A mesterséges intelligencia 10 legfontosabb felhasználási területe az adatközpontokban

A mesterséges intelligencia 10 legfontosabb felhasználási területe az adatközpontokban 768 465 H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft.

Ebben a Top 10-es listában azt vizsgáljuk meg, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia az adatközpontokat, forradalmasítva az üzemeltetést, növelve a biztonságot és még sok egyéb területet.

Az AI integrációja radikálisan megváltoztatja az adatközpontok működését, páratlan hatékonyságot és biztonságot nyújtva, miközben új szintre emeli a skálázhatóságot. A mesterséges intelligencia technológiái nélkülözhetetlen megoldásokká válnak az adatközpontok üzemeltetői számára, egyszerűsítve az operációt és átalakítva a menedzsment különböző területeit. A mesterséges intelligencia hatása már most is jelentős az adatközpontokban, és a benne rejlő potenciál folyamatosan növekszik.

Íme a 10 legfontosabb AI-alkalmazás az adatközpontokban – egy lista, amely az idő múlásával biztosan tovább fog fejlődni.

10. Képzés és fejlesztés

Az Equinix digitális infrastruktúrával foglalkozó vállalat kutatása szerint a globális IT-döntéshozók 62%-a úgy véli, hogy az IT-készségekkel rendelkező munkaerő hiánya az egyik legnagyobb fenyegetést jelenti az üzletük számára.

Az új mesterséges intelligencia technológiákat a leggyakrabban említett megoldások között tartják számon a jelenlegi munkaerőhiány kezelésére. A világ számos vezető talent managere már most is AI-t használ annak érdekében, hogy hatékonyabb, támogatóbb és intuitívabb megközelítést alkalmazzanak mind az új munkavállalók integrációja, mind a meglévő tehetségek megtartása terén.

„A tehetségek támogatásában az AI különösen hatékony eszköz lehet, például a kiterjesztett valóságra épülő képzési helyzetekben, valós idejű operatív elemzések biztosításában, illetve abban, hogy a vállalat megmutathassa, milyen innovatív és feltörekvő technológiákat használ, ezáltal érdekesebb és jövőbiztosabb munkaköröket kínálva az alkalmazottaknak” – mondta Mick Lane, a CBRE globális technológiai megoldásokért felelős vezetője.

9. Infrastruktúra menedzsment

A Qualcomm, amely egyike a legnagyobb 5G infrastruktúra fejlesztő vállalatoknak, évek óta folyamatosan fejleszti az 5G technológiát. A vállalat 5G Advanced szolgáltatásai új eszközöket, szolgáltatásokat, spektrumokat és telepítéseket fognak támogatni. A Qualcomm szerint az 5G és a mesterséges intelligencia kiegészítik egymást, párhuzamosan fejlődnek, és kölcsönösen javítják egymás teljesítményét és hatékonyságát.

8. Adatfeldolgozás és -tárolás

A mesterséges intelligencia számos módon segíti az adatfeldolgozást és -tárolást az adatközpontokban. Az AI folyamatosan képes figyelni a rendszerek paramétereit, és automatikusan úgy állítja be őket, hogy optimalizálja a feldolgozási teljesítményt, ezzel biztosítva a hatékony munkavégzést.

Az AI automatikusan képes áthelyezni az adatokat különböző tárolási szintek között (például SSD, HDD vagy felhőalapú tárolás), a használati minták alapján. Ez azt jelenti, hogy a gyakrabban használt adatok gyorsabb, de drágább tárolóeszközökre kerülnek, míg a ritkábban használt adatok olcsóbb, lassabb tárolókra. Emellett az AI elemzi és felismeri a felesleges adatokat, és javaslatokat tesz tömörítési vagy deduplikációs technikák alkalmazására, hogy helyet takarítson meg a tárolórendszerekben.

7. Intelligens hűtés 

A mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika egyre nagyobb terhelést ró az adatközpontok energiafelhasználására. Ennek következtében az adatközpontoknak új megoldásokat kellett találniuk a hűtés biztosítására, ami az intelligens hűtési megoldások kifejlesztését eredményezte. 

Az intelligens hűtés mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használ a hűtési paraméterek automatikus beállítására, ellentétben a hagyományos lég- és folyadékhűtéssel, amelyek előre meghatározott beállításokra és kézi beavatkozásra támaszkodnak.

Az intelligens hűtési rendszerek optimalizálják az energiafelhasználást, mivel képesek előre jelezni a változó körülményeket és valós időben reagálni rájuk. Emellett automatikusan alkalmazkodnak a szerverek terheléséhez és a környezeti feltételek változásaihoz, míg a hagyományos rendszerek kevésbé rugalmasak.

6. Energiagazdálkodás 

A mesterséges intelligencia számos módon segíti az energiagazdálkodást az adatközpontokban. Az AI algoritmusai képesek az energiaforrások alapján kiosztani a számítási feladatokat, miközben biztosítják az energiafelhasználás kiegyensúlyozottságát az adatközpont egész területén. Az AI előre tudja jelezni az energiaigényt, és a nem kritikus feladatokat áthelyezheti csúcsidőn kívüli időszakokra, ezzel elkerülve a túlzott energiafogyasztást, és csökkentve a költségeket.

Az AI képes adatokat gyűjteni és elemezni az energiafelhasználási mintákról, ezáltal betekintést nyújt abba, hogyan használják fel az energiát, és hol lehet növelni a hatékonyságot. Az adatközpont különböző részeinek energiahatékonysága összehasonlítható, azonosítva a fejlesztési lehetőségeket, és segítve az energiahatékonysági referenciaértékek meghatározását.

5. Prediktív karbantartás 

A prediktív karbantartás egy megelőző hozzáállást jelent az adatközpontok működtetésében, ahol a mesterséges intelligenciát alkalmazzák a javítási igények előrejelzésére. A Deloitte szerint a prediktív karbantartás 25%-kal növelheti a vállalati termelékenységet, 70%-kal csökkentheti a meghibásodások számát, és 25%-kal alacsonyabb karbantartási költségeket eredményezhet a reaktív karbantartással szemben.

„A mesterséges intelligenciának hatalmas mennyiségű adatra van szüksége a tanuláshoz és fejlődéshez, így ahogy az adatközpontok növekednek, egyre több adat áll rendelkezésre az AI számára” – mondta Flora Cavinato, a Vertiv globális szolgáltatás termékportfólió igazgatója. „A prediktív karbantartás természetesen skálázódni fog, ami azt jelenti, hogy minél sűrűbb és változatosabb az adatállomány, annál jobb az adattrendek felismerése, a mintázatfelismerés, az elemzéses tanulás és az előrejelzések.”

4. Hálózati automatizálás 

A mesterséges intelligencia támogatja a hálózati automatizálást az adatközpontokban, ami számos módon növeli a hatékonyságot, megbízhatóságot és teljesítményt. Az AI valós idejű forgalom alapján automatikusan képes beállítani a hálózati beállításokat, ezáltal biztosítva az optimális hálózati teljesítményt és csökkentve a kézi beavatkozás szükségességét. Az AI-alapú rendszerek támogathatják a hálózati szabályzatokat az adatközpont egész területén, automatikusan frissítve a konfigurációkat a biztonsági irányelveknek megfelelően.

Az AI lehetővé teszi a hálózati erőforrások automatikus skálázását is a munkaterhelés változásainak megfelelően, ezáltal biztosítva, hogy a hálózat különböző forgalmi szintekkel megbirkózzon anélkül, hogy manuális beavatkozásra lenne szükség.

3. Erőforrás-optimalizálás

A hyperscale adatközpontokat olyan cégek építik, amelyek hatalmas adatfeldolgozási és tárolási igényekkel rendelkeznek. Ezek a vállalatok bevételeiket közvetlenül az eszközöket támogató alkalmazásokból vagy weboldalakból nyerhetik, vagy harmadik fél számára nyújtanak technológiai menedzsment szolgáltatásokat. Mivel jelentősen nagyobbak, mint a vállalati adatközpontok, vonzó választást jelentenek az adatközponti üzemeltetők számára.

Számos nagy hyperscale üzemeltető vizsgálja az új technológiákat, például mesterséges intelligenciát, hogy tovább javítsa adatközpontjai hatékonyságát. Például a Meta azt kutatja, hogyan segítheti az AI és a gépi tanulás adatközponti műveleteinek optimalizálását, különösen az új szingapúri adatközpont campus építése kapcsán, amely a régió egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz.

2. Biztonság 

A biztonság minden iparágban kiemelt fontosságú, a gyártósortól egészen a vezérigazgatói irodáig. A mesterséges intelligencia használata az adatközpontokban többféleképpen erősíti a biztonságot:

  • Az AI képes monitorozni a hálózati forgalmat és a felhasználói viselkedést, hogy észlelje az anomáliákat, amelyek esetleges biztonsági fenyegetésre utalhatnak.
  • Az AI-alapú betörésérzékelő és megelőző rendszerek hatékonyan képesek azonosítani a fenyegetéseket az újonnan felmerülő adatokhoz való alkalmazkodás révén.
  • Egy biztonsági incidens után az AI automatizálhatja a válaszlépéseket, ezzel csökkentve a fenyegetés megfékezéséhez szükséges időt. Ez segíthet az érintett rendszerek elkülönítésében és a rosszindulatú IP-címek blokkolásában.
  • Az adatközpont infrastruktúráján belül az AI segíthet azonosítani a sérülékenységeket. A gépi tanulási modellek javaslatot tehetnek arra, hogy mely sérülékenységeket valószínűleg célozzák meg először, így azonnali cselekvés válik lehetővé.
  • A biztonsági feladatok automatizálásával az AI minimalizálja a kézi beavatkozás szükségességét, csökkenti az üzemeltetési költségeket, és lehetővé teszi, hogy a biztonsági csapatok stratégiai tevékenységekre összpontosítsanak.

1. Fenntarthatóság 

Az AI-t támogató adatközpontoknak a nagyobb számítási kapacitás kihívásával kell szembenézniük, ami jelentős változásokat hoz a létesítménytervezésben, újabb hűtési technológiák bevezetésében és a szénlábnyom csökkentésére irányuló innovációkban.

Az adatközponti szektor egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy kezelje a fenntarthatósági kihívásokat. A Data Centre Magazine Tom Kinghammel, a CyrusOne európai és japán tervezési vezetőjével beszélgetett, aki elmagyarázta, hogyan kezdenek az adatközpontok megújuló energiafejlesztőkké alakulni az energiahatékonysági kihívások kezelésére. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy a létesítmények egyre rugalmasabbá válnak – mind digitálisan, mind környezetvédelmi szempontból.

Tom szerint az adatközpontoknak továbbra is figyelmet kell fordítaniuk az AI-munkafolyamatok egyedi igényeire, ideértve az ultra-nagy sűrűségű energiafelhasználás, a fejlett hűtési technológiák és a skálázható tervezés szükségességét.

„Ez mindig is kiemelt fontosságú volt a CyrusOne számára, és meghatározta a jelenlegi és jövőbeli projektek tervezését az AI-infrastruktúra hatékony skálázása érdekében” – mondta. „Elkerülhetetlen, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektessünk a fenntarthatóságra. Az innovációk csökkentik a fizikai helyigényt és a szénlábnyomot, ami jól tükrözi az adatközponti műveletek egyre zöldebb irányba mutató általános trendjét.”

Jelen cikk a Data Centre Magazine-ban megjelent angol nyelvű cikk magyar fordítása, melynek szerzője Helen Sydney Adams.