehézség is. A tanulmány kimondja, hogy a mesterséges intelligencia jelenlegi költségszerkezete nem termel nyereséget. A nagy modellek tanítása és futtatása olyan számítási, adatközponti és energiaköltségekkel jár, amelyek rendszeresen meghaladják az előfizetésekből és használati díjakból származó bevételt.

Kilencmilliárd euró után száztízmilliárd

A jelenlegi költségvetési ciklusban a Digitális Európa program és a CEF Digital együtt 9,8 milliárd eurót fordított a területre:

  • 7,93 milliárd euró – Digitális Európa program
  • 1,89 milliárd euró – CEF Digital

Ez a keret a tanulmány saját összevetésében szerénynek bizonyul.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből becslések szerint 149 milliárd euró szolgálta a digitális évtized céljait, mivel minden nemzeti tervnek legalább húsz százalékot digitális átállásra kellett fordítania. Ezen felül további harminc uniós program támogat valamilyen formában technológiatelepítést.

A legnagyobb tétel azonban tagállami szinten jelenik meg. A tanulmány 2030-ig összesen mintegy 110 milliárd euró tervezett nemzeti finanszírozást azonosít, ami a jelenlegi Digitális Európa program többszöröse. A tagállami szintek szórása ugyanakkor nagyobb, mint amit a strukturális különbségek megmagyaráznának. A szerzők szerint ez tovább mélyítheti a regionális teljesítménybeli szakadékokat, és éppen ezért erősíti a páneurópai, több országot érintő projektek melletti érvet.

Kapacitáshiány a fizikai rétegben
Szerverállványok sora egy adatközponti szerverteremben

A mesterséges intelligencia telepítésének korlátait tárgyalva a tanulmány két szűk keresztmetszetet nevez meg. Az egyik az AI-optimalizált hardver, elsősorban a gyorsítók elérhetősége. A másik az adatközponti és cloud-infrastruktúra hiánya.

A dokumentum szerint az európai adatközponti kapacitásnak 2027-re meg kellene háromszorozódnia, és a szöveg körülbelül 22 700 megawattot említ célértékként. Érdemes megjegyezni, hogy a lábjegyzetben hivatkozott piaci előrejelzés ennél alacsonyabb, 13 100 megawatt körüli szintet valószínűsít 2027-re. A nagyságrendi következtetés így is egyértelmű. Európa jelenlegi kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy a saját területén keletkező AI-terhelést kiszolgálja, és a hiány közvetlen szuverenitási kockázat.

A növekedés a kolokációs és a hyperscale szegmensben keletkezik

A tanulmány pontosan írja le a piaci szerkezetet. Darabszámban továbbra is a vállalati saját üzemeltetésű adatközpontok a leggyakoribbak. Teljesítményben azonban a nagy kolokációs és hyperscale létesítmények már évekkel ezelőtt megelőzték őket. Ezek a létesítmények modernebbek, és jellemzően magasabb rackenkénti teljesítménysűrűséget kínálnak. 2030-ig minden kereskedelmi szegmensben erős növekedés várható, a leggyorsabb éppen ebben a kettőben.

Az edge terjed, de a kiadások máshol keletkeznek

A telepített edge-csomópontok száma 2022 és 2024 között 498-ról körülbelül 1836-ra emelkedett. Az EU edge computingra fordított kiadásai ugyanakkor elmaradnak az amerikaiaktól, amelyek a globális összeg több mint negyven százalékát teszik ki. A leggyorsabb kiadásnövekedés pedig nem Európában, hanem Kínában és más, unión kívüli régiókban várható.

A cloud-piac képe hasonló. Az európai szolgáltatók részesedése a helyi infrastruktúra- és platformszolgáltatási piacon 2017 és 2022 között folyamatosan csökkent, miközben az amerikai hyperscalerek dominanciája erősödött. A tanulmány ezt nem kizárólag méretgazdaságossági kérdésként kezeli. A széttagolt nemzeti szabályozás és a hiányzó közös architektúra legalább annyira szerepet játszik benne.

A hűtés és a hőhasznosítás bekerült a beruházási prioritások közé
Adatközponti hűtőventilátorok közeli nézetben

Az adatközponti mérnöki gyakorlat számára itt található a tanulmány legfontosabb bekezdése. A cloud-edge-IoT terület 2028-ig szóló beruházási prioritásai között a szerzők kifejezetten nevesítik az európai adatközpontok stratégiai elhelyezésének, a hatékony hűtési módszereknek és a hőhasznosításnak az ösztönzését, a zöldenergia-használat erősítése érdekében.

Ez nem szakmai közhely egy iparági anyagban, hanem beruházási irány egy uniós költségvetési előkészítő dokumentumban. Mellette szerepel a zöldenergia-beszerzés ösztönzése a cloud-szolgáltatóknál, a szuverén cloud-megoldások skálázása és a páneurópai cloud-federáció kiépítése.

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó prioritások között ugyanez a logika jelenik meg. Az energiahatékony, takarékos AI külön tételként szerepel. A szuverén AI-infrastruktúrához való hozzáférés támogatása pedig egy csomagban említi a chipeket, a nagy teljesítményű számítástechnikát, a cloudot, az adatközpontokat és az AI factory létesítményeket. A kis- és középvállalatok számára a tanulmány számításikapacitás-utalványt javasol.

A hőhasznosítás ebben a keretben tehát nem fenntarthatósági kiegészítő, hanem a kapacitásbővítés engedélyezhetőségének és energetikai megalapozottságának egyik feltétele. Aki most tervez létesítményt, annak érdemes a hőkinyerési pontokat már a koncepciófázisban rögzítenie, mert az utólagos beépítés jóval költségesebb.

Az energia mint telephelyválasztási korlát

A tanulmány nyíltan kimondja azt is, ami eddig csak a beruházói döntésekből volt kiolvasható. A magas energiaköltség önálló beruházási korlát, különösen a mikroelektronika, a kvantumtechnológia és a nagy teljesítményű számítástechnika esetében. Egyes európai országokban a villamos energia ára a szerzők megfogalmazása szerint kirívóan magas, ami a félvezetőgyártó üzemek telepítését az ázsiai alternatívák felé tolja.

Ugyanez a mechanizmus működik az adatközponti telephelyválasztásban is, csak ott a hálózati csatlakozási kapacitás és az engedélyezési átfutási idő is belép a képbe. A tanulmány éppen ezért kezeli egy csomagban az elhelyezést, az energiát és a hűtést.

A készséghiány kétarcú

A szakemberhiányt a tanulmány minden technológiaterületen azonosítja, és leginkább a kis- és középvállalatokat sújtó problémának tekinti. A számok mögött azonban egy ennél finomabb megfigyelés áll.

A képzett digitális szakemberek száma dinamikusan növekszik, legerősebben a kvantumtechnológia és a mesterséges intelligencia területén. Az IKT-munkakörökben dolgozó szakemberek aránya viszont továbbra is alacsonyabb az EU-ban, mint az Egyesült Államokban. A valódi rés ráadásul nem a fejlesztői oldalon van. A tanulmány szerint a mérnöki és IKT-szerepek, ahol a technológia készül, elszakadtak azoktól a munkaköröktől, ahol a technológiát alkalmazni és üzemeltetni kell.

Ez a megállapítás az adatközponti üzemeltetésben ismerősen hangzik. A nagy teljesítménysűrűségű, folyadékhűtött létesítmények nem elsősorban tervezői kapacitást igényelnek, hanem felkészített üzemeltetői állományt, dokumentált eljárásokat és folyamatos képzést. A tanulmány javaslatai is ebbe az irányba mutatnak: már középiskolában megkezdett érdeklődésépítést, ipari tapasztalatszerzést az alap- és mesterképzésben, valamint gyakornoki és tanoncprogramokat a kizárólag doktori fokozatra fókuszáló toborzás helyett.

Két probléma, amelyre a teljes dokumentum visszavezethető

A szerzők a több száz oldalas elemzést végül két állításba sűrítik. Az egyik a függőség. Szinte minden technológiaterületen magas az unión kívüli szereplők által fejlesztett vagy kontrollált megoldások aránya. Ez árfelhajtó hatású, és sérülékennyé teszi az ellátási láncokat. A másik az átvétel lassúsága és egyenetlensége, amely a köz- és a magánszektort egyaránt jellemzi, és termelékenységi veszteséget okoz.

A tanulmány több olyan beruházási igényt is azonosít, amely minden technológiaterületen visszatér. Az egyik a szabályozási és technikai tesztkörnyezetek kiépítése, vagyis olyan kontrollált feltételek megteremtése, amelyek között az új megoldások valós körülmények mellett, felügyelet alatt kipróbálhatók. Ehhez nem elég a jogi keret. Kell hozzá a mögöttes infrastruktúra és a szakértői támogatás is.

A másik közös hiányosság a kis- és középvállalatok hozzáférése a kutatási infrastruktúrához. A tanulmány ezt kivétel nélkül minden technológiaterületen problémának találta.

A harmadik megfigyelés a jogszabályok szerepéről szól. A szerzők szerint a telepítést azok a jogszabályok mozdítják előre a leghatékonyabban, amelyek a technológia tényleges bevezetését írják elő. Példaként az adatmegosztási szabályozást és a NIS2 irányelvet említik, amely a kritikus és fontos szervezetek kiberbiztonsági követelményeinek szigorításával közvetlen beruházási keresletet teremt.

Négy forgatókönyv, egy valószínű kimenet

A szerzők négy beruházási forgatókönyvet vázolnak fel a jövőbeli európai versenyképességi alap számára:

  1. Termelékenység-fókusz – magas telepítéstámogatás, kevés új infrastruktúra.
  2. Reziliencia-fókusz – erős kapacitásépítés azokon a területeken, ahol a függőség a legnagyobb.
  3. AI Continent – egyszerre magas telepítési és magas infrastrukturális beruházás.
  4. Érintett-vezérelt – az érintettek prioritásait követő, széles, alulról építkező támogatás.

A tanulmány maga jelzi, hogy a valószínű végállapot a négy változat keveréke lesz. A megvalósításról szóló fejezet ennél konkrétabb. Egyszerűbb, gyorsabb és rugalmasabb programot javasol, mérhető célokkal, például a stratégiai technológiák éves átvételi rátájának követésével. A megkérdezett szereplők többsége szerint magasabb támogatási intenzitás járna azoknak a projekteknek, amelyek európai technológiát választanak.

Amit ebből egy beruházó és egy üzemeltető most kiolvashat

Három következtetés adódik:

  1. A kapacitásbővítés politikai támogatottsága erősebb, mint a végrehajtási képesség. A hiányzó megawattok pótlása nem szándék kérdése, hanem engedélyezési, energetikai és üzemeltetési kapacitásé.
  2. A hatékonysági és hőhasznosítási követelmények a fenntarthatósági jelentések felől a beruházási feltételek felé mozdulnak el. Aki a következő létesítménygenerációt tervezi, annak érdemes már most úgy méretezni a hűtési architektúrát, hogy a hőkinyerés és a keresletoldali részvétel technikailag lehetséges legyen.
  3. A szakembergárda felépítése hosszabb átfutású, mint bármelyik építési projekt. A tanulmány készséghiányról szóló fejezete gyakorlatilag azt írja le, hogy 2028-ra nem lehet felfuttatni azt a tudást, amelynek felépítését ma nem kezdik el.

Aki most lép, az a következő költségvetési ciklus első kiírásaira nem tanulóként, hanem referenciákkal érkezik. Aki kivár, az ugyanabban a szakemberpiacban és ugyanabban az engedélyezési sorban fog versenyezni, csak két évvel később.

A H1 Systems mérnökcsapata adatközpontok és szervertermek tervezésében, engedélyeztetésében és üzemeltetésében segíti ügyfeleit – a hűtési architektúra méretezésétől a hőhasznosítási megoldásokig. Vegye fel velünk a kapcsolatot, ha a következő létesítménygenerációt tervezi.

Gyakran ismételt kérdések
Mennyivel kell nőnie az EU adatközponti kapacitásának 2027-re?

A tanulmány szerint körülbelül a jelenlegi szint háromszorosára, mintegy 22 700 megawattos célértékkel. Egy lábjegyzetben hivatkozott piaci előrejelzés ennél alacsonyabb, 13 100 megawatt körüli szintet tart valószínűnek 2027-re, de a nagyságrendi következtetés – jelentős kapacitáshiány – mindkét esetben egyértelmű.

Mekkora uniós forrás állt eddig rendelkezésre kritikus digitális technológiákra?

A Digitális Európa program és a CEF Digital együtt 9,8 milliárd eurót fordított a jelenlegi költségvetési ciklusban a területre, miközben a tagállamok 2030-ig összesen mintegy 110 milliárd euró nemzeti finanszírozást terveznek – ez jóval meghaladja a jelenlegi uniós keretet.

Miért kerül a hűtés és a hőhasznosítás a beruházási prioritások közé?

Mert a tanulmány szerint az energiahatékony hűtés és a hőkinyerés immár nem fenntarthatósági kiegészítő, hanem a kapacitásbővítés engedélyezhetőségének és energetikai megalapozottságának feltétele. Ezért érdemes a hőkinyerési pontokat már a koncepciófázisban rögzíteni.

Miért nem elég a fejlesztői létszám növelése a készséghiány megoldásához?

Mert a tanulmány szerint a valódi rés nem a fejlesztői oldalon van, hanem az üzemeltetési és alkalmazási munkakörökben, ahol felkészített szakemberekre, dokumentált eljárásokra és folyamatos képzésre van szükség.

Mit jelent a gyakorlatban a tanulmány négy beruházási forgatókönyve?

A szerzők szerint a valószínű végállapot a termelékenység-fókuszú, a reziliencia-fókuszú, az AI Continent és az érintett-vezérelt forgatókönyv keveréke lesz, egy egyszerűbb, gyorsabb és mérhető célokkal rendelkező támogatási programban.

Extrém hőség és az adatközpontok működése

Extrém hőség és az adatközpontok működése 2560 1707 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

Az extrém hőség az adatközpontban ritkán okoz azonnali leállást. Ehelyett észrevétlenül fogyasztja azt a tartalékot, amelyre az egész létesítmény üzembiztonsága épül — egyszerre a hűtésben, a tartalék energiaellátásban és a hálózat oldalán.

A kánikula az üzemeltetői gyakorlatban jellemzően hűtési kérdésként jelenik meg: elég-e a hűtőteljesítmény az adott csúcsidőszakban. Ez a gondolkodási keret azonban elfedi a valódi mechanizmust. A tartósan extrém hőség nem egyetlen alrendszert terhel, hanem az összeset, ugyanabban a néhány délutáni órában: csökken a kültéri hőleadók kapacitása, csökken a dízel gépcsoportok leadható teljesítménye, gyorsul az akkumulátortelepek öregedése, szűkül a kábelek áramterhelhetősége, és nő a hálózat kiesésének valószínűsége. Ami normál üzemben N+1, az egy negyvenfokos délutánon rendszerint N. A hibák nem egymás után jönnek, hanem korrelálva – és ez az, amit a redundancia névleges leírása nem mutat meg.

A második, kevésbé tárgyalt tényező az éjszaka elvesztése. A jelenlegi előrejelzés szerint a nappali hőség mellé tartósan 20 Celsius-fok feletti éjszakai minimumok társulnak, és a hőmérséklet akár négy hétig az átlag felett maradhat. Egy egynapos hőségcsúcsot a szerkezeti hőtehetetlenség, az éjszakai visszaváltás szabadhűtésre, és a nappal elmaradt beavatkozások pótlása még kiegyenlíthet. Egy nyolc-tíz napos, megszakítás nélküli meleg alatt ez a regenerációs ablak eltűnik: a gépészet folyamatosan a jelleggörbe szélén dolgozik, a lerakódás és az anyagfáradás halmozódik, a hibaüzenetek pedig egyre kevésbé állnak vissza magukról.

A hazai adatok mutatják, hogy ez nem egy távoli forgatókönyv. Június 30-án Szécsényben 42,0 Celsius-fokot mértek, ami a 2007-es kiskunhalasi 41,9 fokos országos csúcsot írta felül, július 30-tól augusztus 5-ig pedig az egész országra harmadfokú hőségriasztás van érvényben. A hálózat oldalán a nyári rendszerterhelés 7488 MW-ra emelkedett, 452 MW-tal meghaladva az addigi nyári maximumot, és ami üzemeltetői szempontból ennél is beszédesebb: négy és fél órán keresztül folyamatosan a korábbi történelmi csúcs feletti tartományban maradt. Ilyen értelemben ez nem is csúcs volt, hanem plató.

Amit a 2026-os nyár nemzetközi mérlege megmutatott

A legtanulságosabb eset brit. A Cambridge-i Egyetem Dawn nevű szuperszámítógépe június 27-én esett ki, a hozzáférés csak július 6-án állt helyre, és a jelek szerint a West Cambridge-i adatközpont hűtési rendszerének hibája okozta a leállást. A történet érdemi része azonban nem a kiesés, hanem a szállító reakciója: a hűtési infrastruktúrát adó USystems tulajdonosa közleményben jelezte, hogy az egységek a tervezési specifikációjuknak megfelelően, elvárt módon működtek az esemény alatt. Ez a mondat vélhetően igaz. Nem a berendezés hibázott, hanem a specifikáció avult el – annál is inkább, mert a kiváltó külső hőmérséklet 30 Celsius-fok körül volt, ami Közép-Európában nem tartozik a rendkívüli értékek közé. Ugyanez a hőhullám brit kórházi adatközpontokat is leállított egyébként.

Az európai kontrollcsoport Spanyolország, ahol a hőmérséklet meghaladta a brit értékeket, az adatközpontok mégsem álltak le. A Nabiax műszaki vezetője szerint ott ezek a tényezők régóta be vannak számítva a redundanciába, a felügyeletbe és a karbantartásba, jelentős biztonsági ráhagyással; a különbség Közép- és Észak-Európához képest az, hogy ott sokan nem számoltak ezzel a lehetőséggel. Ehhez tartozik egy anekdota, amely önmagában is minősíti az iparág tanulási görbéjét: egy hyperscaler globális konferenciát tartott a brit adatközpontjai kiesése után, hogy levonja a következtetéseket – amelyek Spanyolországban már ismertek voltak.

A kockázat mérete közben számszerűsödni is kezd. A First Street szerint a globális adatközpont-kapacitás 79 százaléka szembesül fokozott időjárási kockázattal, 54 százalékuk tartós hőség vagy szárazság által érintett térségben működik, Európában pedig a kapacitás mintegy fele van kitéve ennek a változónak. Pénzben kifejezve a Világgazdasági Fórum 2035-re évi 81, 2065-re 168 milliárd dollár többletköltséggel számol, és ennek túlnyomó része a szélsőséges hőségből fakad; a Zurich amerikai adatközpont-üzletágának veszteségeiből az elmúlt három évben egyharmad az extrém időjárási események számlájára írható. Ez alapján kijelenthető, hogy a biztosítói oldal tehát már beárazta azt, amit a tervezési peremfeltételek jórészt még nem.

Egy amerikai fejlemény pedig azt jelzi, hogy a hőség nem áll meg a gépészetnél. A PJM arra kérte az energiaügyi tárcát, hogy kötelezze az adatközpontokat a tartalék generátorokra való átállásra a vészjelzés után 15 percen belül, felszabadítva kapacitást a lakossági és kereskedelmi fogyasztók számára – 2026-ban ez már a harmadik szövetségi vészhelyzeti rendelkezés volt. A szélsőséges hőség így a hálózati szerződéses pozíciót is teszteli, nem csak a hűtőkört.

Hol fogy el a tartalék?

A kültéri hőleadóknál a legegyszerűbb a mechanizmus: a névleges kapacitás egy adott külső hőmérsékletre érvényes, és ahogy a környezeti hőmérséklet emelkedik, a hőleadó képesség csökken, a kondenzációs nyomás nő, a gép pedig a nagynyomású védelem felé mozdul. Ehhez adódik a szennyezettség, amelynek hatása nagyobb, mint ahogy általában feltételezik: a hőleadó felület elszennyeződése akár 25 százalékkal is csökkentheti a hűtési hatásfokot, még mielőtt a rendszer lekapcsolna. A korai jel mérhető és jellemzően két héttel megelőzi a hibát – a kifúvási hőmérséklet 1–2 fokos elmozdulása, illetve a hűtővíz oldali delta-T tíz százalékos szűkülése.

A dízel gépcsoportoknál két, egymástól független korrekció adódik össze, és ezt a méretezésnél gyakran csak az egyik oldalról vezetik át. Negyven Celsius-fok felett minden további 10 fok körülbelül 10 százalék teljesítményveszteséget okoz, a hűtő pedig nehezen adja le a motor hőjét, ezért 50 fokos üzemre méretezett radiátor lehet szükséges; a generátornál a gyártók 40 fok felett minden 5 fokra korrekciós tényezőt adnak meg, jellemzően 3 százalékot 5 fokonként. A ventilátor teljesítményigénye 15–25 százalékkal nőhet az áramlás fenntartásához, és a mértékadó hőmérséklet nem a meteorológiai adat, hanem a radiátor és a generátor beszívási pontján mért levegő – gépházban ez lényegesen magasabb. A tipikus következmény ezért nem azonnali leállás, hanem az, hogy a lecsökkent teljesítményű gép nem tudja felvenni a visszainduló hűtőkompresszorok lépcsős terhelését, és maga az átállás bukik el. Hogy ez nem elméleti út, azt a feltöltött Uptime-anyag adatai támasztják alá: az áramkimaradások leggyakoribb okaként a UPS-hiba (39%), a hálózati átkapcsoló hibája (34%) és a generátorhiba (28%) szerepel, a válaszadók 73 százaléka pedig használta a tartalék generátorát az elmúlt évben.

Az akkumulátortelep a leggyakrabban alábecsült elem, mert a hőség hatása itt nem azonnal jelentkezik. A zárt, szabályozott szelepes ólomakkumulátorok névleges élettartama 20–25 Celsius-fokos üzemre vonatkozik, és általánosan elfogadott, hogy minden tartós 10 fokos hőmérséklet-emelkedés felezi a szolgálati élettartamot. Egy meleg akkumulátorhelyiség tehát nem feltétlenül nyáron hibázik, hanem másfél évvel korábban éri el az élettartama végét – és ez jellemzően egy hálózati esemény alatt derül ki, amikor a rendelkezésre álló kapacitás már nem elég az áthidaláshoz. Hasonló logika érvényes a kapcsolóterekre, a transzformátorokra és a tetőn elhelyezett technológiai terekre: mindegyik a saját peremfeltételéhez képest romlik, miközben a belső hőmérsékletük a legkevésbé felügyelt paraméterek közé tartozik.

A közvetlen folyadékhűtött, mesterséges intelligenciát kiszolgáló szigeteknél a legkisebb a mozgástér. Az Uptime elemzése szerint a hűtés kiesése hidegtányéros víz- vagy egyfázisú dielektrikus rendszereknél 10 másodperc alatti áthidalási időt is jelenthet, a létesítményi vízhőmérséklet pedig 32 Celsius-fok körül konvergál, ami a hőmérsékleti korlátok közelében történő üzemet és a hűtésmegosztó egységek kapacitásveszteségét jelenti. A tartós hőség pontosan ezt a néhány fokos közelítési tartalékot fogyasztja el.

Végül a vízoldal, amely szárazság mellett nem fenntarthatósági, hanem üzembiztonsági kérdés. Az adiabatikus és elpárologtató rendszerek fogyasztása akkor tetőzik, amikor a helyi vízkészlet a legszűkösebb: a brit Környezetvédelmi Ügynökség körülbelül 200 adatközpont mért fogyasztási adatai alapján határozott nyári csúcsot mutatott ki, és a jelentés azt is megerősíti, hogy a hibrid hűtési rendszerek továbbra is vízigényesek.

Az öböl-menti gyakorlat: a szélsőség mint tervezési alapeset

A Gulf-térség tanulsága nem egy technológiai fogás, hanem szemléleti különbség. Ott a szélsőség a tervezési alapeset, nem anomália, és ennek az árát nyíltan kifizetik. A rendszeresen 45 Celsius-fok feletti hőmérséklet érdemben korlátozza a hagyományos léghűtés hatásfokát, ami magasabb üzemeltetési költséget és robusztusabb hőkezelési infrastruktúrát igényel, drágább beruházás mellett – a hagyományos léghűtésű létesítmények PUE-értéke a térségben 1,8 felett van, szemben az 1,54-es globális átlaggal. Ez az őszinteség maga is átvehető elem: meg sem próbálnak mérsékelt égövi számokat kimutatni egy sivatagi peremfeltétel mellett.

A konkrét megoldások közül a legkönnyebben adaptálható a magas hőmérsékletű hűtővíz. A Khazna gyakorlatában a tipikus 4–6 Celsius-fokos hűtővíz-előremenő helyett 20–22 fokos előremenővel tervezik és üzemeltetik a folyadékhűtőket, ami megnöveli a szabadhűtés óraszámát és csökkenti a kompresszor munkáját. Ugyanez a logika jelenik meg tervezői oldalon is: magasabb adatközponti hőmérsékletekkel, szűk közelítési hőmérsékletekkel és nagy delta-T-vel a szabadhűtés magas külső hőmérsékletű térségekben is elérhető. Erre épül a második elem, az egy egységbe integrált adiabatikus szabadhűtő folyadékhűtő, amely a külső hőmérséklet csúcsain, a legszélsőségesebb környezeti körülmények között is garantálni tudja a 100 százalékos hűtést, kisebb helyigény és számottevő energiamegtakarítás mellett.

A vízgazdálkodásban a Gulf térség és a spanyol gyakorlat egy közös pontra fut össze. A spanyol üzemeltetők zárt körű rendszerekkel dolgoznak, ahol a hűtőadalékokkal kezelt víz folyamatosan körben jár, és a kör feltöltése után nincs veszteség – amit ma több északi piacon műszaki újításként mutatnak be a konferenciákon, az ott két évtizedes rutin.

A negyedik átvehető elem a legkevésbé látványos, és talán a legfontosabb: a szennyezettségkezelés mérésre alapozott fegyelme, amelyet a homokos-poros környezet kikényszerített. A rutin havi szemrevételezés homokra és lerakódásra, a hőcserélőn mért nyomásesés alapvonalhoz képesti elmozdulásának követése, alacsony nyomású vizes tisztítás és a munka fotós dokumentálása – nem véletlenül, hiszen Dubaj klímájában a felület elszennyeződése gyors, és 30–40 százalékkal is növelheti az energiafogyasztást. A gépészeti kiegészítők ugyanezt a logikát követik: 50 fokos környezeti hőmérsékletre méretezett radiátorok, az üzemanyag-visszatérő kör hűtése, homokfogók a levegőbeszívásokon, és generátorszűrők.

Az utolsó tanulság nem a gépészetről szól, hanem az időzítésről. A precíziós folyadékhűtők, hűtésmegosztó egységek és nagy statikus nyomású ventilátorok szállítási ideje 16–34 hét, és hiány van a folyadékhűtési rendszerek tervezésében és karbantartásában képzett szakemberekből. Nyár közepén tehát egy meghibásodott folyadékhűtő helyére nem lehet újat rendelni, és a hozzáértő szakembert sem lehet napok alatt megvásárolni: ami nincs a telephelyen, az abban a szezonban már nem is lesz ott. A hőség alatti üzembiztonságot ezért nem a nyári döntések határozzák meg, hanem a téli beszerzések és az átgondolt létszámtervezés.

Az intézkedések, amelyeknek valóban van hozadéka

A kiindulópont az, hogy nem a teret kell mérni, hanem az eszközt. A Fracttal szakértője pontosan fogalmaz: mire a helyiség hőmérője emelkedik, már késő – nem a termet, hanem a berendezést kell figyelni, és korábban; a hőmérséklet, a rezgés és az energiafogyasztás eltéréseire kell reagálni, nem a hibát megvárva, és teljes körű előzményadatot kell vezetni. A kiváltó értékek ismertek és mérhetők: a közelítési hőmérséklet elmozdulása, a motoráramfelvétel emelkedése, a nyomásesés növekedése. A technológia ehhez rendelkezésre áll; ami hiányzik, az általában a rögzített alapvonal és a trendfigyelés fegyelme.

A második intézkedésnek a legjobb a költség-haszon aránya, és semmilyen beruházást nem igényel: a változtatások felfüggesztése a riasztás idejére. A feltöltött Uptime-anyag szerint az emberi hiba a kiesések 92 százalékában közreható tényező, a leggyakoribb konkrét ok pedig az, hogy a személyzet nem tartja be az előírt eljárást (59%). Tartós hőségben ezért a legrosszabb döntés a nem sürgős karbantartás, a szabályozási beállítások módosítása és – bármennyire szükséges egyébként – a teljes leválasztásos próba. Utóbbit a felmérés szerint a legnagyobb létesítményben a válaszadók 62 százaléka végzi rendszeresen; a helye a nyári csúcs előtt vagy után van, nem közben.

Ebből következik a harmadik: a készenlétet szezon előtt kell felépíteni, mert szezon közben már csak fogyasztani lehet. Hőcserélő-tisztítás, szűrőcsere, hűtőkör-vízkémia, generátor radiátor- és üzemanyag-állapot, akkumulátortelep impedanciamérés és hőkamerás vizsgálat, N+1 átállási próba, tartalékalkatrész-készlet – mindez júniusra készen, dokumentáltan.

A negyedik a hálózati pozíció átgondolása. A feltöltött anyag szerint az adatközpontok 28 százaléka vesz részt villamosenergia-igény menedzsment programban, és a részvétel leggyakoribb módja a helyszíni generátorokkal történő terheléscsökkentés (48%). Érdemes végigvezetni, mit jelent ez akkor, amikor a hálózat éppen a hőségcsúcson kérné a leadást: a generátor teljesítménye korrigált, a hűtés maximumon dolgozik, az áthidalási idő pedig a legrövidebb.

Az ötödik pedig egyszerűen az, hogy mindez le legyen írva. Ki dönt a terheléscsökkentésről és milyen küszöbnél, milyen sorrendben esnek ki a nem kritikus terhelések, mikortól kell a folyadékhűtött szigetet a léghűtött terület kárára védeni. Ezt negyvenfokos délután már nem lehet megbeszélni – akkor már csak végrehajtani lehet.

A felkészülés jelentősége

Spanyolországban melegebb volt, mint Nagy-Britanniában, és a spanyol adatközpontok mégsem álltak le. A magyarázat nem technológiai, hanem szemléleti: ott a szélsőség évtizedek óta beépült a redundanciába, a felügyeletbe és a karbantartási rendbe, biztonsági ráhagyással. Közép-Európa most ér el ahhoz a ponthoz, ahol ugyanezt a lépést meg kell tennie, és ez elsősorban nem beruházási, hanem tervezési és üzemeltetési fegyelmi kérdés: mérési alapvonal, dokumentált átállási próbák, tisztított hőleadók, végiggondolt hálózati vállalás és időben leadott beszerzések. Ezek egyike sem látványos. Együtt viszont ez a különbség egy megfelelt specifikáció és egy működő szolgáltatás között.

Források:

Uptime Institute

Nemzetközi szaksajtó

Öböl-menti gyakorlat

Gépészeti hivatkozások

Hazai adatok

A 2026-os foci-vb valójában a történelem legnagyobb számítástechnikai eseménye

A 2026-os foci-vb valójában a történelem legnagyobb számítástechnikai eseménye 2400 1600 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

A világ a gólokat nézi. Mi azt, ami mögöttük fut: a foci-vb infrastruktúráját. A 2026-os FIFA-világbajnokság minden korábbi rekordot megdöntött. 48 csapat, 104 mérkőzés, három rendező ország, 16 helyszín, milliárdos nézőközönség. A sporttörténeti számok mögött azonban egy másik rekord is született. Ez a torna a sport történetének legnagyobb egyszeri computer vision telepítése. A rekord körülményeit egy izraeli gazdasági lap fogalmazta meg a legpontosabban: a 2026-os vb már nem pusztán sportesemény, hanem globális számítástechnikai esemény.

A labda másodpercenként 500 adatpontot termel

Kezdjük a legkisebb elemnél. A hivatalos TRIONDA meccslabda beépített mozgásérzékelője másodpercenként 500 alkalommal rögzíti a labda mozgását. A félautomata lesrendszer a játékoskövető kamerák és az összekapcsolt labda adatait valós időben szinkronizálja. A kamerák nem egyszerűen a játékos pozícióját követik. Konkrét anatómiai pontokat becsülnek: a 2026-os technikai leírások 29 pontos digitális csontvázról szólnak, a fejtől a bokáig.

A rendszer hatóköre tudatosan korlátozott. Az objektív, mérhető kérdést oldja meg: hol volt a játékos a rúgás pillanatában. Az a döntés, hogy a leshelyzetben lévő játékos befolyásolta-e a játékot, emberi bírói hatáskörben marad. Ez fontos tanulság minden AI-bevezetésnél: a gép mér, az ember dönt.

Minden csapat kapott egy szuperszámítógépet

A torna másik áttörése a FIFA AI Pro. A Lenovo és a FIFA által fejlesztett elemzőplatformot mind a 48 induló csapat használta: a többügynökös rendszer milliónyi adatpontot fésül át, több mint 2000 metrikát elemez, és percek alatt szállít riportokat, grafikonokat és 3D-s animációkat.

A hatás a pályán is látszott. A zöldfokiak veretlenül távoztak a rendes játékidőt tekintve, a debütáló Curaçao döntetlent ért el Ecuador ellen, a KDK Kolumbiával és Portugáliával is ikszelt, Anglia Ghána ellen vesztett pontokat, a négyszeres világbajnok Németország pedig Paraguay ellen esett ki. A meglepetések mögött nyilván sok tényező áll. De az elemzési képesség demokratizálódása kimutathatóan szűkítette a szakadékot a nagy és kis szövetségek között. Eddig csak a leggazdagabb csapatok engedhették meg maguknak ezt az elemzési mélységet.

Az AI itt már nem funkció, hanem infrastruktúra

És itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, ami minket a legjobban érdekel. Egy iparági elemzés így zárta a torna technológiai áttekintését: ez már nem az AI mint látványelem. Ez az AI mint infrastruktúra. Az infrastruktúra pedig nem lép vissza.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Elosztott számítástechnikai infrastruktúrát, terheléskezelést, közel valós idejű videótovábbítást, elemzőeszközöket mind a 48 csapatnak, és másodperceken belül döntéstámogatást nyújtó rendszereket. A nagy teljesítményű szerverek és az edge computing architektúra kezeli azt az adatáramlást, amely az öt másodperc alatti késleltetésű IPTV-elosztáshoz kell. A Lenovo hibrid AI-megközelítése szerint a számítási kapacitásnak eszközökön, helyszíneken, edge-környezetekben és adatközpontokban kell zökkenőmentesen együttműködnie. Az AI-infrastruktúra itt szó szerint értendő: fizikai szerverek, hálózat, energia és hűtés, a stadion széleitől az adatközpontokig.

Vegyük észre a láncolatot. A lesdöntés a stadionban születik, edge-szervereken. A FIFA AI Pro elemzései adatközpontokban futnak. A több mint 1200 játékos egyedileg szkennelt digitális ikerpárjai GPU-fürtökön renderelődnek. Egyetlen hibás hűtőkör, egyetlen UPS-hiba, és a világ legnézettebb sporteseményének döntéstámogatása áll le – élő adásban, milliárdok szeme láttára.

Amit a vb a színfalak mögött megmutatott

A torna után a kamerákat leszerelik, a szervereket elszállítják, a stadionok elcsendesednek. Ami marad, az egy fontos felismerés. A világ legnézettebb eseménye úgy futott hetekig hibátlanul, hogy a nézők milliárdjai semmit nem érzékeltek abból a gépezetből, amely minden egyes döntés, visszajátszás és elemzés mögött dolgozott. Ez a láthatatlanság nem véletlen. Ez a jól megépített infrastruktúra természete: akkor tökéletes, ha senki nem beszél róla.

A 2026-os vb ebben az értelemben nem a mesterséges intelligencia diadala volt, hanem a mérnöki munkáé. A foci-vb infrastruktúrája megmutatta, hogyan néz ki ez a munka üzemi méretben. És ez a történet a torna után is folytatódik – csak épp stadionok helyett géptermekben.